MEGDÖNTHETETLEN BÍRÓI VÉLELEM, HOGY AZ ADÓSNAK NEM LEHET IGAZA

Devizahitel átverés - videó lista

Itt a bal felső sarokban megtekinthető az összes videó

Az Erste tisztességtelen kikötése

Az Erste Bank által indított végrehajtási eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokon eljáró bíróság ítéletét, miszerint nem lehetséges a Bank egyoldalú közlése nyomán kiállítani a végrehajtási záradékot.

Teljes cikk az eredeti ítélettel itt érhető el.

Forrás: hitelsikerek.hu

Devizahitelek forintosítása

Rövid idő leforgása alatt öt magyar kölcsönügy futott be az Európai Bírósághoz

Messze még a vége a devizahitelezés magyarországi történetének. Az elmúlt hetekben újra felpörögtek az események, rövid idő leforgása alatt öt magyar kölcsönügy futott be az Európai Bírósághoz. A luxembourgi székhelyű testületnek ezek alapján több kérdésre is választ kell adnia. A legfontosabbnak kétségkívül az a felvetés tűnik, hogy az uniós jog szerint is elfogadható megoldás-e, ha az adós viseli az árfolyamváltozásból eredő veszteségeket. Hasonló ügyet Romániá­ból is kapott az uniós testület, de a lengyel és a horvát banki ügyfeleknek sem mindegy, milyen eredményre jutnak végül az EU bírái.

Akár devizahitel-szakértőként is folytathatnák pályafutásukat az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának jogászai. A korábbi évek devizahiteles ügyei után ugyanis mostanában ismét több olyan eset került az uniós jog alapján ítélkező fórum elé, amely a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök főbb jellemzőit firtatja. – Csak az utóbbi hetekben öt új ilyen ügy érkezett Magyarországról az EU bíróságához – mondta lapunknak Lehóczki Balázs, a testület munkatársa. Hozzátette: ezekkel együtt jelenleg hét olyan eljárás zajlik az Európai Bíróságon, amelyek a magyar devizahitelek fontosabb részleteit tisztázhatják. A svájcifrank- vagy euróalapú kölcsönnyújtás kérdéskörének feszegetése ugyanakkor messze nem magyar szokás, mostanság román devizaperek is eljutottak Luxembourgig.

Teljes cikk itt olvasható >

DEVIZAHITELEK - AVAGY A LÓVÁ TETT ORSZÁG

Forrás: facebook.com/notes/vezér-szörényi-lászló

A “lóvá tesz” szólás eredete a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmekben található. Régen úgy tartották, hogy a boszorkányok kiszemelt áldozatukat lóvá változtatva képesek rajta orgiáik helyszínére repülni. A hiedelem szerint az, akit lóvá tettek, vagyis elvarázsoltak, az teljesen ki volt szolgáltatva a boszorkánynak, aki azt tehette vele, amit akart, kénye-kedve szerint kínozhatta.

Mai modern formájában ugyanez történik, ahol a boszorkányoknak a pénzintézetek, a lóvá tett, megkínzott áldozatoknak pedig a devizahitelesek tömege felel meg, vagyis a fél ország.

De mégis, hogyan tudták ezt megcsinálni, átverve és tönk szélére taszítva családok és vállalkozások százezreit? 

Sokan nem értik hogyan fordulhatott elő, hogy valaki felvesz 15 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú hitelt, majd 17 millió forint törlesztés után 10 év múlva még mindig van 15 millió forintnak megfelelő tőke(!) tartozása, plusz a kamatok.

Pedig a képlet egyszerű: a “deviza alapú hitel” nem hitel, és a devizához sincs sok köze. Úgy fogalmaznék, csalássorozat, megtévesztés, manipuláció. 

Lássuk akkor a “medvét”, vagy inkább a “medvéket” egyszerűen és közérthetően, hogy vajon mitől csalás a “devizahitel”:

1. Hamis törlesztőrészlet kalkuláció

2. Az árfolyamrés miatt megnövekedett tőketartozás és törlesztőrészlet.

3. A devizahitel valójában NEM HITEL, hanem egy hitelnek álcázott származtatott csereügylet (SWAP transaction)

4. Az összes kockázatot az adósra hárították.

5. Tájékoztatás elmaradása

Összegzés
Véleményem szerint az összes devizahitel szerződés SEMMIS, és jogi úton kell rendezni az adósok kártalanítását!

A részletes cikk az egyes pontokkal kifejtve itt olvasható:

https://www.facebook.com/notes/vezér-szörényi-lászló/devizahitelek-avagy-a-lóvá-tett-ország/1422196784468701

(Meg.: érdemes a hozzászólásokat is elolvasni, a szerző ott is megosztott információkat.)

Vezér-Szörényi László 

pénzügyi informatikus mérnök, gazdasági szakértő, digitális pénzek, banki szoftver fejlesztő, 

1960- ban született Baján, Magyarországon. 1984-ben szerzett informatikusi diplomát a Drezdai Műszaki Egyetemen. Szakterülete a pénzügyi szoftverek tervezése és elkészítése. 1990-1992 megszerzi a pénzügyi alapképzését a Bank Austriánál. Az elmúlt húsz évben Németországban,
Ausztriában és Svájcban is dolgozott banki informatikusként. 1998-tól 5 éven keresztül a német kormány bankjának tanácsadója, ill. konkrétan eme bank főkönyvét kezeli. 2007-ben megalapította Magyarországon a Korona Csereklubot, és 2008-ban pedig beindította az első működőképes, internetes cserepiacot. Hazai vonatkozásban: a Magyar Országgyűlés megbízásából készített
egy átfogó tanulmányt az ökológiai pénzrendszerekről. Az Országos “Helyi Pénz” Konferencia
kiemelt szakmai tanácsadója.