Az Alkotmánybíróság elutasította a devizahitelesek beadványait

Az Alkotmánybíróság 2015. február 23. napján elutasította a devizahitelesek beadványait. Az alkotmánybírák közel négy hónapig gondolkoztak a beadványokon és végül arra az eredményre jutottak, hogy a beadványok nincsenek megindokolva, ezért formai okokból el kell utasítani őket.

Kivonat az indoklásból: "A panaszok nem tartalmazzák „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítványozók a megjelölt törvényi rendelkezések alaptörvényellenességét ugyanis pusztán állították, azonban nem fejtették ki, hogy véleményük szerint konkrétan mely támadott norma mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes, s a vélt alapjogi sérelem miben áll. (IV/1839/2014)"

Az AB álláspontja szerint nem elegendő ok egy törvény alkotmányellenességének a megállapításához az, ha a egy törvény sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét.  Az AB elutasító határozatai megnyitják az utat az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Teljes cikk itt folytatódik >

Forrás: pitee.wordpress.com

Mit érdemes tenni, amíg a Emberi Jogok Európai Bírósága döntést hoz

Az alábbbiakban a blog olvasóinak figyelmébe ajánlom a PITEE összeszedett és korrekt helyzetelemzését és a forintosítással kapcsolatos fogyasztói teendőket. A cikk 99%-ával egyetértek, egyetlen egy ponton vagyok más véleményen. A bejegyzés végén kifejtem.

Emberi Jogok Európai Bírósága

"2015. február 1-jén hatályba lépet az ún. “forintosítási” törvény. A törvény értelmében a bankok átváltják forintra az adósok tartozásait és új – forintban kifejezett – havi törlesztő részletet állapítanak meg (2014. évi LXXVII. tv.). 

Ezzel a két lépéssel megszűnik a szerződésekben az árfolyamkockázat. Mostantól a havi törlesztő részlet összege kiszámítható lesz. E miatt viszont az adósoknak lényegesen több pénzt kell majd visszafizetniük a bankoknak, mint amennyi pénzt eredetileg kölcsönként felvettek. (Akarja-e Ön egy életen át nyögni ennek az elszámolásnak a terheit?, 2014.11.03.) 

A bankok hamarosan elkezdik levélben tájékoztatni az ügyfeleiket megnövekedett tartozás összegéről. 

A forintosítási törvényt összeegyeztethetetlennek tartjuk az európai jogállami hagyományokkal. 

Az európai jogállami hagyományok szerint ugyanis, a parlament nem avatkozhat be polgári jogi jogviszonyokba. 

A forintosítási törvényről az Emberi Jogok Európai Bírósága fogja kimondani a végső szót. (A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket, 2015.01.05.) 

Ebben a bejegyzésben arról tájékozódhat, mit érdemes a fogyasztóknak tenni addig, amíg a Emberi Jogok Európai Bírósága döntést hoz a törvényről."

A fő kérdések:

• Mit tegyek, ha nem értek egyet a forintosítással?
• Mennyi időn belül kell az Alkotmánybíróságnak reagálnia a beadványomra?
• Mit tegyek, ha az Alkotmánybíróság nem reagál a beadványomra?
• Mit tudok elérni egy perrel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán?
• Mit tegyek, ha levelet kapok a bankomtól az elszámolásról és a forintosításról?
• Mit tegyek, ha ellenőrizni akarom az elszámolás helyességét?
• Mit tegyek ha kedvezőbb hitelt ajánl egy másik bank?
• Mit tegyek, ha kiszámítható jogi környezetben (értsd. jogállamban) szeretnék élni?
• Hol találhatok több információt a forintosításról?

Teljes cikk és a válaszok itt olvashatók >

Forrás: pitee.wordpress.com

Miben nem értek egyet?

"Ebben a helyzetben csak kivándorolni lehet azoknak, aki kiszámítható jogi környezetben (értsd. jogállamban) szeretnének élni" - írja az utolsó sorok egyikében a cikk.

A "kiszámítható jogi környezet" a boldogság egyetlen feltétele?

Tegyük fel, hogy mindenki elfogadja a fenti javaslatot és kivándorol. 

Mi lesz utána? Kik fogják elfoglalni az országot? 
Mert ez a kincsekben gazdag kárpátmedencei földdarab üresen nem fog maradni, azt ugye senki nem gondolja.

Akik kivándorolnak, azok tisztában vannak-e azzal, hogy mi vár kint rájuk? 
Jogaik talán lesznek, ameddig a megnövekedett létszám miatt nem hoznak más jogszabályokat a célországok, de vajon lesznek-e lehetőségeik?

Részletekbe túlságosan nem mennék, de egy kérdés azért még kikívánkozik. 

Akik kivándorolnak, számolnak-e azzal, hogy a legnagyobb "terhüket" mindenhová kiviszik magukkal? 
Nem mást, mint saját magukat. Személyiségüket, neveltetésüket, szokásaikat. 

Persze, lesznek, akik gyorsan alkalmazkodnak, talpraesettek, hamar felismerik a lehetőségeket és sikeresek lesznek. 

Nos, ezek az emberek itthon is megtalálják, amit keresnek. Bármikor, bármilyen helyzetben, függetlenül politikai, gazdasági vagy egyéb társadalmi helyzetben. 

...csak nyított szemekkel kell járni.

Jó reggelt Magyarország!

Ha egyetértesz, vagy ha épp másképp látod, szólj hozzá, fejtsd ki nyugodtan a megjegyzésekben!

Devizahitelekről a forintosítás után | Komlómédia interjúja Damm Andreával

Dr. Damm Andrea a devizahitelesek segítségére nyújtott forintosítás kapcsán több olyan gondolatot is ismertet, mely a központi médiumokban biztos, hogy nem fognak napvilágra kerülni. Vagy talán akkor, ha már "kiborul a bili". Reméljük, hogy ezzel a beszélgetéssel sok-sok ember kap rálátást a dolgok valós hátterére. Reméljük Damm Andrea azon gondolata, hogy kilóra meg lehet venni a Magyarországi politikusokat, nem fog örökké tartani.

Videó itt tekinthető meg:

Könnyedén nyerhetnek pereket a devizaalapú autóhitelelesek | EchoTV

Könnyedén nyerhetnek a devizaalapú autóhitelesek a bankok ellen. A Kúria jogegységi határozata szerint minden hitelt adó pénzügyi intézetnek kötelessége lett volna érthetően felhívni a hitelt igénylők figyelmét arra a kockázatra, amelyet a hitel felvételével vállalnak. 

Vagyis, ha hiányzik vagy hiányos az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat, érvénytelen lehet a szerződés. Vendég: Némethi Gábor ügyvéd.

Útmutató a peres eljárás megindításához (forrás: DÉSZ)

Forrás: devizaados.hu

Ők azok a devizahitelesek, akiknek nem jár vissza pénz

Nem minden adós kap elszámolást a hitelezőktől az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszatérítése miatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük, kik azok, akik egyáltalán nem részesülnek visszatérítésből, akár deviza-, akár forinthitelesek.

Sok esetben logikusnak tűnik, más esetekben kissé önkényes a kormány döntése, kiket hagy ki az elszámolásokból. Az elszámolás minden deviza- és forinthitelre, valamint pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, vannak azonban kivételek.

Kivételek

Az alábbi szerződésekre nem vonatkozik az elszámolás:

• 2004. május 1-je előtt, vagyis Magyarország EU-csatlakozását megelőzően kötött szerződések.

• Folyószámlahitelek.

• Hitelkártyára felvett hitelek.

• Állami támogatással felvett lakáscélú forinthitelek.

• A Nemzeti Eszközkezelő igénybevételével megszűnt hitelek.

• 2009. július 27-e előtt megszűnt, és emiatt el is évült hitelszerződések.

• Vállalkozói (gazdasági tevékenység céljából felvett) és vállalati hitelek.

Teljes cikk itt olvasható >

Forrás: penzcentrum.hu

Visszaállhat az eredeti árfolyam?

Ritkán idézem az Azenpenzem.hu oldalt, de most találtam egy hasznos cikket, amit szívesen megosztok. A cikk kapcsolódik a Hitelsikerek.hu oldalon is olvasható pár nappal ezelőtti bejegyzéshez.

"A Kúria Polgári Kollégiuma tegnap megvitatta és el is fogadta a devizahitelek semmisségével és a végrehajtási eljárásokkal foglakozó joggyakorlat-elemző csoportok véleményét – tudta meg az Azenpenzem.hu. Várhatóan nem kell már sokáig várniuk tehát például az autóhiteleseknek arra, hogy kiderüljön: a „hibás” szerződések elszámolása hogyan történhet. 

Már több olyan elsőfokú döntés is van, amelyben autóhiteleknél kimondták a teljes szerződés semmisségét (az egyiknél hiányzott a kockázatfeltáró nyilatkozat, a CIB Lízing pedig nem írta be a kamatmértéket a szerződésbe). Mint arról korábban írtunk, a Fővárosi Törvényszék első fokon úgy döntött, hogy a felvételkori árfolyamon kell elszámolnia a Merkantilnak egy devizás autóhitelesével. Továbbra is kérdés, hogy mik alapozhatnak meg teljes semmisséget kimondó ítéleteket a devizahitelek vagy akár a forinthitelek esetében (a törvényekben az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés kérdését rendezték, de – mint az előbbi ügyekből is látszik – maradtak még problémás pontok)."

Teljes cikk itt olvasható >

Forrás: azenpenzem.hu