Vannak még "tökös" bírók...

Az egyik devizahiteles Facebook csoportban lett megosztva az alábbi bejegyzés:

Hazugság a "devizahitel" és a "forintosítás" - brüsszeli meghallgatás vágatlanul, II. rész

Hazugság a "devizahitel" és a "forintosítás" - brüsszeli meghallgatás vágatlanul, I. rész

Kapcsolódó összes bejegyzés >

Elszámolással kapcsolatos jogorvoslati eljárásról

Az elszámolással és a szerződés módosulásával kapcsolatos fogyasztói panasz írásban történő beadására vonatkozó határideje 30 nap. Az egyszerűsített elszámolást követően mindenkinek lehetősége van a részletes elszámolás megkérésére - amit a szolgáltatóknak 5 napon belül meg kell küldeni-, de a 30 nap nem a részletes kimutatás, hanem az egyszerűsített elszámolás kézhezvételét követően indul!!!! 

Részletes elszámolást kérő minta levél letöltése innen >

Amennyiben az elszámolással, a szerződésmódosulással, vagy azok elmaradásával, a tájékoztatás teljeskörűségével, vagy az új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatában foglalt adatokkal kapcsolatban panasszal kíván élni, az ezzel kapcsolatos panaszbeadványát írásban kell megküldeni először a szolgáltatónak. Fontos tudni, hogy az egyszerűsített elszámolást követően a fogyasztóknak lehetőségük van írásban is megkérni a részletes elszámolást, amit a szolgáltatóknak 5 napon belül kell külön kérésre megküldeni! 

A panasz benyújtására az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül van lehetősége. 

Ügyeljen a határidő betartására, mert annak elteltét követően már kizárólag abban az esetben lesz lehetősége panaszt tenni, ha a panasztételben akadályoztatva (önhibáján kívüli akadályoztatás) volt. Ez esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő panaszbeadványát, de az akadályoztatás tényét igazolnia szükséges. Ha a panasz előterjesztésére határidőben nem kerül sor, akkor azt a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy az elszámolásban foglaltakat elfogadja. 

Elmaradt elszámolással kapcsolatos panasz esetén 

Ha úgy gondolja, hogy a szolgáltatónak el kellett volna számolnia Önnel, elszámolást azonban nem kapott, akkor az elszámolás elmulasztása miatti panaszát megteheti, miután az elszámoló levelet valamennyi érintett fogyasztó számára megküldte a bank. Az erről szóló banki közzététel dátumától számított 60 naptári napon belül van lehetősége panaszát beterjeszteni. (Postai feladás esetén legkésőbb a 60. napon postára kell adni a beadványt.) Ha ebben az időszakban a panasz benyújtásában akadályoztatva van, az akadályoztatása megszűnésétől számított 30 naptári napon belül, legkésőbb azonban 2015. december 31-ig terjesztheti elő az elszámolás hiánya miatti panaszát. 

Egyúttal felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az elszámolás befejezéséről szóló közzétételre 2015. december 31-ét követően került sor, az elszámolás hiányával kapcsolatos panaszát a közzétételt követő 60 naptári napon belül terjesztheti elő. 

Ha nem ért egyet a panaszbeadványra kapott válasszal 

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy ha a panaszbeadványra kapott válasszal nem ért egyet, vagy 60 napon belül nem kap választ, a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. 

A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás kezdeményezésére szolgáló formanyomtatvány minták letölthetők a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról:

http://felugyelet.mnb.hu/pbt/bal_menu/letoltheto_dok/eljaras.html

Az elszámolással kapcsolatos egyéb információkat a Magyar Nemzeti Bank honlapján, „Elszámolási és forintosítási információk” cím alatt, továbbá a szolgáltatók ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett tájékoztatókban is megtalálja.

Forrás: Hitelszövetség hírlevele

Kapcsolódó bejegyzés itt > 

Akár semmis lehet a forintosítás...!?

Valóban az uniós jog helytelen átültetése, vagy értelmezése állhat fenn – ezt válaszolta Léhmann Györgynek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevében Veronica Manfredi, a brüsszeli Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője.

A siófoki jogász Junckernek írt levelében arra hívta fel a figyelmet: a tavaly nyáron a magyar parlament által elfogadott devizaadós-mentő törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.

„A levélben megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn” 

– áll a főigazgatóság vezetőjének válaszában. Arról is tájékoztat Veronica Manfredi, hogy Léhmann György levelét a panaszkezelési adatbázisba iktatták, és azt az Európai Bizottság értékelni fogja.

Teljes cikk itt olvasható >

Forrás: civilkontroll.com

Petíció az Európai Parlamenthez

A petíció benyújtói:
Kerékgyártó Katalin, Szilber Szilvia, Dr. Varga-Damm Andrea, Batiz Judit, Szarka Gábor, Pálosi Attila, Koczkáné Szűcs Zsuzsanna, Simonek Dénes Lászlóné
A petíció benyújtás jogcíme:
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikke, illetve az Alapjogi Charta 44. cikke

Tárgy: 

Az Európai Unió pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályai által védett jogok súlyos, tömeges sérelme Magyarországon a fiktív deviza alapú, tisztességtelen és ezáltal érvénytelen kikötéseket tartalmazó banki kölcsönszerződések hátrányos következményeinek törvényalkotási úton való teljes körű elhárításának elmaradása, illetve a közvetlenül több százezer, áttételesen több millió magyar állampolgárt érintő probléma uniós joggal ellentétes, fogyasztókat kiemelkedően hátrányosan érintő rendezése.

Összegzés: 

Magyarország Kormánya és magyarországi pénzintézetek lobbiszervezete, a Bankszövetség közötti megállapodást végrehajtó törvény (2014. évi LXXVII. törvény) sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait. Magyarország kormánya és az Országgyűlés elismerte, hogy a pénzintézetek nem vettek és nem adtak el devizát a deviza alapú hitel nevű szerződésekkel, forint kölcsönzése történt, a devizakölcsön állítása valótlan volt és csak banki profitérdekeket szolgált a törlesztés mértékének külföldi fizetőeszközhöz, a forint/deviza árfolyamhoz kötött megállapítása. A tisztességtelen szerződéseket korrigálni hivatott magyar törvény azonban mégis devizaadósságnak ismeri el az ilyen kölcsönök tartozásait.

Ezen tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelen, a deviza nem került be a szerződésekbe, az adósságok devizaadósságként való elismerése a tisztességtelen kikötések szerinti árfolyamváltozás miatti pénzügyi előnyök bankoknál hagyása és fogyasztókra hárítása súlyosan sérti az uniós fogyasztóvédelmi irányelveket, a magyar polgári, pénzügyi és más törvényeket az adósok kárára és a jogsértő bankok javára. A szerződéseket jogosan, kezdettől fogva forintkölcsönként kell elszámolni.

Tényállás (1) 

Húsz éve a magyar bankrendszer kilencven százalékát külföldiek vették át. A bankkartell diktálta a saját maga szabályozását, nagyon megemelte a forint kamatlábát, így nem lehetett lakásépítést finanszírozni. A kormány kamattámogatást adott, de Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása miatt a csatlakozási megállapodás alapján ezt meg kellett szüntetni. A bankok azt állították, nincs elég forint, de van svájci frank, azt vegyék kölcsön az emberek, mert kisebb a kamata. 2006-2008 között erőszakos üzletpolitikával közel 1,2 millió deviza alapúnak nevezett kölcsönt adtak ki a fejlődésre éhes vállalkozásoknak, otthonra vágyó háztartásoknak. A szerződések 95 százalékát svájci frankban, 4 és 1 százalékát euróban, ill. jenben kötötték. Az ország az euró övezetbe készült, mégis svájci frankban kínálták a kölcsönt, mert a bankok az árfolyamkülönbözet előnyére spekuláltak.

(2) 

Svájci frankban, a világ tartalékvalutájában eladósodni veszélyes, különösen a magyar jövedelemből, mert az ilyen adósság forintban fizetve egyre nő hosszútávú tapasztalat szerint. A bankok maguk képezik a pénzpiacot, ők alakítják az árfolyamot. A deviza alapú kölcsönök propagálása idején, 2005-2008 között a forintot stabilizálták, de a megelőző húsz évben a svájci frank nyolcszorosan (800 %-kal) drágult, így az adósság jobban nő, mint ahogy a törlesztéssel csökken, miközben a havi részlet és a kamat is egyre több. Belátható, a forintban adott és fizetett, de a tartalékvalutában követelt kölcsön futamideje végén nagyobb lehet az adósság az eredetileg felvett összegnél, azaz az eladósodás végtelen, soha nem fizethető vissza.

Teljes petíció itt olvasható >

Kapcsolódó videó megtekintése itt > (bizottsági meghallgatás teljes, vágatlan felvétele)

Forrás: civilkontroll.com

Utolsó esélyünk? - Devizahitelesek Brüsszelben - Drámai képsorok és történetek

"Ez a harc lesz a végső"? - Respect a Brüsszelbe utazóknak és minden közreműködőnek (+videó)

Kedden Brüsszelben az Európai Parlamentben tiltakozó, figyelemfelkeltő akciót tartottak magyar civilek a Radikális Bankellenes Csoport szervezésében.

Ennek keretében a becsapott magyar devizahitelesek képviseletében petíciót nyújtottakbe, tüntettek és a dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő által szervezett közmeghallgatáson ismertették a teljes kiszolgáltatottságba került adósok helyzetét - írja Morvai Krisztina szerdai sajtóközleményében.

Az eseményen levetítésre került az „Igazságot akarunk! – adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása” című dokumentumfilm. A film itt tekinthető meg:

Teljes cikk itt olvasható >

Forrás: alfahir.hu

Nem lesz jó vége: totális a káosz a devizahiteles elszámolásban! | PORTFOLIO.HU

Nem lesz jó vége: totális a káosz a devizahiteles elszámolásban! | PORTFOLIO.HU