Pénteki tüntetés összefoglalója

Tatár József

Dr. Damm Andrea

Z. Kárpát Dániel

Vona Gábor

Dr. Varga István

Szöveges és egyéb videós beszámoló itt >

Forrás: alfahir.hu

A Message To Humanity - Üzenet az emberiségnek

Kásler Árpád: Békülő és összefogást elősegítő kezet nyújtok... Tegyük félre mindazt ami szétválaszt bennünket

BEJELENTÉS – KÁSLER ÁRPÁD

Cipruson, 2014 december első hetében megrendezésre kerül egy 5 napos nemzetközi konferencia a CHF és más deviza „alapú” hitelek által okozott nemzeti tragédiák felmérésére, a nemzetközi szintű összefogás megteremtésére, egy mindenki számára megnyugtató mielőbbi megoldás elérése érdekében.

Eddigi ismereteim szerint, 16 ország küld képviselőket, a rendezők meghívására. A rendezők, elmondásuk szerint, a meghívásokat két szempont alapján küldték ki, egyik fő szempont, hogy minden országból jelen legyen legalább egy hivatalos személy, aki törvényes felhatalmazása révén, mint illetékes hatóság nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. A másik szempont, hogy olyan személy vagy személyek legyenek meghíva, akik a legtöbbet, vagy leghatékonyabban cselekedtek, a legnagyobb eredményt érték el e téren.

Mint korábban már ismertetve lett, Magyarországról Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a hivatalos álláspontot, a másik választás személyemre esett, mely bár rendkívül megtisztelő, ugyanakkor komoly súllyal és felelősséggel jár. Mivel a konferencia hivatalos programjában más személy, vagy szervezet nevét Magyarországról nem láttam feltüntetve, úgy gondolom, hogy ebből a megtiszteltetésből juttatnom kell mindazoknak az embereknek és szervezeteknek, akik ők is, a maguk módján kiálltak a kifosztott emberekért és a törvényesség helyreállítása érdekében.

Békülő és összefogást elősegítő kezet nyújtok mindazoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik elfogadják azt. Tegyük félre mindazt ami szétválaszt bennünket, részemről fátylat borítok minden eddigi vélt vagy valós sérelmemre, alaptalan vádaskodásra, hátbatámadásra, csakis kizárólag az ügy előremenetelét tartva szem előtt remélve, hogy egyre többen belátják azt, hogy helyes volt a politikai síkra terelni a megoldás kulcsát, mivel a politika hozta meg a legvégső döntést, mely romba dönti a magyar családokat.

Akik élni szeretnének az összefogás lehetőségével anélkül, hogy be kellene olvadniuk a mi politikai mozgalmunkba, mindenki megtarthatja saját arculatát, mindössze egy feltétele van az összefogásnak az, hogy ne ártó szándék, hanem a megoldás közös keresése vezéreljen mindenkit, megértve és elfogadva egymást, azok keressenek. 

Mindenki számára elérhető vagyok, tegyenek javaslatot, hogy mit üzennének a nemzetközi konferencia résztvevőinek. Nem akarom kisajátítani azt, ne csak a BAÉSZ és A Haza Nem Eladó Mozgalom legyen képviseltetve ott, elviszem mindenki üzenetét, „zászlaját”, alázattal és tisztelettel.

Forrás: kaslerarpad.hu

Hasi tasi nem kér kódot...

Várhelyi Tamás‎Hitel-Sikerek

2 órája · 

Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas, szókimondó szövegek következnek!

Pártunk és kormányunk, plusz a bankszövi, valószínűleg nem gondolta át, hogy az intézményesített bankmentéssel milyen szellemet engedett ki a palackból...

Sorban kapjuk a képleteket, jogszabályokat a forintosításról, a bankok "elszámoltatásáról". Ugyanakkor, a 24 karátos bankmentés csúnyán visszafelé fog elsülni! Ugyanis a duplájára felturbózott követelések fedezettsége nem sokkal jobb, mint egy Provident kölcsöné. A bank indíthat végrehajtást, árverezhet, de ezzel legfeljebb a fedezeti ingatlan becsértékének 50%-át kapja meg. Azt is csak egy darabig, mert az óriási túlkínálat miatt egyre több lesz a sikertelen árverés. Az ezt meghaladó tartozás viszont gyakorlatilag egy fiktív szám, ami SOHA nem fog a banknak megtérülni. 

A végrehajtási eljárás viszont tovább folytatódik, ami miatt az adósok különböző lépésekre kényszerülnek. Első körben megszüntetik a bankszámláikat, és mindent amit lehet készpénzben vesznek fel. Tudjátok, "hasi tasi nem kér kódot"... Vagy valamelyik, a hitelben nem érintett családtag nevére nyitnak egy új számlát, amihez a végrehajtó nem fér hozzá. Autót szintén nem a saját nevükre vásárolnak. 

A feketegazdaság soha nem látott magasságokba tör, egyre többen fognak feketén dolgozni, hiszen nem szeretnék, ha a végrehajtó lenyúlná a fizetésüket. Viszont az államkassza néhány 100 milliárd forint SZJA, TB, satöbbi bevételt elegánsan elbukik! Aki ezt nem tudja megtenni, a fizetése 33-50%-át viszi el a végrehajtó, de ez valószínűleg lényegesen kevesebb, mint a törlesztő részlet.A KSH szerint, a hazai átlag jövedelem 234.000.- forint. Ennek a 33%-a kb. 75.000.- forint. Ebből a Vh. kérő kb. 50.000.- forintot kap meg havonta. Az egy évben 600.000.- forint. Ezért mondom, teljesen mindegy, hogy a bank az ingatlan értékén felül mennyi tartozást állít, mert mindegy, hogy 130 vagy 250 évig kellene tiltani az adós fizetését a kiegyenlítéséhez! 

Ha a végrehajtó valamilyen úton-módon hozzáfér az adós vagyonához, az sem sokkal rózsásabb a költségvetésnek, mert az a pénz eltűnik a bankok fekete lyukaiban, tehát ezek az összegek hiányoznak a gazdaságból, a kereskedelemből, tehát minden letiltott 100 forinton, a költségvetés azonnal 27 forintot bukik! 

Az egész olyan, mint a maghasadás, egy öngerjesztő folyamat, és a végén tényleg lesz bankpánik, meg államcsőd! Kell ez? Mi kell ahhoz, hogy a politikusok végre leszálljanak az elefántcsont toronyból, és elgondolkodjanak egy olyan megoldáson, ami nem temet maga alá mindent és mindenkit, imádott bankjaikat is beleértve???

Csúcsvideó! A devizalalapú forinthitelek forintosítása

Közérdekű bejelentés és javaslat elfogadott törvény megfontolásra visszaküldésére az Országgyűlésnek (MINTA)

Ide küldhető:

Köztársasági Elnöki Hivatal

Dr. Áder János köztársasági elnök részére
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Elektonikus üzenet

1. Minta beadvány

Dr. Áder János

köztársasági elnök részére

Tárgy: 
közérdekű bejelentés és javaslat elfogadott törvény megfontolásra visszaküldésére az Országgyűlésnek

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés 2014. november 25. napján fogadta el az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt.  

A hivatkozott törvény elfogadását megelőzően 2014. november hó 20-án postára adott - a jelen beadványhoz mellékelt - közérdekű bejelentésben az országgyűlés elnökét, ugyanaznap e-mail útján valamennyi országgyűlési képviselőt tájékoztattam, hogy közérdekű bejelentést terjesztettem elő a Kúria, mint eljárásra jogosult jogi személy részére, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Bankszövetség képviselői között 2014. november hó 9. napján létrejött -- a fogyasztói deviza alapú és a deviza jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő egyes kérdésekről szóló -, az interneten bárki által hozzáférhető, a http://www.kormany.hu honlapról szabadon letölthető, a közérdekű bejelentéshez csatolt megállapodás tartalma kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Kúria hivatkozott 6/2013. számú PJE határozata elmulasztotta feltárni a szerződések befektetéssel vegyes tartalmát, ebből következően a jogegységi határozat polgári jogi jogviták eldöntésére, az adósok vagyoni viszonyait súlyosan befolyásoló forintosítási törvény meghozatalának alapjául nem szolgálhat, mert

a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve

b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.

A Kúriához benyújtott közérdekű bejelentésben javaslatot tettem jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, továbbá valamennyi ítélőtábla elnöke, a legfőbb ügyész -- mint a Bszi. 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti valamennyi indítványozásra jogosult -- részére: javasoltam, hogy az indítványozásra jogosult indítványozza jogegységi eljárás lefolytatását a korábban meghozott 6/2013. számú PJE határozat megváltoztatása céljából.

Az országgyűlés elnökéhez postai úton előterjesztett és a képviselőknek e-mailben megküldött közérdekű bejelentés 1/ pontjában felhívtam a figyelmet arra, hogy a  kormány által 2014. november hó 17. napján T/2055. szám alatt előterjesztett az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat megvitatásra és szavazásra alkalmatlan az alábbiak miatt:

Az előterjesztést megelőző héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nyilvánosság előtt a deviza alapú kölcsönök piaci árfolyamon történő forintosítását azzal indokolta, hogy a Kúria 6/2013. számú PJE határozata szerint e szerződések árfolyamkockázatát kizárólag az adósok kötelesek viselni.

A Kúriának a forintosítási törvényjavaslat alapját képező 6/2013. számú PJE határozatával kapcsolatban közérdekű bejelentés alapján eljárás van folyamatban és nem zárható ki, hogy sor kerül jogegységi eljárás lefolytatására és ennek eredményeként a befektetési ügyleti tartalom megállapítására és ennek alapján a korábban meghozott határozat olyan módosítására, hogy a törvényhozás általi forintosítás oka fogyottá válik.

A közérdekű bejelentés 2/ pontjában javasoltam, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel a házszabályzat keretei között történjen intézkedés a T/2055 számú törvényjavaslat tárgyalásának az ülés napirendjéről történő levétele iránt.

A jogalkotásról szóló – a preambuluma szerint „a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében” megalkotott - 2010. évi CXXX. Törvény   2. § (2) bekezdése szerint “Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Egy jogszabályba ütköző – elfogadott, de hatályba még nem lépett - törvény orvoslása – a jogszabályba ütköző törvénynek az országgyűléshez megfontolásra visszaküldése - az egész társadalom érdekét szolgálja, ezért a fentiekre tekintettel Dr. Áder János Köztársasági Elnökhöz

közérdekű bejelentés-t

terjesztek elő az alábbiak szerint:

1/ Felhívom a Köztársasági Elnök Úr – mint az elfogadott törvények aláírására jogosult – figyelmét, hogy az országgyűlés által 2014. november 25. napján elfogadott Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésének azon rendelkezésébe ütközik, mely szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre kötelezettséget nem tehet terhesebbé.

A törvény 3. § (1) bekezdése szerint „A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.”

A törvény azért sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének rendelkezését, mert a fogyasztói szerződésnek a törvény erejével történő módosításával a jogalkotó olyan szerződés devizanemét módosítja – és teszi ezáltal az adósok  kötelezettségét terhesebbé - , amely szerződések vonatkozásában a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően nyílvánosságra került megállapodása a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Bankszövetségnek leleplezte a deviza alapú kölcsönszerződések valódi - , a Kúria 6/2013. számú PJE határozatával megállapítani elmúlasztott  - befektetéssel vegyes tartalmát, amely befektetéssel vegyes tartalomnak tisztességes jogegységi eljárásban történő megállapítása esetén nincs mit forintosítani,  mert a korábban már részletezetteknek megfelelően

a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve

b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.

A befektetéssel vegyes tartalom tisztességes jogegységi eljárásban történő -, az új bizonyítékon alapuló -  feltárása esetén fel sem merül a forintosítás, viszont a szerződések továbbra is érvényben maradnak, a devizára vonatkozó rendelkezések nélkül is teljesíthetőek, mert a teljesítéshez szükséges szerződési feltételek ebben az esetben is fennállnak: meghatározott a rendelkezésre bocsátani vállalt kölcsön összege forintban, meghatározott a futamidő és a kamat, a szerződések jelentős hányadában a törlesztőrészlet összege forintban is meghatározott, amely szerződésekben pedig csak devizában meghatározott a törlesztőrészlet, ott nincs akadálya – a Ptk. 231. § (2) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel – az érvénytelenség kiküszöbölésének és a szerződésben devizában meghatározott törlesztőrészlet alapulvételével a forintban teljesítendő törlesztőrészlet összege meghatározásának.

Az adósok fentiek szerint megállapítható kötelezettsége alacsonyabb a felvett kölcsönösszegnél, a fogyasztási kölcsönök devizanemének törvény erejénél fogva történő módosulásánál, mert ezen utóbbi esetben a ténylegesen felvett kölcsönök devizából számított tőkeállománya a törvény hatálybalépését követően több mint 130 %-a lesz a felvett kölcsönösszegnek. Ez az a körülmény, amely miatt az elfogadott törvény sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének hivatkozott rendelkezését, amely tilalmazza jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra kötelezettség terhesebbé tételét.

2/ javaslom, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontjának második fordulata alapján az elfogadott törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.

Kérem Tisztelt Elnök Urat, hogy a közérdekű bejelentésem és javaslat alapján megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a 2013. évi CXV. törvény 2. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 30 napon belül szíveskedjék értesíteni.

Település, dátum

Tisztelettel:

név

közérdekű bejelentő/javaslattevő

cím

2. Mintabeadvány

Dr Áder János Köztársasági Elnök Úrnak
Budapest, 2014. november 27.
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
E-mail: ugyfelkapu@keh.hu, sajto@keh.hu
Tárgy: Társadalmi tiltakozás és intézkedés kérés a magyar demokráciáért

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Alulírott Menyhért Péter, a sértetti közösség által meghatalmazott pótmagánvádló, a KÖZVÁDLÓ kötelezettségi feladatkörében eljáró személy az aláíró személyekkel és szervezetekkel teljes együttműködésben, a következő tiltakozással és kéréssel fordulunk Magyarország Köztársasági Elnökéhez, mint a magyar demokráciának az Alaptörvény által felhatalmazott legfőbb őréhez:

1. Kérjük, ne írja alá a jogsértő „forintosításról szóló” törvényt. 

2. Kérjük, hogy kezdeményezze a devizahiteles ügyekben mindennemű jogi cselekmény (jogalkotás, követeléskezelés, végrehajtás) azonnali felfüggesztését, a Fővárosi törvényszéken 352 sértett-pótmagánvádló által, 19.B.1396/2014. ügyszámon elindult, minden deviza alapú jogügyletről szóló büntető eljárás jogerős lezárásáig. 

3. Kérjük kezdeményezze a „forintosításról szóló” törvényt megszavazó, nyíltan, tudatosan, és bizonyíthatón esküszegő, bűnpártolóvá vált 116 képviselő (a mellékelt névsor szerint) méltatlanná válás miatti vizsgálatát. 

4. Tiltakozunk az elmúlt időszakban állami gyakorlattá vált SZELEKTÍV JOGALKALMAZÁS, valamint a tények és objektív körülmények társadalom elől való ELHALLGATÁSA ellen, mert ez megkérdőjelezi a jogrendünk biztonságát, egész jogállamiságunkat. 

5. Segítsen helyreállítani a jogbiztonságot, hogy a társadalom jogrendünkbe vetett bizalmát újraépíthessük!

Indoklás:

Nevezett 116 képviselő, visszaélve a „NEM ABSZOLÚT” választási felhatalmazásával, valamint mentelmi jogával, semmibe vette az előzetes társadalmi jelzéseket, tiltakozásokat, tudatosa és vélelmezhetően személyes vagy pártérdekből fakadó korrupt módon, lábbal tiporta a hatályos magyar törvényeket, és megszegte képviselői esküjét.

- Semmibe vették a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2.§ (2)1, a 17.§2, valamint a 19.§ (2)3-ában írottakat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 2.§ (1-3), és 5.§ (1)-ében foglaltakat. 

- A folyamatban levő büntető eljárás elhallgatásával; a kormány, valamint a Magyar Bankszövetség Együttműködési Megállapodás nevű diktátumának elfogadásával a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 282.§ (3) pontjában foglalt bűnpártolást követtek el, 

- A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a kereskedelmi bankok számára történő, vélelmezhetően fiktív árfolyamon történő átjátszásával akár megvalósíthatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 376.§ (6) pontjában foglalt hűtlen kezelés minősített bűncselekményét. 

- Mindezek alapján megszegték esküjüket, ezzel méltatlanná váltak a nép képviseletére. 

- Vélelmezhető az is, hogy az Európai Központi Bank (az eu jog szerint jogellenes a fiktív árfolyam alkalmazása miatt) Magyarország megbüntetésért fogja kezdeményezni, amely jelentős anyagi kárt okozhat a magyar társadalomnak.

Mivel a képviselők mentelmi joga lehetővé teszi a hatályos büntetőjog alóli erkölcstelen kibújást, és mivel az esküszegésnek gyakorlatilag nincsen semmilyen szankcionálása, a következmények és a felelősség alól kibújó képviselőket MI, a személyükben fogjuk ellehetetleníteni, a hatályos jogszabályok által biztosított módon: kisebb összegű kártérítési perek és más polgári kártérítési eljárások ezreinek a kezdeményezésével az általuk, ezzel a törvénnyel nekünk okozott anyagi kárunk megtérítésének kezdeményezésével.

Forrás: Facebook.com

Amit soha nem fogsz látni a fősodrású médiában....

Az alábbiak nem közvetlenül kapcsolódnak a "devizahitel" rémálomhoz, ugyanakkor tagadhatlan párhuzamok fedezhetők fel a világ dolgai és a Magyarországon folyó események között. ("A világ feje tetejére állt" - Matt Damon, ld. 3. videó.) Látnunk kell azt is, hogy a TV, a rádió, valamint a legnézettebb hírportálok, függetlenül a politikai kötődésektől, nem akarnak minden információt az emberek tudtára hozni, sok esetben szándékosan torzítják is azokat, és akkor finoman fogalmaztunk. 

A tegnapi "fairbankos" és forintosítási törvény elfogadása mindenképp fordulópont a "devizahiteles" küzdelemben és láthatóan indulatokat szabadított fel. Itt az alkalom, hogy újragondoljuk a helyzetet, lehetőségeket és ha már ezt tesszük, akkor tegyük annak tudatában, hogy pontosan milyen világban élünk és milyen jövő áll előttünk. 

Figyelmeztetés! 

Az alábbi videók megtekintése a nyugalom megzavarását eredményezheti és felforgathatja a világról eddig alkotott elképzeléseket. 

Érdemes a teljes megértéshez időnként megállítani az alábbi videót, és a szöveget értelmezni, mert az információ tömény és gyors. Javaslom továbbá saját számítógépre lementeni, mert nem garantálható, hogy korlátlan ideig lesznek fenn az interneten, vagy legalábbis ezen a tárhelyen. Az sem biztos sajnos, hogy az itt nyilatkozó személyek hosszú életűek lesznek. Korábban a hasonló nyíltsággal beszélő ismert személyek közül többen "balesetek", merényletek áldozatai lettek (pl. Martin Luther King, J.F. Kennedy, Michael Jackson...) 

Mivel Németország kulcsszerepet tölt be az Európában, azt sem tartom véletlennek, hogy pont német újságírók vették a bátorságot, hogy felfedjék a színfalak mögötti játszmákat. 

Ken Jebsen, német újságíró beszél az amerikai hadiipar igazi céljairól, amely a médián keresztül hamis és félrevezető tájékoztatással uszítja Európát az oroszok ellen.

Frissítés: 2014.11.27.

A bejegyzés közzététele után nem sokkal találtam az alábbi interjút Putyinnal, amit az egyik német tévécsatorna készített vele a közelmúltban. Az orosz elnök kb. fél órán keresztül válaszol a kérdésekre. Kommentár nélkül ajánlom a megtekintést, ill. egy szóba tömöríteném a véleményem: zseniális.

Dr. Udo Ulfkotte, ismert német újságíró és szerző megelégelte, és felfedi, hogy számos jelentős újságban a hírszerző ügynökségek írják a cikkeket, kémként beépítve az újságírókat, meghamisítva az eseményeket.

Ide kívánkozik Matt Damon korábbi rövid, de annál velősebb üzenete is:

Végül néhány kép, ami az "amerikai álmot" mutatja be fotókkal, törvényi hivatkozásokkal, idézetekkel alátámasztva (az 5. diától javasolt leülni és erősen kapaszkodni):

Elfogadták a fair bankokról és a forintosításról szóló törvényt

Az Országgyűlés kedden elfogadta a fair bankokról szóló törvényt, valamint azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket.

A fair bankokról szóló törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. Érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.

A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva.

Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

Teljes, név szerinti lista a szavazásról >

Forrás: kormany.hu

Z. Kárpát Dániel vs Dr. Répássy Róbert: forintosítási törvénytervezet "vitája"

Dr. Kriston István felhívása vs. Dr. Marczingós László kritikája

Az alábbiakban közzéteszem dr. Kriston István ügyvéd felhívását és egy ügyvéd kollégájának véleményét erről a felhívásról.

Dr. Kriston István felhívása:

DEVIZA ÁLLAMPER

DEVIZAHITELESEK KONTRA ÁLLAM 

FELHÍVÁS TÖMEGES PERBELÉPÉSRE

Dr. Kriston István ügyvéd
(Forrás: Facebook.com)

ÁLLAM-BANK MEGÁLLAPODÁS

Magyar Állam (Nemzetgazdasági Minisztérium) és a Magyar Bankszövetség lsd. csatolt és a www.kormany.hu honlapon közzétett megállapodása a deviza alapú hitelek piaci árfolyamon történő folyósításáról és erre vonatkozó törvényjavaslatról álláspontom szerint érvénytelen. A magyar államnak a bank és adós között fennálló magánjogi jogviszonyba (a továbbiakban: magánviszony) kizárólag a bankok érdekképviseletével (a továbbiakban: bank) kötött megállapodással történt egyoldalú - az adós harmadik félre kötelezettséget háramoltató - beavatkozása jogszabálysértő. Az állam és a bank a megállapodásukban félként részt nem vevő harmadik adós személy terhére megállapodtak abban, hogy a magánviszony másik (adós) alanya fizeti meg az árfolyamkockázatot. A megállapodás folytán az adósokra terhelték a felvételkori ca. 150-160 és forintosítás piaci 256,47 Ft árfolyama között a deviza alapú szerződés időtartama alatt fennálló árfolyam-különbözetet. A megállapodás folytán az adósok a devizában nyilvántartott tartozásuk 256,47 Ft piaci árfolyamon történő forintosításával megállapításra kerülő forinthitel felvételére kényszerülnek. A megállapodás egy jogállamban példátlan, mert az állam egy közjogias magánjogi aktussal lényegében a magánviszonyt jogszabállyal módosító törvény tartalmáról a deviza alapú magánjogi szerződésnek csupán az egyik alanyával állapodott meg.

ÁLLAMPER I. - MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE

Államper célja, hogy egyetlen keresetindítással a devizahitelesek tömegei végre egy polgári perben egyesüljenek és felállhassanak azzal az állammal szemben, amely közjogi felelőssége folytán 2004-óta megengedte és elnézte a devizajövedelemmel nem rendelkező lakosság devizában történő eladósodását, vagyonvesztését és elszegényedését, amely állam jogszabályokkal legalizálta a deviza alapú pénzügyi terméket, és amely állam a bankok kölcsönbe burkolt tőkepiaci árfolyam üzletének eredményét kockázati díj címén az adósokkal fizetteti meg és ennek realizálásához az MNB devizatartalékából maga az állam biztosítja a devizát.

ÁLLAMPER II. - KÁRTÉRÍTÉS

Államper I. keresetének tartalma a megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti igény. A megállapítási per sikere esetén az időközben nyilvánvalóan törvénybe iktatásra kerülő 356,47 (vagy 256,60) Ft piaci árfolyam okán az érvénytelen megállapodás alapján a deviza alapú magánjogi szerződésen kívüli közreható károkozás iránt lehet kártérítési pert indítani a magyar állam és a bankszövetség ellen az árfolyam-különbözet, mint kár megfizetésére történő egyetemleges kötelezésük iránt.

ÁLLAMPER I. JELENTŐSÉGE

Államper I. indítás jelentősége óriási a devizahitelesek szempontjából. Az állam és a bankszövetség megállapodásának érvénytelenítése útján az árfolyamkockázat díjának (árfolyam-különbözet) megállapítása és megfizetése ellen a devizahitelesek egyetlen perben lehetséges fellépéséről és egyesítéséről van szó. Az állam és a bankszövetség megállapodása teremtett először módot arra, hogy jogi fogást találjunk a bankok oldalán beavatkozó államon.

ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS

Államper I. polgári perbelépési tájékoztató és ügyvédi perviteli meghatalmazás igénylése kizárólag a drkristonugyved@pr.hu vagy drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímeken történhet. Az állam-bankszövetség megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per egyszeri bírósági eljárási illetéke a nagyszámú felperesi fél között történő eloszlása folytán jelképes összegű. Az ügyvédi munkadíj egyszeri és jelképes összegű (ügyvédi szabály miatt nyilvánosan nem közölhető). Az államper I. bírósági határozata ellen - jogorvoslat szükségessége és kimerülése, valamint erre vonatkozó külön meghatalmazás esetén - az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Strasbourg) fordulok [ez nem azonos az Európai Unió Bíróságával (Luxembourg)].

Devizahitelesek ne féljetek, államperben egyesüljetek (!)

Dr. Kriston István ügyvéd

európajogi (pénzügyi) szakjogász

Forrás: facebook.com/kriston.ugyved

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda véleménye a felhívásról:

Elszörnyedtem. Nem kicsit. Ebből ügyvédi kamarai eljárás lesz, az szinte biztos...

Nézzük a végéről a dolgot:

idézem a felhívást:

"ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS. Államper I. polgári perbelépési tájékoztató és ügyvédi perviteli meghatalmazás igénylése kizárólag a drkristonugyved@pr.hu vagy drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímeken történhet. Az állam-bankszövetség megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per egyszeri bírósági eljárási illetéke a nagyszámú felperesi fél között történő eloszlása folytán jelképes összegű. Az ügyvédi munkadíj egyszeri és jelképes összegű (ügyvédi szabály miatt nyilvánosan nem közölhető)."

Azaz van egy ügyvéd kolléga, aki megint csak nem találkozik az ügyfelekkel, nem vesz fel ügyvédi tényállást, csak gyűjti az ügyfeleket. Amíg én igyekszem 1-2 óra alatt kifaggatni minden egyes megbízómat, mi és hogyan történt, addig a kolléga letöltésre ajánl egy igénylést.

De milyen eljárást kíván megindítani az ügyvéd?

"ÁLLAMPER I. – MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE. Államper célja, hogy egyetlen keresetindítással a devizahitelesek tömegei végre egy polgári perben egyesüljenek és felállhassanak azzal az állammal szemben, amely közjogi felelőssége folytán 2004-óta megengedte és elnézte a devizajövedelemmel nem rendelkező lakosság devizában történő eladósodását, vagyonvesztését és elszegényedését, amely állam jogszabályokkal legalizálta a deviza alapú pénzügyi terméket, és amely állam a bankok kölcsönbe burkolt tőkepiaci árfolyam üzletének eredményét kockázati díj címén az adósokkal fizetteti meg és ennek realizálásához az MNB devizatartalékából maga az állam biztosítja a devizát."

Ilyen polgári pert soha nem ismert egyetlen jogszabály, vagy a jogtudomány. Alapkérdés, hogy egy perben hozott ítélet jogereje (res judicata) csak a perben álló felekre hat ki. A közérdekű keresetek persze kivételt képeznek, de ez logikailag szóba sem jöhet. Ha jól emlékszem, akkor ez az ügyvéd tünteti fel magát valamilyen szindikalista mozgalom vezérének, de a politikai ambíciók és az ügyvédi magatartás nem lehet azonos.

A tobzódás folytatódik:

"ÁLLAMPER II. – KÁRTÉRÍTÉS. Államper I. keresetének tartalma a megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti igény. A megállapítási per sikere esetén az időközben nyilvánvalóan törvénybe iktatásra kerülő 356,47 (vagy 256,60) Ft piaci árfolyam okán az érvénytelen megállapodás alapján a deviza alapú magánjogi szerződésen kívüli közreható károkozás iránt lehet kártérítési pert indítani a magyar állam és a bankszövetség ellen az árfolyam-különbözet, mint kár megfizetésére történő egyetemleges kötelezésük iránt."

Ez a teljes agykárosodás veszélyével hat rám. A politika szándéka szerint hoz egy törvényt a parlament, és erre azt mondja az ügyvéd, hogy kárt okoz, mert - találgatok - beleavatkozik a felek magánjogi jogviszonyaiba. Ezzel két baj van:

A) olyan szerződés, melyre a jogalkotó utal, az én megbízóim esetében nem jött létre, így a törvény ezekre a jogviszonyokra nem hathat ki. Azaz érdektelen az egész.

B) ügyvéd kollégám azért gyűjt ügyfeleket, hogy azok ismerjék el egy valamilyen eljárásban olyan szerződés hatályát, melyre a törvény kiterjed, így csatlakozik a sorban Léhmann ügyvéd úrhoz és másokhoz, akik elfogadták a szerződés érvényes létrejöttét, csak egyes pontokat tartottak belőle tisztességtelennek, így a boldogság arany folyama töltötte szívüket, amikor az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria tisztességtelennek tartotta, majd a jogszabály törvényi vélelmet is felállított ezzel kapcsolatban.

Fentiekből következik a lényeg:

Az csak egy dolog, hogy ilyen "államperek" nem léteznek. Az is mellőzhető, hogy az ügyvéd a legszegényebb, legelkeseredettebb embereket hülyíti, kecsegteti valamivel, de megint sikeresen olajat önt a tűzre, és fentebb hangoztatja azt, hogy léteznek olyan szerződések, melyeket a jogalkotó formál olyanná, amilyenre éppen kénye-kedve szerint megálmodott.

Ezzel a sorban jelentkezett még egy ügyvéd, aki munkásságával nem csak súlyosan vét az ügyvédi etikai szabályok ellen, hanem a jogállami kritériumokat fel sem ismeri, a klasszikus polgári jogi, kötelmi jogi ismérveket meg egyszerűen a kútba dobja.

Lehet csatlakozni tehát, mert a "haza nem eladó", ahogy ismét és ismét olvasom, de kérdésem csak annyi: a hazán túl a maradék csöppnyi eszét is eladta már ez a társadalom? "

Forrás: facebook.com/DrMarczingosLaszloUgyvediIroda

Z. Kárpát Dániel minden szava igaz, korrekt, pontos, tényfeltáró

Pártszimpátia és minden egyéb szemponttól függetlenül hálásak lehetünk Z. Kárpát Dánielnek, aki higgadtan, egyszerűen és világos szavakkal elmondja rövid felszólalásában azt, amit már szinte mindenki felismert a kormány egyes tagjait kivéve.

Tegnapi bejegyzésben, a bennfentes és neve elhallgatását kérő informátorunk, pont arról írt, amit Dániel is említ 5:10-től. Figyelmes szemlélőknek már kezd összeállni az ördögi terv.

Meghívó Szabó József (Hiteles Mozgalom) "Devizahitel hol az (i)gazság?" c. könyvbemutatójára

Képek kattintásra kinagyíthatók

Dr. Bihari Krisztina ügyvéd észrevételei, javaslatai a T 2055/2014. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

"Tisztelt Deviza Áldozatok !

Dr. Bihari Krisztina (Foto: Blikk.hu)

A forintosítással kapcsolatosan a T 2055/2014. számú törvényjavaslat áttanulmányozása után alábbi észrevételeim vannak, melyet megosztok Veletek:

1./ Milyen segítés a kormány részéről a forintosítás, ugyanis ugyan ilyen feltételek mellett bármikor „forintosíthattam” / kiválthattam volna a hitelemet.

2./ Valóban a Kúria 2014. június 16.-i 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező része szerint főszabályként az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, de ha tovább olvassuk a rendelet szövegét „e rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is - nem volt világos, nem volt érthető”

Érdekes, hogy a kormány minden nyilatkozatában a jogegységi döntés első mondatára hivatkozik, áltatva bennünket azzal, hogy ezt a kijelentést a Kúria, mint megdönthetetlent hozta.

Szintén a 2/2014. Polgári jogegységi határozta szerint, „ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

A kúria a jogegységi döntésében egyértelműen rögzítik, hogy kockázatfeltárás hiánya miatt a szerződések teljesen érvénytelenek lesznek. Így vizsgálni kell a szerződéskötéskori állapotot. Amennyiben hiányzik vagy nem megfelelő a tájékoztatás, úgy a szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja.

Mindenkinek el kell döntenie, hogy volt e tudomása a szerződéskötéskor arról, hogy kb. háromszor annyit kell visszafizetni, mint a felvett hitel összege, és a havi törlesztő részletek minimum duplájára növekednek, és ezt a szerződésben ki is nyilatkoztátok.

Fontos, hogy tudjátok, hogy az elszámoltatást csak peren kívüli eljárásban lehet vitatni, addig az érvénytelenség megállapítását jogkövetkezménnyel és marasztalással együtt PERBEN KELL érvényesíteni.

Megjegyzem, ha a jogkövetkezményre is hivatkoztok, akkor a perek felfüggesztése ezekre az eljárásokra nem vonatkoznak.

Az érvénytelenség megállapítását a jogkövetkezménnyel együtt, kizárólag egyéni perben lehet érvényesíteni.

3./ Amennyiben a forintosítást elfogadjátok, úgy elfogadjátok a bank által meghatározott összeget, mint fennálló tartozást és lemondotok az esetleges perindítás lehetőségéről. Elzárjuk magunk elől a jogorvoslat lehetőségét.

Nagyon fontos figyelmeztetés: 

A gépjármű hitelekre a forintosítás, a jelenlegi tervezet szerint nem vonatkoznak, azoknak a szerződéseit továbbra is sikerrel lehet támadni, azzal az eddigi eltéréssel, hogy a keresetben jogkövetkezményre, marasztalásra kell hivatkozni, az érvénytelenség megállapítása mellett. Ezekre a perekre sem vonatkozik a tárgyalások felfüggesztése."

Dr. Bihari Krisztina ügyvéd

Szeged

Az Alkotmánybíróság nem teljes körűen döntött!

A „független” sajtó sulykolja, hogy az AB-n átment a devizahiteles törvény. Ez hazugság! (A mostani) alkotmányossági vizsgálatot három, első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte.

Az Alkotmánybíróság előtt a most vizsgált tárgykörrel kapcsolatosan továbbra is folyamatban vannak a következő ügyek (előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek):

IV/1536/2014. számú ügy

IV/1681/2014. számú ügy
III/1692/2014. számú ügy
IV/1720/2014. számú ügy
III/1725/2014. számú ügy
III/1729/2014. számú ügy
IV/1764/2014. számú ügy
III/1770/2014. számú ügy
IV/1785/2014. számú ügy 

Nem volt tárgya a most meghozott határozatnak a Fővárosi Ítélőtábla által benyújtott bírói kezdeményezések, valamint az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása. Ezekben a még folyamatban lévő ügyekben az Alkotmánybíróság folytatja a vizsgálatot, és hamarosan döntést fog hozni.

Vagyis az AB még nem is vizsgált meg minden beadványt!

Teljes cikk itt >

Forrás: hitelesmozgalom.eoldal.hu

Átverés az átverésben? Egy elgondolkodtató elmélet

Egy neve elhallgatását kérő informátor a következő elméletet juttatta el hozzám, amit a *-al jelzett szót kivéve eredetiben és kommentár nélkül teszek közzé. Lehet rajta elmélkedni....

"A kormány árveri* a bankokat is az emberek után???...

(*ide ki-ki helyettesítse be saját vérmérsékletének megfelelő szót)

Tények

1-2 éve az MNB alapított egy ingatlanforgalmazó, kezelő céget. (most vettek is pár ingatlant, sajtóhírek alapján meglepően drágán - talán, hogy szokja a közönség, hogy az MNB ingatlant vásárol...)

Az MNB-nek iszonyat sok pénze, devizatartaléka van, az államadósság kb 20%-a. KSH mondta, hogy Mo-on kevés az ingatlant bérlők száma, s túl sok embernek van saját tulajdonú háza...

Az ingatlanok kb 30%-án van jelzálog, kb 450.000 ingatlanon devizás. Varga Misi mondta, hogy feljebb fogják tornászni a bérelhető ingatlanok számát. Orbán mondta, hogy a magyarországi bankrendszernek több mint 60%- fog magyar kézbe kerülni, először az állam veszi meg, utána eladják - minden bizonnyal csókosoknak...

A piaci áron lévő forintosítással biztosan nem adnák el az anyabankok a leánybankjaikat. Egyébként - a kormány kommunikációjával ellentétben - a Kúria a nyár eleji jogegységi nyilatkozatban kimondta, hogy az árfolyam emelkedés áthárítása tisztességtelen!

Az MNB szigorította a hitelfelvételt, a jövedelem és ingatlanfedezetes részét. Kb. az ingatlan értékének max 80%-a terhelhető meg, de inkább csak 60-70%. 

Lehetséges Forgatókönyv

A bankok leforintosítják (a deviza nyilvántartású forintkölcsönöket) - egyenlőre csak a lakáskölcsönöket, de a mostani nyomott áras ingatlanérték nem tud fedezete lenni az eredeti (esetleg azt meghaladó) új forintkölcsönnek. A törvény szerint - elvileg - a régi közjegyzői okirat életben marad, amiben benne van, hogy ha nem fedezi az ingatlan értéke a a kölcsönt, akkor plusz ingatlan fedezetet kell beadni. Namost én, s mások sem, nem képesek új ingatlanfedezetet betolni. Ha képes lennék, sem akarnám. Sokan nem voltak annak idején sem hitelképesek a fizetésükkel. Valószínű most sem azok. Erre felmondja a bank a kölcsönt, mert nem tehet mást, mert fedezetlen ügylet nem maradhat a deviza sallangtól megtisztított portfólióban. Ki kell takarítani az ilyen kölcsönöket, azaz eladják töredék áron, na de ki tudja megvenni? Pl. a nagy részét az MNB által létrehozott ingatlan eszközkezelő, s gyakorlatilag az összes hiteles ingatlanát megszerzi, s bérelhető lesz, és/vagy adók formájában beszedik az emberektől a tartozást... 

Persze a bankok nagy része csődbe megy, de ezért nem fogunk sok könnyet ejteni valljuk be őszintén, viszont a "tűzhöz" közel lévő emberek olcsón juthatnak bankhoz, s egyéb portfólióhoz...  Ugyanerről beszélt ma a parlementben Z. Kárpát Dániel is.

Mindezt csak azok ingatlanjaival tudják megcsinálni, akik nem lesznek elég informáltak ahhoz, hogy hogyan védhetik meg magukat és tulajdonukat... én már tudom, kedves olvasó, hogy mit csinálok az ingatlanom megvédése érdekében. 

Te vajon tudod-e? Hajlandó vagy-e tenni magadért, azzal, hogy informálódsz ezen vagy hasonló Facebook oldalakon?"

Mindez tehát egy elmélet. Azt gondolom, az igazságra nem sokat kell már várni.