2015. január 29., csütörtök

Dr. Várhelyi Tamás a Fehérvár TV-ben



2015. január 25., vasárnap

Elindult az első devizahiteles kereset a strasbourgi bírósághoz


Elindult az első devizahiteles kereset strasbourgi bírósághoz. Az Alkotmánybíróság több hónapja szándékosan nem tűzi napirendjére a devizahitelesek alkotmányjogi panaszait. Az Alkotmánybíróság ezzel megsérti a devizahitelesek emberi jogait. 

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke védi a devizahitelesek emberi jogait arra vonatkozóan, hogy az elindított kereseteikről a bíróságok ésszerű időn belül döntsenek. Az egyezmény alapján az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne a devizahitelesek panaszait napirendre venni és azokról döntést hozni.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság ennek a kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget, a devizahitelesek a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak jogvédelemért.


Forrás: pitee.wordpress.com

2015. január 21., szerda

Varga István: "Vihar előtti csend van..."

Dr. Varga István egyszerű, közérthető, ugyanakkor magabiztos szavait mindig szívesen hallgatom. Legfrissebb interjúja az EchoTV honlapján tekinthető meg. Sajnos nem fest bíztató jövőt elénk, nehéz időszaknak nézünk elébe.


A polgári jog fogalma szerint autóhitel nincs, autókölcsön van, minden ilyen ügylet kölcsönügyletnek számít, ezeket a szerződéseket okkal felül kellene vizsgálni, tekintettel arra, hogy a bíróságok korábban számos szerződési feltételt érvénytelennek nyilvánítottak – hívta fel rá a figyelmet Varga István közgazdász az Echo Televízióban. 

Úgy véli, a kölcsönzőknek ildomos lenne alapjaiban átértékelniük a szerződéseket. „Van még egy baj velük, nem a jogosultak írták alá, azaz nincsenek is” – tette hozzá. Ismertetése szerint 100-110 ezer olyan szerződésről van szó, amelyeket gyakorlatilag a törvény önmagában nem ismeri el. A szakértő úgy fogalmazott, az nem alkalmazható módszer, hanem enyhén szólva is tisztességtelen, hogy fölszámítunk forinttörlesztést egy bizonyos ideig, majd utána árfolyam spekulációt hozzárendelünk egy kölcsönügylethez.

Videó megtekinthető itt >

Forrás: echotv.hu

2015. január 17., szombat

Elszámolás és forintosítás

Mivel az aktuális törvények értelmében a bankok általi elszámolás és forintosítás szinte mindenkit érint, az alábbiakban igyekszünk – a törvények alapján – választ adni a felmerülő kérdésekre. Nem célunk, hogy minden kérdésre megadjuk a választ. Az általános esetektől eltérő helyzetekre vonatkozó előírásokat kérjük keressék meg a jogszabályokban.


Az alábbiakban a következő témákról olvashatnak:
  • A jogszabályok
  • Kiket érint az elszámolás?
  • Mit számolnak el velünk?
  • Kit érint a forintosítás?


Forrás: hitelsikerek.hu

2015. január 16., péntek

Bank követelt, de végül még ő fizet az adósnak

A hitelsikerek.hu oldalon jelent meg a hír, ami igencsak üdítőleg jött a mai svájci frankos fekete csütörtökön. 

dr Némethi Gábor ügyvéd
A mai napon első fokon nyert pert dr. Némethi Gábor ügyvéd a Merkantil Bankkal szemben. A pereskedés kezdetén a banki követelés még 1,7 millió forint volt, ám ha jogerős lesz az ítélet, akkor az adósnak fog visszajárni 460.000 Ft.

A bíróság a 3 tárgyalásra, számolgatásra stb. 30ezer Ft-ot ítélt meg ügyvédi munkadíjként, illetve természetesen 36ezer Ft illetéket.

Ezzel az ítélettel végre megnyílt a lehetőség a forint alapú (felvételkori árfolyamon történő) elszámolásra az eredeti kamat és futamidő mellett. Bízunk benne, hogy sok-sok további ilyen (jogerős) ítélet fog születni!

2015. január 15., csütörtök

Mit kell tenni, ha fizetési meghagyást kapunk?

A bankok és pénzintézetek tömegével bocsátják ki a fizetési meghagyásokat, aminek a feladója minden esetben a MOKK. A fizetési meghagyásos eljárás, egy nem peres eljárás, ezért abban az időszakban is alkalmazható, amikor a perek szünetelnek.

Abban az esetben, ha valaki a MOKK-tól fizetési meghagyást kap, nagyon fontos, hogy 15 napon belül ellent kell mondani!! Ha nem mondunk ellent 15 naptári napon belül, akkor jogerőre emelkedik és végrehajtható. Innentől kezdve olyan joghatással bír, mint egy jogerős bírósági ítélet. A 15 nap kőbe vésett, ha egy napot is késünk, már vége!

Ha csak annyit írunk az ellentmondásba, hogy sem jogszerűségében, sem összegszerűségében nem ismerem el, már elegendő ahhoz, hogy később jogorvoslattal tudjunk élni.

Természetesen célszerű deviza hitelben jártas szakemberhez fordulni, mert a szakszerű ellentmondás következtében a legtöbbször a bank nem folytatja az eljárást, így az meg is szűnik. Ha a bank mégis ragaszkodik a fizetési meghagyásban közölt tartozáshoz, akkor az eljárás perré alakul, ami szünetel 2015. év végéig. Addig pedig van idő felkészülni mind anyagilag, mind pedig szakmailag a perre. Közben megvan annak a lehetősége is, hogy peren kívül megegyezzünk a bankkal.


Forrás: civilkontroll.com

2015. január 14., szerda

Van miért küzdeni! - Milyen lehetőségeink vannak az "adósmentő" törvények után? Szakmai fórum


2015. január 13., kedd

Bűncselekményhez asszisztál, aki nem áll ellen a forintosításnak

2015. január 9., péntek

Figyelem! Egy újabb banki trükk...

Veszélyes vizekre evezett a KH Bank (állítólag az Erste bank is küldött hasonló levelet) akkor, amikor az adatbekéréssel meg akarja úszni a tisztességtelen kamatemelésekre vonatkozó visszatérítési kötelezettségét úgy, hogy át akarja értékelni a lakossági szerződéseket nem fogyasztási típusú szerződésekre!!!

A KH Bank a napokban kiküldött egy adategyeztetésről szóló levelet. A levélben először a visszatérítéséről tesz említést , majd ezt követően olyan kérdéseket tesz fel, amiből könnyen azt a konzekvenciát fogja levonni, hogy a kölcsön nem fogyasztói szerződés. (Természetesen nem, hanem valójában vegyes határidős befektetési ügylet, melynek tényét a bank elhallgatta a fogyasztó elől, és amelyre a fogyasztónak a szerződés megkötés pillanatában a szerződéses akarata nem terjedt ki. szerk.)

A kért adatok egyébként kifejezetten arra vonatkoznak, hogy az ügyfélnek és a szerződésben szereplő többi személynek van-e bármilyen vállalkozása a megjelölt fedezeten bejelentve. Ez nem csak azt a veszélyt jelenti, hogy nem kapja meg a törvényben meghatározott visszatérítést, de azt is jelentheti, hogy a későbbiekben a fogyasztókra vonatkozó törvényi hivatkozásokat sem használhatja egy perben !! 
Nem kell tehát semmiféle adatot megadni, erre senki és semmi kötelezettséget nem támaszt . Viszont ennek a levélnek az alapján nagyon szívesen feljelenteném az MNB-nél ezt a bankot. Aki szinten így gondolkodik és érintett ebben a konkrét esetben az jelezze!

Forrás: civilkontroll.com, Barabás Gyula, pénzügyi fogyasztóvédelem

Minta levél

Egy válasz a fenti levélre:



2015. január 6., kedd

A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket

Vĕra Jourová,
igazságügy és fogyasztóvédelem
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. január 5.

Az Európai Bizottság vizsgálja a devizahiteles törvényeket, és az Alkotmánybíróság kapcsolódó határozatait. Hamarosan elindul a devizahitelesek első perhulláma az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) tavaly júliusban felhívta az Igazságügyi Miniszter figyelmét arra, hogy a devizahiteles törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal.

Egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás ugyanis kizárólag a bíróságok feladata. Emiatt sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az, ha a parlament törvénnyel beavatkozik a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba.

A PITEE az elmúlt hónapokban két eltérő tartalmú alkotmányjogi panasz benyújtását javasolta a devizahiteleseknek, annak érdekében, hogy kivédjék a devizahiteles törvények által okozott jogsértéseket.

Megosztom itt: