A következő címkéjű bejegyzések mutatása: várhelyi tamás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: várhelyi tamás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 5., péntek

A bankok egyik gyenge pontja... Törődjünk velük!

Dr. Várhelyi Tamás ügyvéd kedvenc mondása kezd devizahiteles körökben szállóigévé válni: "..., hogy érezzék a törődést." Az alábbi, Facebook-on talált "szomorú" történet azért is tanulságos, mert ékes bizonyítéka annak, hogy van fegyver a kezünkben: nemfizetés, telefon, toll, papír, boríték, heti egy óra "törődés"... Erre bárki képes!

Személyes tapasztalat: MKB nekem sem, és a Facebook-on végzett villámfelmérés alapján másoknak sem volt képes részletes elszámolást küldeni, még 30 nap alatt sem, pedig személyes látogatásokkal is kifejeztem törődésemet. Azt múló gyengeségnek tekintem, hogy egy nap egyik telefonhívásomat se fogadták, pedig több számot is hívtam (Budaörsi fiók). Erste még bírja papírral, határidővel, másodszor is elküldték 230 oldalas táblázatukat, de a lényeget már nem sikerült beletenniük, az ügyvédem tanácsára kért számszaki ellenőrzéshez szükséges teljes körű levezetést, az alkalmazott képleteket és a számítási módszertant. Törődést a MNB fele elküldött panaszokkal folytatom, pénzt továbbra sem kapnak, amíg tisztességesen el nem számolunk és tisztességes megállapodást nem kötünk.


Kedves Olvasók! Sorstársak! Barátaim!
Harci kiáltásom tehát: FEGYVERBE!

Lépések:

1.
Ne fizess!

2.
Fogj telefont, tollat, papírt, borítékot és 
törődj bankoddal heti egy órát!

3.
Ha tetszik az ötlet, oszd meg másokkal is!

2015. május 24., vasárnap

Na ezért kevés a PBT előtt a panasz, Tisztelt MNB!!!

Az alábbi kép egy PBT-hez benyújtott panaszra kiadott hiánypótlás részlete. A panasz arról szólt, hogy a pénzintézet "elszámolása" képletek, számszaki levezetés hiányában értelmezhetetlen, így az ügyfél nem kaptam meg a 2014. évi XL. Tv. szerinti, értelmezhető, ellenőrizhető elszámolást.

A PBT válasza:
- Nem jó a számítás? Kedves ügyfél, akkor mondd meg, hogy szerinted hol a hiba!
- Nem kaptál képleteket? Kedves ügyfél, akkor jelöld meg, hogy szerinted mi a helyes képlet!
- Ja, és ha ez nem lenne elég Kedves ügyfél, mondd meg azt is, hogy egyes fogalmakon MIT ÉRT A BANK!
Jósok, gondolatolvasók, varázslók előnyben...



2015. március 30., hétfő

Mit csinálj, ha megkapod bankodtól az elszámolást?

Azonnal kérd a "részletes elszámolást", amit nem adnak ki automatikusan. Ezt a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kell teljesítenie kell a banknak:





MINTALEVÉL 

Fontos:Tértivevénnyel küldje!

"Bank neve:
címe:tárgy: részletes elszámolás kérésKölcsönszerződés száma: 
Tisztelt Bank! 
Hivatkozással ... napon kelt és .... napon átvett fenti számú kölcsönszerződéssel összefüggő elszámolásukra, az alábbi kérelmet nyújtom be Önöknek:
Az 58/2014. MNB rendelet 2.§. (8) bekezdése alapján kérem, hogy az elszámolás számszaki ellenőrzéséhez szükséges teljes körű levezetést az adatok beazonosítását és értelmezését is lehetővé tevő formátumban, valamint az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot e kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül számomra elküldeni szíveskedjenek. 
Dátum: 
Adósneve,aláírása
Levelezési cím:..."

Dr. Várhelyi Tamás ügyvéd, aki eddig számos perben sikerrel védte a devizahitel károsultakat az alábbi oldal alapos áttanulmányozását javasolja:

https://felugyelet.mnb.hu/intezmenyeknek/elszamolas_forintositas/GYIK.html


Klikk a képre!
Kapcsolódó bejegyzés itt >

2015. január 29., csütörtök

Dr. Várhelyi Tamás a Fehérvár TV-ben



2014. december 4., csütörtök

Dr. Várhelyi Tamás már 2011-ben megírta... (A rejtélyes svájci frank nyomában)

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.



Dr. Várhelyi Tamás, ügyvéd
Dr. Várhelyi Tamás, ügyvéd
Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztőrészletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.

Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.

1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.

2.)  A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította?

3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.

4.)  A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.

5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.



6.)  A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.


Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztőrészletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz.

7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb.  Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

Székesfehérvár, 2011. augusztus 22.

dr. Várhelyi Tamás

2014. november 28., péntek

Hasi tasi nem kér kódot...

Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas, szókimondó szövegek következnek!
Pártunk és kormányunk, plusz a bankszövi, valószínűleg nem gondolta át, hogy az intézményesített bankmentéssel milyen szellemet engedett ki a palackból...

Sorban kapjuk a képleteket, jogszabályokat a forintosításról, a bankok "elszámoltatásáról". Ugyanakkor, a 24 karátos bankmentés csúnyán visszafelé fog elsülni! Ugyanis a duplájára felturbózott követelések fedezettsége nem sokkal jobb, mint egy Provident kölcsöné. A bank indíthat végrehajtást, árverezhet, de ezzel legfeljebb a fedezeti ingatlan becsértékének 50%-át kapja meg. Azt is csak egy darabig, mert az óriási túlkínálat miatt egyre több lesz a sikertelen árverés. Az ezt meghaladó tartozás viszont gyakorlatilag egy fiktív szám, ami SOHA nem fog a banknak megtérülni. 

A végrehajtási eljárás viszont tovább folytatódik, ami miatt az adósok különböző lépésekre kényszerülnek. Első körben megszüntetik a bankszámláikat, és mindent amit lehet készpénzben vesznek fel. Tudjátok, "hasi tasi nem kér kódot"... Vagy valamelyik, a hitelben nem érintett családtag nevére nyitnak egy új számlát, amihez a végrehajtó nem fér hozzá. Autót szintén nem a saját nevükre vásárolnak. 

A feketegazdaság soha nem látott magasságokba tör, egyre többen fognak feketén dolgozni, hiszen nem szeretnék, ha a végrehajtó lenyúlná a fizetésüket. Viszont az államkassza néhány 100 milliárd forint SZJA, TB, satöbbi bevételt elegánsan elbukik! Aki ezt nem tudja megtenni, a fizetése 33-50%-át viszi el a végrehajtó, de ez valószínűleg lényegesen kevesebb, mint a törlesztő részlet.A KSH szerint, a hazai átlag jövedelem 234.000.- forint. Ennek a 33%-a kb. 75.000.- forint. Ebből a Vh. kérő kb. 50.000.- forintot kap meg havonta. Az egy évben 600.000.- forint. Ezért mondom, teljesen mindegy, hogy a bank az ingatlan értékén felül mennyi tartozást állít, mert mindegy, hogy 130 vagy 250 évig kellene tiltani az adós fizetését a kiegyenlítéséhez! 

Ha a végrehajtó valamilyen úton-módon hozzáfér az adós vagyonához, az sem sokkal rózsásabb a költségvetésnek, mert az a pénz eltűnik a bankok fekete lyukaiban, tehát ezek az összegek hiányoznak a gazdaságból, a kereskedelemből, tehát minden letiltott 100 forinton, a költségvetés azonnal 27 forintot bukik! 

Az egész olyan, mint a maghasadás, egy öngerjesztő folyamat, és a végén tényleg lesz bankpánik, meg államcsőd! Kell ez? Mi kell ahhoz, hogy a politikusok végre leszálljanak az elefántcsont toronyból, és elgondolkodjanak egy olyan megoldáson, ami nem temet maga alá mindent és mindenkit, imádott bankjaikat is beleértve???

Megosztom itt: