2014. július 31., csütörtök
2014. július 29., kedd
2014. július 28., hétfő
2014. július 25., péntek
2014. július 24., csütörtök
2014. július 22., kedd
2014. július 15., kedd
2014. július 10., csütörtök
Tényleg perelhetnek a bankok??
Első ránézésre úgy tűnik, hogy a bírák számára nem lesz nyaralás az idén, mert a küszöbön álló törvény miatt a bankok és az állam között rengeteg perre számítanak. De vajon valóban lefutnak ezek a perek?
A 2/2014 PJE szerint “Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.”
Ha a bank a keresetlevelében nem jelöli meg a kamatmódosítás mértékére vonatkozó ÁSZF rendelkezést, akkor a kereset érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert a bíróság nem tudja, hogy mely rendelkezés - horribile dictu, nem létező rendelkezés – tisztességtelenségét kell vizsgálnia, így az ilyen keresetet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.
Olyan szerződést és ÁSZF-et azonban még senki sem látott – hazánkban - , amely tartalmazná az ügyleti kamat módosítására okot adó mutatók értékét, illetve azok kamatra vonatkozó hatásának mértékét!
Jó pihenést kívánunk a bíróságok minden dolgozójának!
Forrás: hitelsikerek.hu
2014. július 8., kedd
A bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak
Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult. Állítása szerint – melyet több pénzügyi szakértő és jogász is alátámaszt, és ez az NCK álláspontja is – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.
Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Ez a magyarázata annak, hogy a videóban is bemutatott csalássorozat miként valósulhatott meg.
Forrás: www.civilkontroll.com
2014. július 6., vasárnap
2014. július 5., szombat
2014. július 3., csütörtök
2014. július 2., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)