Vizsgálat indul nyolc svájci bank ellen

A svájci versenyjogi hatóság vizsgálatot indított nyolc, Svájcban működő bank ellen, mivel feltételezhető, hogy manipulálták a bankközi devizaárfolyamokat.

A vizsgálat alanya a két legnagyobb svájci pénzintézet, az UBS és a Credit Suisse, akárcsak a Zurich Cantonal Bank, a Julius Baer, valamint a külföldi JP Morgan Chase, a Citigroup, a Royal Bank of Scotland és a Barclays bank.

Teljes cikk >

Forrás: vg.hu/mti.hu

Dr. Hossó Andrea nemzetközi közgazdász a devizahitelekről

Varga István a devizahitelekről az AB döntése után

Ki tudta felmérni a deviza-nyilvántartás valódi kockázatát?

Demeter Tamás

A szerződés aláírásakor, a deviza-nyilvántartás valódi kockázatát csak az tudta volna felmérni, aki tudta volna, és elegendő közgazdaság ismeretekkel rendelkezik annak megítélésére, hogy:

1) az aláírt szerződésben szereplő deviza-nyilvántartás mit tesz lehetővé a banknak

2) azt a bank mire használja valójában

3) a deviza-nyilvántartás a nemzetközi banki piacokon, majd 2008. végétől kizárólag a MNB finanszírozásával, a Ft-ot rontva, a devizát megdrágítva, a bank számára mit tesz lehetővé

4) a deviza-nyilvántartás az adós nevén, és szerződéséhez kötötten egy virtuális, az adós által nem ismert pénzpiaci műveletek része a szabályozatlan derivatív piacon

5) hogy ennek a számlának minden, napi, heti, havi mozgása költségekkel jár, amelyeket

6) az aláírt szerződés biankó klauzuláin keresztül közvetlenül az adóssal fizetteti meg a bank

7) ha tudta volna, hogy ezek milyen jelentős összegek

8) ha tudta volna, hogy ezek nem az aláírt szerződése hitelszámlájának, hanem a bank devizaműveleteinek a költségei (forrásköltségek, de a bank hasznának forrásköltségei)

9) hogy ezeket a THM eleve nem tartalmazza, mert - a perbeli konstrukciót előkészítendő, már 2004. év előtt - a bankszövetség korábbi lobbi tevékenységének eredményeként, ezeket a THM-ben fel sem kell tüntetni

10) ha tudta volna, hogy a deviza-nyilvántartással végzett banki műveletek a bank virtuális kockázatát kezelik, de az adós valós kockázatát mérhetetlenül megnövelik

11) ha tudták volna, hogy a banknak éppen az az érdeke, hogy az adós kockázata megnőjön, és ezzel a Ft-deviza árfolyam romlásból extranyereséget realizáljon, amely a deviza-nyilvántartásban keletkezik, de az adós fizeti meg árfolyam romlásból eredő kötelezettségként

12) ha tudta volna, hogy a Ft-deviza árfolyamromlás a banknak nem csak érdeke, de előidézője is, és ezzel közvetetten is az adós terhévé teszik a banki nyereség kitermelését, és virtuális teremtődését valódi, reális adósi teherré teszik

13) hogy az adósok hozzák létre a semmiből a bank nyereségét…

14) ha tudták volna, hogy az adós meghatározott napra eső teljesítési kötelezettségekor, a bank önkényesen állapítja meg a Ft-devizaszintet, és az eladási és vételi árfolyamrést is, és valamennyi bank a devizaszerződésekre nézve típus kereskedelmi árrést, és 60-135 %-kal kinyitott kereskedelmi árrést alkalmazott önkényesen, (csatoljuk ehhez a PITTE szervezet ezzel kapcsolatos kimutatását) és ha ezzel az összehangolt, banki eljárásról még többet tudhatott volna, hogy ez mekkora terhet, és egyoldalú, és a bank által előidézett tehernövekedést jelent hónapról, hónapra…

15) ha tudták volna, hogy a Ft értékállósága felett őrködő MNB finanszírozza a bankok devizaműveleteit, és ezzel a MNB -nak nyeresége képződik az adósok terhére…

16) hogy a MNB ezzel rontja a deviza-Ft értékarányt, alkotmányos kötelezettségével ellentétben, és ezzel növeli az adósok terheit, megnöveli az államadósság devizában számolt összegét, és ellenérdekeltté válik a forint erősítésére, mert ezzel, mint végső finanszírozója a devizaswapnak, a Ft romlásában, és a deviza Ft-tal szembeni hazai felértékelődésében lesz érdekelt…

Forrás: Demeter Tamás, Facebook

Az Alkotmánybíróság döntése

Az alkotmánybíróság ma meghozta a döntését devizahiteles ügyben. Szokás szerint felrobbantak a fórumok. Előkerültek a véres kaszák, nemzethalál víziója, s így tovább. Pedig az Alkotmánybíróság sem mondott semmi újat vagy meglepőt.

Teljes, eredeti AB határozat letöltése itt >

A legfontosabb dolog, azt megérteni, hogy a devizahitelt nem csak egyetlen okból lehet támadni és egy-egy ilyen döntés a hibák egy csoportjára vonatkozik, sosem az egészre. Az egyszeri devizaadósnak - ügyvéd vagy hitelsikerek.hu csoport segítségével - meg kell találnia a hibás pontokat a szerződésében. Ezen hibás pontokat össze kell vetni mind a Kúria, mind pedig az Alkotmánybíróság határozatával.

A továbbiak megértéséhez fel kell idézni a részleges és a teljes semmisség közötti különbséget. A részleges semmisség esetén a bíróság egy adott pontot kihúz a szerződésből, de a szerződés többi része megáll a saját lábán és továbbra is érvényes marad. A teljes semmisségnél azonban a komplett szerződés lesz megsemmisítve, mert olyan alapvető és sarkalatos eleme hiányzik a szerződésnek, amelyet a bíróság nem javíthat meg. 

A devizahiteles szerződésekben található problémák 2 nagy csoportot alkotnak: a szerződéskötéskori, illetve a szerződéskötést követő. Mindkét csoportban találhatóak részleges és teljes semmisséget okozó hibák.

Az Alkotmánybíróság mai döntése csak azokkal a szerződésekkel foglalkozik, amelyek érvényesek, azaz nem lettek semmissé téve, azaz nem voltak semmisek a szerződéskötés pillanatában és később sem váltak azzá. 

Szerződéskori hibák

Kúria 6/2013 PJE-ben megfogalmazta, hogy az érvénytelenségi okokat az aláírás pillanatában kell vizsgálni. Azaz, az ilyen hibák felismeréséhez és ellenőrzéséhez csak a szerződés szövege, illetve az egyéb, adós által ismert és elismert dokumentumok szükségesek. Ide tartoznak a Hpt. 213 alá tartozó pontok (összeg, THM hiba, stb), illetve egyéb semmisséget okozó problémák (egy aláíró a banktól, illetve nem jogosult aláíró és így tovább)

Ugyanitt a Kúria megfogalmazta, hogy a szerződés életben tartására kell törekedni, mivel az egyszeri nagy összegű visszafizetés ellehetetleníteni az adóst a legtöbb esetben. (A hangsúly a "legtöbb esetben" kifejezésre vonatkozik. A perben be lehet csatolni a kérelmet, hogy nem kérik, hogy a bíróság emiatt erre törekedjen, mert az adós majd megoldja, ahogyan tudja ...)

Ha ilyen hiba az aláírás pillanatában már benne volt a szerződésben, az semmis, azaz mintha az aláírás meg sem történt volna. Ha az ingatlanon volt jelzálog, akkor azt törölni kell, ha a BAR listás lett miatta az ügyfél, akkor onnan is ki kell szednie a banknak.

Az Alkotmánybíróság a hibák ezen csoportját nem vizsgálja a mai döntésében, hiszen szerinte csak akkor változtatható a szerződés, amennyiben előre nem látható események következnek be. A szerződés aláírásának pillanatában minden ismert volt a bank számára is. Így a három követelményből egy már alapból nem teljesül.

A másik, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint csak olyan szerződés módosítható, amelyik érvényes. Ha egy szerződés semmis volt az aláírás pillanatában, akkor azt a kormány sem módosíthatja, lévén nincs mit!

A közel 250 megnyert per szinte mindegyike az aláírás pillanatában fennálló hibákat támadta. Sikeresen.

"Az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése" – közölte az AB.

Ez annyira a feladata, hogy már régen van ilyen. Az alapjait az EGK 13/93 fektette le, majd az a magyar jogrendszerbe is átvezetésre került. A magyar kormány ezen területen nem lehet engedékenyebb, mint amit az EU törvények és jogszabályok előírnak.

Tömören megfogalmazva az EU jogrendben a bankok számára extra garanciák vannak biztosítva, ameddig a szerződésük bizonyos kritériumoknak megfelelnek. Bár az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságra hivatkozik, az adósok esetére a sokkal speciálisabb Hpt (Hitel- és Pénzintézeti Törvény) vonatkozik. Ebben pedig teljesen világosan meg van fogalmazva, hogy minek kell(ene) lennie egy ilyen szerződésben.

A szerződési szabadság mindig is keretek között volt. Például nem lehet olyan szerződést kötni, ami jogszabályellenes. Pl nem lehet felbérelni valakit legálisan arra, hogy robbantsa fel a CIB bankfiókot, vagy szerződést írni arról, hogy egy harmadik felet eltegyenek láb alól. A Hpt. viszont ezeken túlmenően még szorosabb kereteket határoz meg.

Az EU fogyasztóvédelmi törvényei azt mondják ki, hogy amennyiben egy szerződés nem felel meg ezen szoros keretnek, úgy a Fogyasztóvédelmi törvény térfelet vált és a fogyasztót kezdi el védeni úgy, hogy a semmisség kinyilvánításával elveszi az extra jogokat a banktól. Ellenkező esetben a bank olyan papírt írna, amilyet csak nem szégyel, majd a bíróságon úgyis kijavítják ...

Ezt erősíti meg az EU C618/10-es döntése az ügyben, mely szerint a tagállam (esetünkben Magyarország) szimplán nem írhat bele a szerződésbe. Ellentétes az európai joggal az ilyen szerződések módosítása vagy új elemek beszúrása.

Mi lesz a devizaadósokkal?

Cikk folytatása itt >

Forrás: hitelsikerek.blog.hu

További vélemények:
Bankcsapda közleménye + Falus Zsolt nyílt levele
PITEE
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Gulyás Gergely
Róna Péter
Devizahiteles KARTA
Varga István és Makkos Albert
Magyar Szociális Fórum, Szociális Kerekasztal

DEVIZAHITELLEL KAPCSOLATOS CSAPDÁK

I. Bankok és pénzintézetek által állított csapdák:

1. Felajánlják, hogy elengedik a az általuk kreált jelenlegi tartozás 25 %-át, ha átváltod forint kölcsönre a szerződésedet. 

Ha ezt megteszed, akkor bebetonoztad a jelenlegi tartozásod, valamint az új kölcsönnel lezárod és visszafizeted a régi deviza kölcsönt. Ezzel megfosztod magad attól a lehetőségtől, hogy jogkövetkezmény kérése nélkül kimondasd a bírósággal a szerződés semmisségét. Pontosabban kimondathatod, csak nem érsz el vele semmit.

2. Felajánlják, hogy fizetés könnyítést kapsz, ha átváltod a kölcsönöd lízingre. 

Nem is kell magyaráznom, mennyire veszélyes, hiszen ezzel önként átadod a tulajdon jogot.

3. Opciós jogra hivatkozva elviszik az autót, azt a látszatot keltve, hogy még érvényes opciós joguk van. 

Amennyiben 5 év eltelt a szerződés megkötése óta nincs és nem is lehet opciós joga, függetlenül attól, hogy gépkocsi, vagy ingatlan a fedezet. Általában a szállítás és egyéb költség megegyezik, vagy nagyobb a gépkocsi áránál, a tartozás pedig ugyanúgy megmarad.

4. Személyesen fölkeresnek, vagy levelet küldenek, hogy aktualizáld a személyes adataidat. Az apró betűben pedig elrejtik, hogy egyúttal lemondasz minden jogorvoslatról az eredeti szerződéssel kapcsolatban, vagy elismertetik Veled a jelenlegi, általuk kreált tartozást. 

NE ÍRJ ALÁ SEMMIT!! Bárhogyan is megpróbálnak erre rávenni. Ha a bank keres azzal, hogy írj alá valamit, mert mennyire jó lesz az Neked, akkor kezdj el gyanakodni! Soha nem azért keres, hogy Neked jó legyen, hanem azért, hogy neki jó legyen!

5. Önzetlen segítségnek álcázva fölkeresnek, hogy értékesítsétek közösen a gépjárművet, vagy az ingatlant. 

Ebben az esetben már tutira megvan a leendő vevő, aki áron alul akarja megszerezni a prédát.

6. Nagyon sok esetben azzal fenyegetőznek a leveleikben, főleg a jogutód, vagy behajtó cégek, hogy amennyiben nem fizeted meg az általuk kreált összeget, akkor végrehajtanak. 

Végrehajtás csak jogerőre emelkedett fizetési meghagyás, jogerős bírósági végzés, vagy végrehajtási záradékkal ellátott közokirat alapján lehetséges, amit megelőz egy közokiratban történt felmondás. BEHAJTÓ NEM VÉGREHAJTÓ! BEHAJTÓNAK SEMMI JOGA NINCS!

7. Békéltető testületet ajánlgat. Veszélyes, mert az ügyfél számára költségmentes, ezért kecsegtető. 

A Békéltető testület határozata az ügyfél számára kötelező érvényű, végrehajtható, egyenértékű a jogerős bírósági ítélettel, a pénzügyi vállalkozás részére viszont nem kötelező érvényű. A Békéltető testületben a bankok emberei ülnek.

8. Eszközkezelő.

Ha egyetlen napig is kijelentkezel a lakcímről, azonnal elveszítetted a jogodat az ott lakásra, többet nem jelentkezhetsz be. Fenntartja magának a bérlő kijelölés jogát. Magyarul, bármikor átköltöztethet másik lakásba. A szerződésben szerepel a végén, hogy kivéve, ha jogszabály mindezt meg nem változtatja. Ez azt jelenti, hogy jogszabállyal utólagosan a szerződés bármelyik rendelkezése felrúgható.

9. Telefonos és egyéb személyes zaklatással, pszichológiai hadviselést folytatnak, hazudoznak, hogy még soha, senki nem nyert, vagy azt hazudják, hogy ha semmis a szerződés, akkor egy összegben kell kifizetni az általuk kreált tartozást.

Különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy idős, beteg, rokkant, vagy egyéb dolog miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket félemlítsenek meg, semmi sem számít, gyerek, szomszéd, munkahely, anyós, mindenkit bevetnek.

10. Rosszul idézik, esetenként átírják a törvényeket, vagy szimplán félremagyarázzák, de olyan is előfordul, hogy kamu jogszabályra hivatkoznak.

Kihasználják azt, hogy az emberek többsége nem ismeri föl az ilyen jellegű csalást és elvész a paragrafusok dzsungelében.

11. Hamis dokumentumok alapján ingó zálogjogot jegyeztetnek be a gépkocsira, vagy hamis meghatalmazás alapján átírják a pénzügyi vállalkozás nevére a gépkocsit, esetenként a behajtó a nem létező opciós jogával takarózva ellopja az autót, vagy minden hivatalos dokumentum és jog nélkül kivonatja a gépkocsit a forgalomból.

Természetesen mindkét cselekedet törvénytelen.

II. Szélhámos és szakképzetlen segítők és dilettáns ügyvédek által állított csapdák

1. Újsághirdetésekben üzletkötőket keresnek, nem feltétel a pénzügyi szakértelem, vagy tapasztalat.

Szakértelem nélkül hogyan tudna érdemi segítséget nyújtani.

2. MLM rendszerben végzik a tevékenységüket.

Ugye nem kell azt bizonygatnom, hogy ennek csupán egy célja van, a pénzlehúzás.

3. Jogi segítséget ígér, de nincs ügyvédje, aki képvisel is Téged a bíróságon. 

Lehet bármilyen jól megszerkesztett kereset, mellesleg általában nem az, hiszen ezekben az esetekben egy minta keresetet töltenek ki, ahol csak a nevet és a bank nevét változtatják, egyértelmű bukta a bíróságon. Ezzel nagyobb kárt okoz, mintha nem csinált volna semmit, hiszen egy jogerősen elbukott ügyben nem lehet újra perelni.

4. Biankó, kitöltendő levelet, vagy keresetet bocsát a rendelkezésedre pénzért, amit Neked kell kitölteni. 

Ugyanaz a bukta, mint a 3. pontban.

5. Ügyvéd, aki nem rendelkezik banki és pénzügyi szakértelemmel és nem is vesz igénybe ilyen szakértőt. 

Mivel nem ért hozzá, legtöbbször önként és dalolva elismeri a tartozást és csupán fizetés könnyítést kér. Iszonyatos károkat okoznak.

6. Ügynök, aki biztosítási ügynök módjára keresi föl az embereket és toborozza az embereket. 

Egyértelmű, hogy a pénzlehúzásról van szó. Egy jól működő szakértő csapatnak nincs szüksége erre. Az ügyfél lakásán nem állnak rendelkezésre azok a technikai feltételek, ami alapján dolgozni tudna. Nem valószínű, hogy komoly, jogi és pénzügyi ismeretekkel rendelkező szakember lenne.

7. Cégek, vagy segítőik, akik a mások által elért eredményeket saját sikerként tüntetik föl. 

Nem kell különösebb magyarázat hozzá, hogy mekkora szélhámosok. Ha több ezer nyertes perről számolnak be, de „véletlenül” egyet sem tudnak bemutatni, vagy titkos, hogy milyen ügyvédekkel dolgoznak együtt, akkor ott valami nem kerek.

8. Akik azt hangoztatják, hogy a fölvett kölcsönt nem kell visszafizetni, vagy azt ígérik, hogy a már befizetett törlesztő részleteket vissza tudja szerezni a banktól, biztosan szélhámosak. 

A fölvett kölcsönt vissza kell fizetni, de csak annyit, amit forintban megkapott, sem az árfolyam különbözetet, sem az árfolyamrést és egyéb változatos jogcímeken követelt összegeket nem jogos megfizetni.

Készítette: 2014. március 15. 
Devizajog Iroda 
Molnár Imréné

Eltagadott törvény

Deviza alapú csalás bírósági indítványa | Menyhért Péter