Varga István: Ez a törvény úgy, ahogy van, melléfogás

Lesz itt még bonyodalom bőven, az az érzésem....

Törvényjavaslat összefoglalása - Hitelszövetség

Benyújtotta az igazságügyi miniszter a parlamentnek azt a 47 oldalas törvényjavaslatot, amely a devizahitel-szerződések tisztességtelen pontjainak elszámolásáról szól. A törvényjavaslat rendkívül sok mindenre kitér, többek között néhány meglepő részletre is:  a túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami a bankok számára a legrosszabb, az adósoknak a legjobb forgatókönyv.

• A bankoknak az MNB későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk a visszajáró összeget, ami a kormány becslései szerint közel 1000 milliárd forint. Az MNB a számítások, az ellenőrzés és a kikényszerítés során is nagy feladatokat kap.
• A végtörlesztők is kaphatnak vissza: nekik 10 ezer forint ellenében külön kérniük kell az elszámolást. Az eszközkezelősökre és az árfolyamgátasokra speciális elszámolás vonatkozik.
• 2015. január 15-e és január 29-e, illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük a bankoknak az elszámolást.
• Első értelmezésünk szerint a bankok a jövő évi (és esetleg későbbi) társasági adójukból levonhatják azt az adóösszeget, amit korábban az elszámolás alapján nem kellett volna befizetniük.
• Kamatemelési moratóriumot hirdetnek legkésőbb 2016. április 30-áig.

A törvény bonyolultabb elszámolásokat tartalmaz, mint amire sokan számíthattak, ezért hosszú időbe telhet, míg minden egyes szövegrészlet várható hatásait pontosan felmérhetjük.  A törvényjavaslat fontosabb pontjai

• Az árfolyamrés miatti különbözetet árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolni az ügyfelek javára. Az elszámolás során az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
• Az első devizahiteles törvény alapján semmis kikötés alapján teljesített kamat-, kamatfelár- és egyéb díjemelést az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell figyelembe venni. Nem tartozik ide, ha díjkedvezmény (akció) megszüntetése miatti emelésről van szó.
• Az árfolyamrésből és az egyoldalú kamatemelésből származó túflizetés elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni az MNB (későbbi) rendeletében szereplő képletnek megfelelően.
• Az MNB árfolyamrésre vonatkozó (másfél hónapja közzétett) képletéhez hasonlóan a mindenkori túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell elszámolni – ez az adósok számára legkedvezőbb verzió.
• Az ügyfélnek juttatandó összeg csökkenthető a hitelező által (nem szerződéskötés érdekében) nyújtott kedvezmény (tőke-, kamat-, díjelengedés, kedvezményes árfolyam) összegével. Ilyen egyébként az árfolyamgát során a bank által elengedett összeg is (lásd alább).

Speciális esetek: végtörlesztők, eszközkezelősök, árfolyamgátasok

• A 2009. július 26-át követően megszűnt és az élő szerződésekre kell az elszámolásokat alkalmazni. A korábban megszűnt szerződésekre akkor, ha a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy nem évült el a követelés.
• A 2010 után felvett forinthitelek és tényleges devizahitelek (nem “csak” devizaalapúak) esetében a tisztességtelenség vélelme megszűnik, ezeknél az MNB ellenőriz, és indíthat szükség esetén közérdekű pert.
• A kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek felé az ügyfél külön kérése esetén kell elszámolnia a hitelintézetnek. Ehhez a végtörlesztőnek 2015. március 1. és március 31. között kell 10 ezer forintos díj ellenében kérvényt benyújtania. A 10 ezer forintot visszakapja az ügyfél, ha kiderül, hogy a banknak fizetési kötelezettsége van. Az ügyfélnek az elszámolás során (pl. a végtörlesztés egykori kedvezménye miatt) egyebet nem kell fizetnie.
• A Nemzeti Eszközkezelő segítségét igénybe vett ügyfelek esetében lényegében a bank és az eszközkezelő között zajlik csak elszámolás, az ügyfél nem kap visszatérítést, mivel már részesült nagy összegű segítségben.
• A lejárt tartozással rendelkező ügyfeleknél a régi Ptk. az irányadó, így a túlfizetésket először a kamatra, majd a költségekre, és végül a tőketartozásra kell elszámolni.
• A követeléskezelőnek átadott hitelek esetében az ügyfél igényelheti a követeléskezelőtől, hogy számoljon el vele. A követeléskezelő köteles fizetni az ügyfélnek, de az összeget (egy részét) a követeléskezelő a fizetésre kötelezett banktól igényelheti.
• Az árfolyamgátasoknak visszajáró összeget először a gyűjtőszámla, majd a devizahitel terhére kell elszámolni. Előbbi esetében az MNB aktuális árfolyama szerint kell az ügyfél devizakövetelését beszámítani. Az elszámolásnál a bankok által átvállalt (mentesített) követelésrész összegével csökkenteni kell a visszajáró összeget.

Menetrend

• Ha a bank nem támadta meg perben a tisztességtelenség vélelmét (lásd az első devizahiteles törvényt), az elszámolást 2015. január 15-e és január 29-e között kell elküldeni, ellenkező esetben február 14-e és 28-a között.
• Az elszámolást egy külön (későbbi) MNB-rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni, a túlfizetéseket mindenkor előtörlesztésként kell figyelembe venni.
• Akinek megszűnt a hitelszerződése, annak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri, vagy közölnie kell, hogy az összeget bankfiókban, készpénzben veszi át.

Forrás: Hitelszövetség

Varga István írása Rogán állításairól

Tisztelt Hitelesek!

A FIDESZ frakció ma tárgyalja az elszámolási törvény tervezetét és a hír szerint pénteken már be is nyújtja az Országgyűlésnek.

A Magyar Nemzet 6. oldalán Rogán frakcióvezető ki is mondja egy célzott riportban tudatosan mennek szembe a törvényességgel.

A szervilis riporterek felvetik, hogy az adósokat képviselő szervezetek némelyike hiányolja a társadalmi egyeztetést és nyomban a riportalany szájába adják a várt választ:

"Egyes értelmezések szerint az erre való hivatkozás is csúszást okozhat az elszámoltatásban."

 Rogán mindjárt kapcsol és válaszol:

  „Ha voltak érdemi észrevételeik, azokat mindig szívesen fogadtuk és a jövőben is így lesz. Viszont két dolgot szeretnék leszögezni: ha  ők fordulnak az alkotmánybírósághoz, és ezzel késleltetik a bankok elszámoltatását, akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy ők most kinek az érdekét képviselik. A családokét, akiknek a gyorsaság, vagy a bankokét, akiknek az időhúzás az érdekük.”

 Rogán képviselő elfelejti, hogy ő és ők voltak hatalmon négy évig, éppen ők nem siettek a megoldással – tehát kinek az érdekében húzták az időt? Rogán képviselő kifacsart logikával él, hiszen, ha társadalmi egyeztetésre bocsátanák a tervezetet, akkor nem volna ok az alkotmánybírósághoz fordulni. Tehát ki húzza megint az időt azzal, hogy megteremti az időhúzás jogi alapját? Éppen ők – kinek az érdekében?

 Rogán képviselő hazudik amikor azt állítja, hogy mindig szívesen fogadták az érdemi észrevételeket. Éppen az érdemi észrevételek törvényes beérkezése elől zárták el az ajtót azzal, hogy csendben a Bankszövetséggel mutyizva fabrikálták a törvényeket és nem tették lehetővé az adósok képviselőinek véleménye beérkezését.

 Rogán ezek után megkezdi a civilek megosztását – van akit szeretünk, mert ártatlan jószág, vannak azonban csúnyák is köztük, pl. ügyvédek, akik pert merte nyerni! Így szól:

 „Ezen szervezetek között vannak természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás.”

Ugye tetszenek érteni: a banki csalás, ami semmisségre okot ad, az rendben van, de nincs rendben, ha azt valaki számon kéri. Hogy jön ahhoz, hogy a jogáért harcol? És miért nincs elszámolás a semmisségi perben? Ugyanis, a jogalap perköltsége elviselhető, az elszámolás 6%-os illetékét a kisemmizett adós képtelen kifizetni.

A fő probléma azonban ezzel a megnyilatkozással az, hogy azok intézik az ország ügyeit, akiknek azok csípik a szemét, akik a jogaikért kiállnak: semmisség? – micsoda gazember az, aki ilyent mer perelni!

 Majd így folytatja az elszámolási törvényalkotó jogi- és észlény:

  „Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása.”

Egy ilyen mondat után én nem merném foglalkoztatni az álláskeresőt. De hát nem az értelem a fontos, hanem a hatalom. Így folytatja:

 "Csak olyan döntésekben szabad bízni, ahol az elszámoltatás, ahol a bank elszámolásának folyamata garantálva van. És erről szól az eljárás, amit mi kezdeményeztünk az Országgyűlés előtt.”

Tehát bízzunk azokban, akik a semmis szerződést hatályban szeretik látni! És egy kis értékű elszámolással – négy év tétlenség, tesze-toszaság  után – kiszúrják az adósok szemét. És akik hazudnak: nem a parlamenti frakció az előkészítő, hanem a kormány. Tehát várható, egyéni képviselői indítvány formájában nyújtják be a törvényjavaslatot, mintha az az égből szállott volna alá, a kormánynak semmi köze hozzá – így nincs előkészítés, nincs társadalmi egyeztetés.

Elképesztően semmibe veszik a választóikat.

És tettre sarkallják a civileket.

Varga István

Forrás: hitelesmozgalom.eoldal.hu

A banki elszámolási törvény részletei

Egymillió-háromszázezer család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket. A törlesztőrészletek átlagosan 25-30%-kal csökkenhetnek. A 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia.

A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek, amely szeptember 24-én szavaz majd a javaslatról. A jogszabály fogja szabályozni a bankok elszámoltatásának menetrendjét. A 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint.

Elsőként a devizahitelesek esetében számolnak el. A nem perelő bankoknak 2015. január 15-29. között kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást, a perelő pénzintézeteknek február 14-28. között. Előbbi devizahiteles ügyfeleknek februártól, utóbbiaknak márciustól csökkennek a törlesztőrészletei.

Azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, úgy számolnak el, hogy a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna.

Az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre – hiszen ez jelenti azt, hogy tisztességtelenek az egyoldalú kamatemelések –, egyúttal a jogszabály kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. A 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek az átlátható árazásra.

Akinek már lezárult a szerződése, annak esetében a banknak készpénzben kell elszámolnia az említett határidőkkel. A 2009. július 26. előtt megszűnt hitelek esetében az elévülés miatt a pénzintézetnek nem kell elszámolnia.

A banknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolnia, ezekben az esetekben azonban a végtörlesztéskor érvényesített kedvezmény mértékét a pénzintézet jogosult levonni. A végtörlesztők ezt jövő márciusban kezdeményezhetik a bankjuknál, amely novemberben köteles elszámolni.

Az árfolyamgátba belépett ügyfeleknél szintén lesz elszámolás, de náluk az összeget először a gyűjtőszámláról kell levonni, és azt követően lehet a meglévő tőketartozást csökkenteni.

Az elszámolási törvény a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hatalmazza fel arra, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg a pénzintézetek ügyfelei felé az elszámolás. Szintén az MNB joga lesz, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jegybank határoz majd az elszámolási formanyomtatványról is.

Ezermilliárd forint környékén lehet az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.

(MTI, Kormányzati Információs Központ)