2015. december 22., kedd
2015. december 12., szombat
Tisztelt Varga Mihály képviselő úr! (civilek levele)
Civilek példa értékű összefogással levelet írtak Varga Mihály miniszternek. Köszönjük mindannyiunk nevében. Aláírók között a következőket találjuk:
"Talán még emlékszik, hogy ,devizahiteles” témában Önnél jártunk a fogadó óráján néhány hete.
http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/varga-mihalynal-jartunk...-beszamolo-es-vazlat.html
Akkor nagyon sok mindenről beszéltünk ezzel az ügylettel kapcsolatban.
Most leginkább a végrehajtási eljárásokról szeretnénk Önt tájékoztatni. Ez azért időszerű, mert szeptember 16-a után hatalmas számban elindultak a végrehajtási eljárások. A bankoknak az elmúlt 1,5 év alatt, - míg az elszámolási komédia tartott – rengeteg idejük volt elmenni egy közjegyzőhöz a felmondási nyilatkozat közokiratba foglalására, majd az okiratot kiállítóhoz, kezdeményezni a végrehajtási záradék kiállítását és elküldeni a végrehajtóhoz az egész anyagot.
Mindeközben ketyegtek a kamatok, mert a törvényhozók csak az eljárásokat függesztették fel, az anyagi jogi vonzata ezen eljárásoknak érintetlen maradt, így további másfél év hozamát dugták a bankok zsebébe késedelmi kamatokkal egyetemben. Ez nem a Questor történet, itt eddig senki nem próbálta meg kártéríteni a kifosztott magyar lakosságot, példát véve az Osztrák Legfelsőbb Bíróság által hozott generális ítéletből.
Borzalmas dolgok történnek! A közjegyzők tényt tanúsítanak a bankok, követeléskezelők kérésére, noha már jogerős Fővárosi Ítélőtáblai bírósági ítélet is van, hogy tisztességtelen az a kikötés a közjegyzői okiratokba foglalt szerződésekben, hogy a bank egyoldalúan, biankó tartozáselismerő nyilatkozat illetve a bank nyilvántartásai alapján közjegyzői tanúsítványba foglaltatja a fogyasztó tartozását. Tehát ezzel egyoldalúan ő dönt a teljesítésről és közvetlenül végrehajtható a tartozás. Ezzel ugyanis jogsértően megfordítja a bizonyítási terhet, a fogyasztóra terheli. Ez a 93/13 EGK irányelv és a 18/1999. Kormány rendelet 1. § b) és j) szerint tisztességtelen (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.704/2013/5.) Ennek ellenére nem hajlandók befejezni a közjegyzők a tanúsítványok kiállítását, majd a Végrehajtási záradékolást. Ennek következtében jogsértően indulnak a végrehajtási eljárások.
Nem vagyunk jogászok, nem is akarunk jogászkodni, de mivel kénytelenek vagyunk egyenként bíróságra menni, ezért kénytelenek vagyunk ügyvédhez fordulni, hogy a kifosztástól megvédjük magunkat.
MNB Háttértanulmányok 2005/2 (2005 április) , ezt támasztja alá a BÉT 2004 október havi elemzése is, mely 5 forintos pontossággal megjósolta 2004-ben a CHF 2013 decemberében várható árfolyamát. A bankoknak olvasni kellett ezt az elemzést, nekünk még tudni se kellett róla. Épp ezért erőltették ennyire a „devizahitelezést”.
Teljes cikk itt olvasható >
Forrás: hitelesmozgalom.eoldal.hu
- III. kerületi lakos, banki károsult: Kerékgyártó Katalin
- Hitelesmagyarok Fóruma Egyesület: Dr. Hosszú Istvánné
- Radikális Bankellenes Csoport: Kerékgyártó László
- Otthonvédelmi Tanács: Wáczek Frigyes
- Hiteles Mozgalom: Szabó József
- Hajdúk Hon – és Otthonvédők: Stefánné Tóth Judit
- Jogállamért Egyesület: Balog István
- Devizahitelesek Mentőöve: Zomborszky-Fehér Zsolt
- Devizahiteles Karta: Polgár Zoltán
- Kispest Győz: Nándor József
- Kőbányai Élő Közösség: Pálosi Atilla
- Deviza Alapú Csalás Áldozatai: Menyhért Péter
A levél:
"Talán még emlékszik, hogy ,devizahiteles” témában Önnél jártunk a fogadó óráján néhány hete.
http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/varga-mihalynal-jartunk...-beszamolo-es-vazlat.html
Akkor nagyon sok mindenről beszéltünk ezzel az ügylettel kapcsolatban.
Most leginkább a végrehajtási eljárásokról szeretnénk Önt tájékoztatni. Ez azért időszerű, mert szeptember 16-a után hatalmas számban elindultak a végrehajtási eljárások. A bankoknak az elmúlt 1,5 év alatt, - míg az elszámolási komédia tartott – rengeteg idejük volt elmenni egy közjegyzőhöz a felmondási nyilatkozat közokiratba foglalására, majd az okiratot kiállítóhoz, kezdeményezni a végrehajtási záradék kiállítását és elküldeni a végrehajtóhoz az egész anyagot.
Mindeközben ketyegtek a kamatok, mert a törvényhozók csak az eljárásokat függesztették fel, az anyagi jogi vonzata ezen eljárásoknak érintetlen maradt, így további másfél év hozamát dugták a bankok zsebébe késedelmi kamatokkal egyetemben. Ez nem a Questor történet, itt eddig senki nem próbálta meg kártéríteni a kifosztott magyar lakosságot, példát véve az Osztrák Legfelsőbb Bíróság által hozott generális ítéletből.
Borzalmas dolgok történnek! A közjegyzők tényt tanúsítanak a bankok, követeléskezelők kérésére, noha már jogerős Fővárosi Ítélőtáblai bírósági ítélet is van, hogy tisztességtelen az a kikötés a közjegyzői okiratokba foglalt szerződésekben, hogy a bank egyoldalúan, biankó tartozáselismerő nyilatkozat illetve a bank nyilvántartásai alapján közjegyzői tanúsítványba foglaltatja a fogyasztó tartozását. Tehát ezzel egyoldalúan ő dönt a teljesítésről és közvetlenül végrehajtható a tartozás. Ezzel ugyanis jogsértően megfordítja a bizonyítási terhet, a fogyasztóra terheli. Ez a 93/13 EGK irányelv és a 18/1999. Kormány rendelet 1. § b) és j) szerint tisztességtelen (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.704/2013/5.) Ennek ellenére nem hajlandók befejezni a közjegyzők a tanúsítványok kiállítását, majd a Végrehajtási záradékolást. Ennek következtében jogsértően indulnak a végrehajtási eljárások.
Nem vagyunk jogászok, nem is akarunk jogászkodni, de mivel kénytelenek vagyunk egyenként bíróságra menni, ezért kénytelenek vagyunk ügyvédhez fordulni, hogy a kifosztástól megvédjük magunkat.
MNB Háttértanulmányok 2005/2 (2005 április) , ezt támasztja alá a BÉT 2004 október havi elemzése is, mely 5 forintos pontossággal megjósolta 2004-ben a CHF 2013 decemberében várható árfolyamát. A bankoknak olvasni kellett ezt az elemzést, nekünk még tudni se kellett róla. Épp ezért erőltették ennyire a „devizahitelezést”.
Teljes cikk itt olvasható >
Forrás: hitelesmozgalom.eoldal.hu
2015. december 6., vasárnap
2015. november 8., vasárnap
2015. október 30., péntek
2015. október 3., szombat
2015. október 1., csütörtök
Kiknek a felelőssége a devizahitelezés és milyen dokumentumok, nyilatkozatok támasztják ezt alá? (perekhez ajánlott)
Tudták, nem tudták?
- A Budapesti értéktőzsde 2004. októberi havi elemzése - amelynek címe: A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel - konkrét megoldást ad arra, hogyan lehetséges svájci frankra szóló határidős termékek segítségével megszabadulni a CHF alapú hitel árfolyamkockázatától. Ebben a tanulmányban (ld. 9. táblázat), 2004. októberében, Végh Richárd a tanulmány készítője számításokkal előrevetíti, hogy 2014. 12. hónapjában 256 Forint lesz a CHF Forintban vett árfolyama. Ez alapján joggal hihetjük, hogy a pénzintézetek tudták azt, hogy a árfolyamnak milyen a várható trendje és azt is meg tudják mondani, hogy annak milyen számszerű értéke várható adtt időpontban.
- Lóránt Károly közgazdász az EU-ban volt az előző ciklusban gazdasági-, pénzügyi tanácsadó mondatai: „Ennek a kockázata az, hogy ahol magasabb a kamat az a valuta leértékelődik, tudniillik miért magasabb a kamat? Mert magasabb az infláció, ugye - mint a másik helyen - ? Ha magasabb az infláció, mint a másik helyen, akkor ez a valuta le fog értékelődni előbb utóbb a másikhoz képest. Ez teljesen világos volt az első pillanatban.”
- Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank vezérigazgatója (Index, 2008.05.07.): „Az elkövetkező 6 hónapban nagy esély van arra, hogy olyan kezdeményezések születhessenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben fékezik a devizában történő hitelfelvételt – nyilatkozta Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank vezérigazgatója, aki az ügyben egyeztetéseket kezdeményezett Simor András jegybankelnökkel és román kollégájával, Mugur Isarescuval.” „A legnagyobb problémák a devizában felvett hitelekkel Romániában és Magyarországon vannak. Treichl szerint a devizahitelek visszafogásával Románia és Magyarország az egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg. Mindkét országnak érdeke a fék behúzása, hiszen a devizahitelezés kialakult szintje a külföldi elemzők szemében is kockázatnövelő tényező – magyarázta az osztrák bankár.” Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/devhit080507/
- Papp Edit Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója (Portfolio.hu, 2008. augusztus 20.):
A devizahitelezéssel kapcsolatban Andreas Treichl, az Erste Csoport első embere bíráltaRomániát és Magyarországot. Eközben Magyarországon az Erste Bank a devizahitelezés egyik élharcosa…
Treichl úr rendszeresen találkozik befektetőkkel, és megbeszéléseket folytat velük arról, hogyan értékelik nemcsak a bankot, hanem azoknak az országoknak a gazdaságát is, ahol az Erste Bank tevékenykedik. Ezáltal nagyon világos képet kap arról, hogy a befektetők, akik minket is finanszíroznak, hogyan ítélik meg a helyzetet. Nem feltétlenül úgy, ahogy mi látjuk magunkat. Andreas Treichl azt az általános véleményt fogalmazta meg, hogy Magyarországon a devizahitelezés kritikus méretet öltött. Vagy vitatkozunk ezzel, és azt mondjuk, hogy az elemzők rosszul látják, s próbáljuk meggyőzni őket, hogy nem is akkora a kockázat, vagy elfogadjuk ezt a véleményt, de hozzátesszük, vannak olyan kockázatkezelési eszközeink, amelyek csökkentik a veszélyt. Megítélésem szerint van egy határ, ameddig a kockázatkezelési eszközökkel a devizahitelezés rizikóit jól le tudjuk fedni, amikor tartalékokat képezünk a hitelkockázatra. A vita arról folyik, hogy ez a határ hol húzódik. Azt gondolom, devizahiteleket lehet adni, az Erste eddig is adott, a jövőben is fog. Ami fontos, hogy a hitelfelvevők - akár magánszemélyek, akár cégek - képesek legyenek annak a felmérésére, hogy mekkora kockázatot vállalnak. Mi úgy ítéljük meg, hogy az ügyfelek többsége akkor is képes visszafizetni a hitelt, ha negatív fordulat következik be az árfolyamokban. A tapasztalataink jók, az ügyfelek tudják kezelni a kockázatokat. Nem gondoljuk, hogy elértük azt a szintet, amikor már nem lehet tovább emelni a devizahitelezés szintjét.
Beillesztve innen: <http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/nem_csak_eladni_szolgaltatni_kell_papp_edit.110580.html>,
Google tárolt változat: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:gxNLpoAEG3YJ:m.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/nem_csak_eladni_szolgaltatni_kell_papp_edit.110580.html+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
- Járai Zsigmond az Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke (az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről):
„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.” - Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe. Forrás: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf - Magyar Bankszövetség nyilatkozata (Origo.hu, 2006.01.31.):
"Nem kell félni a devizahitelektől. A Magyar Bankszövetség szerint ugyanis az euró árfolyama két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatelőnye megszűnik a fornthitelekéhez képest.
Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, a néhány napos nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.
…
A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama - legalábbis reálértelemben - folyamatosan felértékelődik. Egyrészt a világban rendkívül jelentős mennyiségű tőke keresi a befektetési lehetőségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történő csatlakozás az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is.
…
A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A forintárfolyam az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, ha a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt. Ma a gazdaság - az államháztartás minden gondjával együtt is - gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik - áll a bankszövetség értékelésében."
Beillesztve innen: <http://www.origo.hu/archivum/20060131nemkell.html>
„A Magyar Bankszövetség a hazai bankok érdekképviseleti szerve, a banki közösség hivatalos álláspontjának koordinátora és képviselője. A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete.” Forrás: http://www.bankszovetseg.hu/
A Magyar Bankszövetség álláspontja így az egész hazai „pénzügyi intézmény” rendszer, a „banki közösség” hivatalos álláspontjának tekinthető.
- Csányi Sándor (Origo.hu, 2008.02.14)
"Csányi nem fél a jentől. Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázataival kapcsolatban. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jen korábbi árfolyammozgását figyelembe véve egyáltalán nem nevezhető kockázatosabbnak, mint például svájci frank.
…
Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.
…
Értelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztratív korlátokat vessenek ki, például korlátozzák a tartalékolási szabályokkal vagy más módon a kihelyezhető deviza alapú hitelek arányát a portfólióban. Szerinte a kockázat ugyanis elsősorban nem a bankok, hanem az ügyfelek kockázata, amit egy ilyen intézkedés nem érintene."
…
Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.
…
Értelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztratív korlátokat vessenek ki, például korlátozzák a tartalékolási szabályokkal vagy más módon a kihelyezhető deviza alapú hitelek arányát a portfólióban. Szerinte a kockázat ugyanis elsősorban nem a bankok, hanem az ügyfelek kockázata, amit egy ilyen intézkedés nem érintene."
Beillesztve innen: <http://www.origo.hu/gazdasag/befektetes/20080214-csanyi-nem-fel-a-jentol.html>
Egyéb kormány tisztviselők nyilatkozatai
- Orbán Viktor A Blikk exkluzív interjúja 2011.szeptember 16-án leközölve:
“A kormány elsősorban azokkal kell törődjön, akiknek veszélybe került az otthona, és félő, hogy családostul mehetnek a híd alá lakni, ezért az erőnket arra összpontosítjuk, hogy ezt a tragédiát elkerülhessük. Ráadásul az is igaz, hogy a devizahiteleseket becsapták, hiszen nem úgy alakult a visszafizetés rendje és mértéke, mint ahogy és amivel biztatták őket. Ezért úgy igazságos, hogy ilyenkor a kormány és a nép választott képviselői az emberek oldalára álljanak, és ne a bankokéra. “
- Járai Zsigmond korábbi MNB elnök Úr 2011. november 3-i Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe.
„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”
- Rogán Antal Úr 2011. szeptember 19.-i parlamenti beszédéből:
„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.
Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok.
Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”
- Orbán Viktor Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén:
A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén.
A miniszterelnök kifejtette: az nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetik törlesztőrészleteiket, majd kiderül, hogy többel tartoznak, mint az indulásnál. "Világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem" – szögezte le. "Amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban, vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhető meg" – hangsúlyozta.
- Orbán Viktor miniszterelnök 2012.12.23-án a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt nyilatkozta, hogy a devizahiteleseket „BECSAPTÁK és FÉLREVEZETTÉK”.
- Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 2013. július 26-án leközölve:
“Azért tudtunk széles felhatalmazást adni a gazdasági miniszternek, mert több olyan alkotmányos megoldás is létezik, amellyel a korábban megkötött szerződéseket módosítani tudjuk” – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint a lakáscélú devizahitelek konstrukciója rossz a családoknak és a gazdaságnak is, ez a legsebezhetőbb oldala ma az országnak. Úgy fogalmazott, az ilyen devizakölcsönt felvevő embereket becsapták, a bankok “minimum gondatlan, ha nem rosszhiszemű magatartást” tanúsítottak, ráadásul az állami szervek sem tették meg azt, amit meg kellett volna tenni.
Forrás: http://csepel.info/?p=28134
- - A Kormány AB-hoz benyújtott 2013. november 29-i indítványából ( Navracsis Úr Ig. min. ) kitűnik, hogy a bank az adósnak devizát nem bocsát rendelkezésére, az adós így devizához nem juthat, a hitelező forintot bocsátott rendelkezésére, így az árfolyamkülönbözet mögött nincs banki szolgáltatás.. (a szöveg pontosítandó - a szerk.)
- dr. Trócsányi László miniszter Úr, T/2055. számú törvényjavaslatában.
„A természetes személy hiteladósok helyzetének rendezése érdekében a jogalkotó célul tűzi ki a pénzügyi intézmények fogyasztói hitelszerződéseinél a pénzügyi intézmények tisztességtelen hitelezési gyakorlatának megszüntetését és az erős fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalását, továbbá ennek keretében a fogyasztók számára kockázatos devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek kivezetését, végül a kamatkondíciók átláthatóságát.”
- Bodzási Balázs helyettes államtitkár Úr, 2015. július 01-én az ELTE-n tartott előadása kapcsán súlyos problémának nevezte
„hogy Magyarországon súlyos mulasztások eredményeképpen elterjedhetett ez a szerződéses konstrukció, amely az ügyletből származó valamennyi kockázatot teljes egészében az ügyfélre telepítette”
A „forintosítás” árfolyamának diszkriminatív meghatározása – a konferencián elhangzott -, politikai döntés volt, így ennek felelőssége a jogszabályokat benyújtókat terheli!
Forrás: Baranyai Csaba
2015. szeptember 16., szerda
Dr. Lázár Dénes (PITEE) iránymutatása perben lévőknek
A Dr. Lázár Dénes ügyvéd által vezetett PITEE új szemléletmódja és pertaktikája sokat segíthet a perben álló hiteleseknek. Az alábbiakban ezt a PITEE álláspontja szerinti utat mutatjuk be.Azok számára nyújtunk iránymutatást és hosszú távú megoldási lehetőséget, akik jelzálog alapú deviza-elszámolású kölcsönszerződéseik kapcsán pert indítottak.
Az adósok és jogi képviselőik számára mára egyértelművé vált, hogy a magyar bíróságok „nehezen mozdíthatóak”, azaz már bevett szemléletükön, illetve a fentről kapott utasítástól eltérően szinte képtelenek értelmezni a jelenlegi helyzetet, illetve mérlegelni a perek folyamán az adósok álláspontjait. Szinte borítékolható, figyelemmel a Kúria hozzáállására (lásd ELTE Konferencia 2015. július 01.) hogy ezen szemlélet a jövőben sem változik tömegesen az adósok által kívánt irányba.Erre való tekintettel el kell gondolkodnunk azon, mit tehetünk, tehetünk-e egyáltalán valamit érdekeink védelmében. A válasz: IGEN!!
Az adósok és jogi képviselőik számára mára egyértelművé vált, hogy a magyar bíróságok „nehezen mozdíthatóak”, azaz már bevett szemléletükön, illetve a fentről kapott utasítástól eltérően szinte képtelenek értelmezni a jelenlegi helyzetet, illetve mérlegelni a perek folyamán az adósok álláspontjait. Szinte borítékolható, figyelemmel a Kúria hozzáállására (lásd ELTE Konferencia 2015. július 01.) hogy ezen szemlélet a jövőben sem változik tömegesen az adósok által kívánt irányba.Erre való tekintettel el kell gondolkodnunk azon, mit tehetünk, tehetünk-e egyáltalán valamit érdekeink védelmében. A válasz: IGEN!!
Forrás: http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu
Hirdetés
2015. szeptember 15., kedd
2015. szeptember 10., csütörtök
"Elállás" lehetséges? - dr. Léhmann György és egyre több ügyvéd szerint igen
Bár az azénpénzem.hu oldal nem tartozik az elsődleges hírforrásaim közé és dr. Léhmann György ügyvéd úr tevékenységét is kritikával szemlélem időnként, most mégis megosztok a portálról két cikket és az ügyvéd úr által jegyzett két dokumentumot, amelyek a szerződéstől való elállás jogát taglalják. Mindezt azért, mert nem csak az én érdeklődésemet keltette fel a téma, hanem egyre többeket a devizahiteles körökből. Mindenesetre egy új, figyelemre méltó szempont, amit érdemes alaposabban megvizsgálni. A jogi érvelés kétségtelenül logikus, dr. Léhmann szerint ez a "végső megoldás".
Íme a két cikk:
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/megis-leallithatok-a-vegrehajtasok/2621/
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/karteritest-is-kernenek-a-devizahitelesek/2731/
A két dokumentum:
Jogi érvelés (elállási jog gyakorlása)
Elállási nyilatkozat
Hirdetés
2015. augusztus 17., hétfő
2015. augusztus 15., szombat
2015. augusztus 10., hétfő
Kedves Albert!
Vidám volt a hangod és nyugodt. Te már elvégezted a feladatod. Harcodat megharcoltad.
Barátodnak szólítottál, pedig személyesen egyszer sem találkoztunk. Közvetlenségeddel, tudásoddal, bátorságoddal, bölcsességeddel és önzetlenségeddel nem csak nekem állítottál példát. Köszönöm!
Kicsit nosztalgiázok.... Benne vagy?
Legelső, próba webináriumod még 2011-ből:
...Tudnád, hogy izgultam, hogy minden működjön a háttérben....
Aztán egész jó belejöttünk...:) Nyomtuk rendesen.... Végül már fogalommá vált "Makkos Albert webináriuma".
Isten Veled!
Barátod:
Árpi
2015. július 15., szerda
Döntött az Ítélőtábla az OTP Jelzálogbank és az OTP Bank forinthiteles szerződéseiről
A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Banknak az OTP Jelzálogbank, illetve OTP Bank elleni közérdekű perben kihirdetett ítélete szerint a bankok forinthiteles szerződései általános szerződési feltételeinek (ászf) kikötései tisztességtelenek és ezért érvénytelenek voltak.
A másodfokú bíróság ítélete szerint a bankok 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.
Forrás : napi.hu
2015. június 15., hétfő
Regisztráció – Négy lépés Strasbourg! (PITEE)
A PITEE egyesület vállalja azoknak a devizahiteleseknek a jogi képviseletét, akik az Emberi Jogok Európai Bíróságától akarnak jogvédelmet kérni a magyar kormány bankmentő lépéseivel szemben.
Ahhoz, hogy az Ön ügyét is megvizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága az alábbi négy lépést szükséges megtennie:
- Meghatalmazás valamint a belépési nyilatkozat aláírása;
- A szükséges dokumentumok összeállítás és postázása;
- Online adatlap kitöltése;
- Részvételi díj átutalása.
A regisztrációhoz szükséges egyes lépésekről részletesebben a következő oldalon tájékozódhat.
A regisztráció 2015. június 30-ig lehetséges.
Forrás: pitee.wordpress.com
2015. június 9., kedd
2015. június 8., hétfő
2015. június 5., péntek
A bankok egyik gyenge pontja... Törődjünk velük!
Dr. Várhelyi Tamás ügyvéd kedvenc mondása kezd devizahiteles körökben szállóigévé válni: "..., hogy érezzék a törődést." Az alábbi, Facebook-on talált "szomorú" történet azért is tanulságos, mert ékes bizonyítéka annak, hogy van fegyver a kezünkben: nemfizetés, telefon, toll, papír, boríték, heti egy óra "törődés"... Erre bárki képes!
Személyes tapasztalat: MKB nekem sem, és a Facebook-on végzett villámfelmérés alapján másoknak sem volt képes részletes elszámolást küldeni, még 30 nap alatt sem, pedig személyes látogatásokkal is kifejeztem törődésemet. Azt múló gyengeségnek tekintem, hogy egy nap egyik telefonhívásomat se fogadták, pedig több számot is hívtam (Budaörsi fiók). Erste még bírja papírral, határidővel, másodszor is elküldték 230 oldalas táblázatukat, de a lényeget már nem sikerült beletenniük, az ügyvédem tanácsára kért számszaki ellenőrzéshez szükséges teljes körű levezetést, az alkalmazott képleteket és a számítási módszertant. Törődést a MNB fele elküldött panaszokkal folytatom, pénzt továbbra sem kapnak, amíg tisztességesen el nem számolunk és tisztességes megállapodást nem kötünk.
Személyes tapasztalat: MKB nekem sem, és a Facebook-on végzett villámfelmérés alapján másoknak sem volt képes részletes elszámolást küldeni, még 30 nap alatt sem, pedig személyes látogatásokkal is kifejeztem törődésemet. Azt múló gyengeségnek tekintem, hogy egy nap egyik telefonhívásomat se fogadták, pedig több számot is hívtam (Budaörsi fiók). Erste még bírja papírral, határidővel, másodszor is elküldték 230 oldalas táblázatukat, de a lényeget már nem sikerült beletenniük, az ügyvédem tanácsára kért számszaki ellenőrzéshez szükséges teljes körű levezetést, az alkalmazott képleteket és a számítási módszertant. Törődést a MNB fele elküldött panaszokkal folytatom, pénzt továbbra sem kapnak, amíg tisztességesen el nem számolunk és tisztességes megállapodást nem kötünk.
Kedves Olvasók! Sorstársak! Barátaim!
Harci kiáltásom tehát: FEGYVERBE!
Lépések:
1.
Ne fizess!
2.
Fogj telefont, tollat, papírt, borítékot és
törődj bankoddal heti egy órát!
3.
Ha tetszik az ötlet, oszd meg másokkal is!
Lépések:
1.
2.
Fogj telefont, tollat, papírt, borítékot és
3.
Ha tetszik az ötlet, oszd meg másokkal is!
2015. június 4., csütörtök
Petíció Dr. Áder János köztársasági elnöknek
A tőkekorrekcióról senki nem beszél és a bankok is hallgatnak!
Tisztelt Dr. Áder János köztársasági elnök úr!
Alulírott Járvás Éva magyar állampolgár, állampolgári alkotmányos jogommal élve és alkotmányosi kötelességemnek eleget téve kérem Dr. Áder János köztársasági elnök urat, s ezzel egyben felszólítom a Magyar Országgyűlést, hogy azonnali hatállyal érvénytelenítse a 2014. évi LXXVII törvényt az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről.
Ezzel egy időben a Magyar Országgyűlést szólítsa fel, hogy alkosson törvényt arról, hogy a deviza nyilvántartású kölcsönök okán egymagánjogi kereskedelmi bank se kezdeményezhessen végrehajtási illetve behajtási eljárást ügyfeleikkel szemben és a folyamatban lévő jogalap nélküli végrehajtások és behajtások megszüntetésre kerüljenek.
Utasítsa a kormányt arra, hogy dolgozza ki a magánjogi kereskedelmi bankok által meglopott lakosság kárpótlását, mivel ez a nagyméretű bűncselekmény nem jöhetett volna létre az kormány cinkos együttműködése nélkül.
Kérem tegyen feljelentést a legfőbb nyomozati hatóságnál és indítványozzon hatékony nyomozást a bűncselekményért felelős személyek megállítására.
Indoklás
A 2014. évi LXXVII törvénnyel a Magyar Országgyűlés egy véghez vitt bűncselekményt foglalt törvénybe, ami önmagában is érvényteleníti ezt a törvényt. Érvényességét erőszakkal a társadalomra terhelni a bűn folytatólagos elkövetésével egyenlő.
A bűncselekményt a magánjogi kereskedelmi bankok egymással szövetkezve és egységesen végrehajtva a lakosság kifosztására sikkasztással követték el. Visszaéltek a lakosság bizalmával és a gyenge pénzügyi felügyelet dilettantizmusával. Remélhetőleg nem szándékos együttműködésről van szó.
A magánjogi kereskedelmi bankok sikkasztása a deviza nyilvántartású kölcsönszerződések megszegésére épül, mely cselekedet okiratilag bizonyítható. A bizonyító erejű okiratok a deviza nyilvántartású kölcsönszerződések, az ügyfelek folyószámla kivonatai, kölcsönszerződésekhez kapcsolható kölcsöntőke nyilvántartás és az ügyfeleknek megküldött elszámló levél.
Bizonyítható, hogy a magánjogi kereskedelmi bankok a szerződéskötés pillanatától szerződésszegést követtek el, mivel nem teljesítették a szerződésekből rájuk eső kötelezettségüket.
„devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett” kikötésből a forintban folyósítás nem teljesen történt meg. A külföldi deviza árfolyamához igazított tőkekorrekciót a futamidő alatt nem elég egy nyilvántartásban feltüntetni, hanem azt az ügyfél rendelkezésére kellett volna bocsájtani. Csak a rendelkezésre bocsájtással válik a kölcsön részévé és csak ebben az esetben keletkeztet fizetési kötelezettséget, melyet a megemelt törlesztőrészlet követelésével a bankok realizáltak is. Szolgáltatás nélkül szedtek be ellenszolgáltatást, mivel a megemelt, de rendelkezésre nem bocsájtott kölcsöntőke részre is szedték a kamatokat.
Hivatkozás: Kúria 6/2013 PJE szerint és a kölcsönszerződések szerint is: “külföldi devizában nyilvántartott de forintban folyósított és forintban törlesztett”
Ebből a szerződéses kikötésből csak a törlesztések valósultak meg, de a rendelkezésre bocsájtás csak részben.
A bankok értékállóság biztosítása érdekében egy állandó változó értéket építettek be a szerződésekbe és a külföldi devizához kötötték annak teljesítését. A teljesítés azonban mindkét szerződő féltől alappal elvárható.
A futamidő alatt, a havi törlesztőrészletek kiszámításánál a bank korrigálta a törlesztőrészletet a külföldi deviza árfolyamváltozására hivatkozva, ugyanekkor neki korrigálnia kellett volna a kölcsöntőke részt is folyósítással. A bank csak akkor számíthatott volna fel megemelt pénzhasználati díjat, azaz megemelt kamatot és követelhette volna a megemelt törlesztőrészlet fizetését az ügyféltől, ha a tőkeemelést előtte az ügyfél rendelkezésére bocsájtotta volna. A megemelt törlesztőrészlet kiszámításához szükségszerűen el kellett végezni a tőkekorrekciót. Ehhez a külföldi devizában nyilvántartott kölcsöntőkét forintra számította át. Az átszámítás még nem keletkeztet fizetési kötelezettséget. Egy nyilvántartás nem kölcsön. A tőkekorrekció az adós folyószámláján történő megjelenéssel vált volna kölcsönné, ami törlesztére kerülhet. Akkor vált volna a követelés részévé, ha a bank elvégzi a forint tőke korrekcióját folyósítással, azaz rendelkezésre bocsájtással. Ezt nem tette meg.
Helytelen és elutasítom azt a banki védekező hozzáállást, hogy a kölcsöntőke nem került forintosításra az egyes törlesztőrészletek megállapításakor, mert ha úgy lett volna is szerződésszegésnek minősül, mivel az ügyfeleknek a bank forintkölcsönt folyósított. A folyósított forintkölcsön törlesztőrészletét a forint kölcsöntőke alapján számíthatja csak ki. Egy forintkölcsön tőkerészét nem számíthatja úgy ki, mintha devizakölcsön lenne. Az értékállósági kikötés nem a tőkéhez, hanem csak a termék árához, azaz a kamathoz kapcsolható fogalom. Gyakorlatilag a forint kölcsöntőke a futamidő alatt nem változhatott volna. De mivel változtatta a bank a forint kölcsöntőke összegét is, ezért az az ügyfél rendelkezésére is kellett volna bocsájtania. Ez a rendelkezésre bocsájtás a tőkekorrekciók alkalmával nem történt meg.
Hivatkozás: Kölcsön: “Ptk. 523 § (1) “Kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsájtani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.”
Kölcsönszerződés az Hpt. Szerint “pénzösszeg rendelkezésre bocsájtása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.” Az adósok teljesítették a rájuk eső törlesztési kötelezettséget (tőke + kamat + költségek), a bankok nem teljesítették a rájuk eső tőkekorrekció rendelkezésre bocsájtását.
Mivel a bankok elmulasztották ezt a korrekciót a gyakorlatban teljesíteni, ezért alaptalanul és jogtalanul éltek az árfolyamkockázat adósra terhelésével a törlesztőrészletekben. Ez nem mond ellent a Kúria azon megállapításának, hogy az árfolyamkockázatot az adósnak kell viselni, mert ez csak teljesített szolgáltatásra érvényes. A Kúria kimondta ugyan, hogy az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósnak kell viselni, de nem tért ki a tőkekorrekció kérdésére. Bizonyára azért, mert erről még senki nem kérdezte.
Sajnálatos, hogy sem a kormányban, sem a parlamentben nincs egy olyan szakember akinek ez feltűnt volna a törvény előkészítése során, a civil jogvédőkkel meg nem hajladó tárgyalni a kormány.
A Kúria nem tért ki a tőkekorrekció kérdésére, nem részletezte, hogy a kölcsön elemeire hogyan hat az árfolyam le vagy felfele mozgása. Az, hogy az árfolyamkockázatot teljes egészében az adós viseli, nem jelenti azt, hogy a bank felmentést kap a törvényileg előírt kötelezettsége alól.
Egy magánjogi társaság profitszerző szerződéses kikötése nem írja felül a hatályos törvényeket. Mivel a bankok a szerződések teljesítését külföldi devizához kötötték, ezért egy állandóan változó elemet építettek a biankó kölcsönszerződésekbe, ami a külföldi deviza árfolyama. Ez a változó mindkét oldalon változásokat eredményez és kötelezettségeket ró mindkét szerződő félre, tehát mindkét szerződő félnek a maga oldalán kell a teljesítést megtennie a változó függvényében. A Ptk, Hpt és a számviteli egyensúly is megkívánja a tőkekorrekciót és annak következményeit viselni rendeli mindkét oldalon. Az ügyfél vállalja az ebből eredő törlesztőrészlet növekedést, a banknak pedig folyósítania kell a korrigált tőkerészt minimum kamatperiódusonkénti elszámolásban.
Ennek értelmében a helyes eljárás az lett volna, hogy a bank rendelkezésre bocsájtja a tőkekülönbözetet, az adós pedig viseli a korrigált tőkének megfelelő törlesztési és kamatterheket. Az adósok teljesítették a vállalt kötelezettségüket a bankok pedig nem. Minden baj ebből a banki nem teljesítésből származtatható. Ezzel a bankok jogtalan haszonhoz jutottak az adósok kárára. Szolgáltatás nélkül számítottak fel ellenszolgáltatást, konkrétan a nem folyósított kölcsöntőke részre is számítottak pénzhasználati díjat, azaz kamatot és a nem folyósított megemelt kölcsöntőkét is törleszteni követelték.
Ezzel a magatartással a bankok szerződésszegést követtek el, jogalap nélküli haszonszerzés céljából.
Nem fogadható el az a banki védekezés, hogy a tőkekorrekció nem szerepel nevesítve a szerződésekben, mivel a szerződéseknek és annak teljesítésének a hatályos törvényeknek meg kell felelniük. Egy magánjogi banki biankó szerződés nem írhatja felül a hatályos jogszabályokat.
Minden ügyfél joggal értelmezte úgy a szerződését, hogy ha ő teljesíti az abban foglaltakat, akkor a bank is eleget tesz ennek a kötelezettségének. Az ügyfeleknek nem kellett volna arra gondolniuk, hogy a bankok eleve szerződésszegésre készülnek. A bank tudta, hogy nem fog teljesíteni, de erről az ügyfeleket nem tájékoztatta a pénzügyi termék értékesítésekor.
Az, hogy a bankok jól tudták, hogy a deviza nyilvántartású szerződések kapcsán sikkasztást fognak elkövetni előre megfontoltan, az is bizonyítja, hogy nem csak egy banknál, nem is néhánynál, hanem az összesnél tapasztalható ez a csaló magatartás. Fenn áll a gyanú, hogy kartellben szövetkezve előre eltervezetten követték el ezt a magyar társadalmat sújtó gyalázatos fosztogatást. Ha valamely ügyfél érdeklődött a bankjánál és rákérdezett a részletes elszámolásra, cinikus elutasító választ kapott azzal, hogy a bank árképzése BANKTITOK. Két szerződő fél között létrejött szerződéssel kapcsolatos információ nem lehet titok egymás közt, főleg, ha az kötelezettségekkel jár.
A szerződésszegés fogalma: Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely – a szerződésbe ütközik, vagy – egyébként sérti valamelyik szerződő fél szerződésben védett jogait. Van objektív és szubjektív szerződésszegés.
Szubjektív szerződésszegés fogalma: ha a szerződésbe ütköző állapot bekövetkezése valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza.
A bankok magatartása nem egyszerű szerződésszegés, hanem kimeríti a különösen nagy összegű sikkasztás bűncselekményét is.
Hivatkozás: Btk. 372.§ (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik sikkasztást követ el.”
Tisztelt Dr. Áder János köztársasági elnök úr!
Ön a 2014. évi LXXVII törvény aláírásával egy előre megfontolt szándékkal bűnszövetségben elkövetett sikkasztás törvénybe foglalását fogadta el. Ez a törvény érvénytelen.
Bűncselekményt nem lehet törvénybe iktatni és az egész társadalomra ráerőszakolni!
Kérem, eskűjéhez hüen tegyen eleget kötelezettségének.
Érd, 2015. május 30.
Tiszelettel várom szíves intézkedését:
Járvás Éva
2030 Érd, Riminyáki út 61.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)