FELHÍVÁS A KORMÁNYHOZ
FELHÍVÁS ALKOTMÁNYOS ELLENÁLLÁSRA
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Dr. Matolcsy György az az MNB elnöke
Tisztelt miniszterelnök úr!
Tisztelt miniszter úr!
Tisztelt elnök úr!
Deviza I-II-III. törvényekkel a deviza alapú jogviszonyokba a bankok oldalán beavatkoztak. Deviza-I. törvény az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) jóváírásáról rendelkezett. Deviza-II. törvény a jóváírások elszámolását szabályozta. Deviza-III. törvény-tervezet a "kötelező" devizaforintosításról rendelkezik.
Deviza alapú hitelezés lényegében az adósokkal kötött deviza alapú kölcsönszerződésnek tudtuk és beleegyezésük nélkül az FX-swap devizapiacra történt kivitele, ahol az ügyfél javára, de tudta nélkül nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával állítottak elő devizát, egyidejűleg azt – főként a külföldi anyabankokkal – elcserélték forintra és ezt a forintot hitelezték ki. A devizaforintosítás most lényegében a bankok deviza swap ügyleteinek lezárása (forint visszacserélése devizára), melyhez devizára van szükség és ezt most az MNB tenderen szerzik be (most viszik ki a "cuccost").
Deviza-IV. törvényt követelünk (!). Bankok a deviza alapú kölcsönszerződés alapján az adós javára nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával végeztek olyan deviza tőkepiaci műveletet, amelyben a devizanyilvántartási tőkeszámlát elcserélték forintra és a forintot kihitelezték, majd a rövidlejáratú FX-swap műveletekkel rendszeresen megújították.
Bankoknak azonban el kell számolniuk az ügyfél pénzével (deviza nyilvántartási tőkeszámlájával) mérlegen kívül végzett deviza tőkepiaci műveleteik eredményével, vagyis a deviza és forint származtatott csereügyletben befolyt árfolyamnyereséggel. Bankok az ügyfél devizanyilvántartási tőkeszámlájával ha nem számolnak el, úgy az ügyfél fizetési ígéretével (kötelezvényével) a bank sajátjaként rendelkezett és olyan jogtalan haszonra tett szert, amelyből az ügyfelet a tőle kölcsönszerződés jogcímén, de valójában a szerződésbe iktatott hitelderivatíva (árfolyamkockázat ügyfélre történt egyoldalú telepítése) révén kár érte.
Ugyanis a devizanyilvántartási tőkeszámlával végzett FX-swap ügylet a bankok forintforrás szerzése (forint likviditási ügylet) mellett a deviza/forint árfolyamkockázatát is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a kölcsönszerződésbe iktatott árfolyamkockázat egyoldalú viselésének banki követelése nem más, mint jogtalan haszonszerzés. A bank kizárólag a hitelezési kockázata ellenértékét is magában foglaló szerződéses ügyleti kamatot (és kezelési költséget) követelheti, ezt meghaladóan a devizanyilvántartási tőkeszámlán carry trade haszon címén elért árrést (deviza forrásország alapkamata és a magyar célország forint jegybanki alapkamata közötti árrést) realizálhat, azonban ezen felül nem létező árfolyamkockázata viselésének címén az ügyféltől árfolyam-különbözetre, valójában árfolyamnyereségre nem tarthat igényt.
