2014. január 10., péntek

Buta demagógia helyett… Gondolatok a Kúria döntéséről | Makkos Albert írása


Most, hogy már aludtunk néhányat a Kúria 2013. december 16-i döntésére, nézzük az egyes pontokat:
1. A Kúriának igaza van abban, hogy a „deviza alapú” kölcsönöket kedvezőbb kamattal kínálták. Azt azonban a Kúria elfelejtette, hogy ez csak egy induló állapot volt. A pénzintézetek többé nem alkalmazták a kedvező deviza kamatot, hanem szubjektív kamatképzést folytattak. A Kúria állásfoglalása tehát megerősíti, hogy a svájci frank kamatának alkalmazása továbbiakban is per tárgya lehet, sőt kell, hogy legyen. A svájci frank kamatlába ugyanis 2008. év végétől nulla körüli értékre csökkent, míg a magyar „deviza alapú” kölcsönök kamata 8-10% nagyságrendre emelkedett. Tehát, per útján a svájci frank kamata szerinti elszámolás kierőltetésével jelentős előnyt érhetnek el a kölcsönfelvevők, ami nagyrészt kompenzálja az árfolyam emelkedését.
A Kúria megfogalmazása szerint a kölcsönfelvevők „devizában adósodtak el”. Ez egy érdekes megállapítás. Mindenki tudja, hogy az ügylet mögött nincs deviza. Egyetlen bank sem vett fel svájci frank kölcsönt, a szabadpiacon nem volt 7.000 milliárd forintnak megfelelő svájci frank, tehát sem a vásárlás, sem a swap ügylet nem volt lehetséges. Végül, az un. szintetikus devizával manipulálni lehet a könyvelést, de nem lehet belőle svájci frank kölcsönt nyújtani. A bíróság és így a Kúria kötelessége is, hogy döntéstét bizonyítékok alapján hozza meg, ami jelen esetben nem így történt.

2. Az „adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.” A Kúria megállapítása igaz. Az árfolyamkockázat azonban nem része egy kölcsönszerződésnek. Az árfolyamkockázat egy befektetési szerződési elem. A kölcsönfelvevők azonban nem befektetési szerződést kívántak kötni, hanem kölcsönt felvenni, ezért a pénzintézet és a kölcsönfelvevők közötti szerződés nem felel meg a felek akaratának. Ezt pedig a Kúriának meg kellett volna állapítani.

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása” kijelentés a Kúria részéről közgazdaságilag nem megalapozott. Ha a szerződéskötés időpontjában fennálló 20 éves trendet tekintjük, akkor előre látható volt a jövőbeni árfolyam emelkedés bekövetkezése. Ez éppen úgy látható, mint ahogy ma is becsülni lehet a jövőbeni emelkedés mértékét. Az „érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.” Fennállt! Az árfolyam a szerződések jellemző súlyponti időpontjában, 2007 nyarán, mintegy 40 HUF/CHF értékkel a trend alatt volt. Gazdasági törvényszerűség, hogy az árfolyam emelkedésével meg kel, hogy szűnjön. Azt nem lehetett tudni, hogy ez 2008. októberben következik-e be, de azt igen, hogy be fog következni. Erről pedig a kölcsönfelvevőket tájékoztatni kellett volna.
Forrás: internetfigyelo.wordpress.com

2014. január 8., szerda

Soha ne add fel! - B.U.É.K!

Tisztelt Olvasók! Kedves Sorstársaim!

Ezzel a lélekerősítő videóval kívánok Boldog és Sikeres Újesztendőt! Bízok benne és őszintén hiszem, hogy a sok erőfeszítés sikerre viszi az ügyünket és mi is ki tudunk "úszni" ebből az életveszélyes helyzetből. Az igazság nálunk van....

Üdvözlettel: Hugauf Árpád



15 és fél perces, de megéri megnézni!



2014. január 3., péntek

Czirmes György véleménye a Kúria döntésével kapcsolatban

KÚRIA DÖNTÉSE II.

Elborzadva nézzük, hallgatjuk a médiában a jogegységi döntéssel kapcsolatos nem jogászok vagy ezen ügyekben gyakorlati tapasztalat nélküli jogászok világvégét jövendölő megnyilatkozásait a devizaalapú hitelek ügyében:...

A devizaalapú hitelek jogilag "ezer sebből" véreznek, amelyből egy-kettő ki lett ideiglenesen húzva, de számtalan további támadási felület maradt:

Maga a döntés is tartalmaz ilyet, a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettség megszegése tekintetében:

Ugyanis előzetesen tájékoztatni kellett volna az adósokat a szerződések megkötése előtt többek között arról, hogy a bankok által hivatalból ismert árfolyam a hátrányukra jelentősen meg fog változni. Amennyiben ilyen tájékoztatás nem történt, úgy az ezzel kapcsolatos utólagos törlesztőrészlet emelés érvénytelen.

Ez nem azonos az árfolyamrés kérdésében történt "tájékoztatás" elmaradással, hanem attól lényegesen és jelentősen több, a probléma kb 95%-ának okozója.

Az alsóbíróságokat a jogegységi döntés egyébként csak akkor köti, ha az nem ellentétes az Alkotmánnyal vagy az EU Jogával.

Tehát a perlés adott esetben nem mérlegelés kérdése, hanem kényszerlépés, és egyetlen lehetőség, amelynek esélyeit az eddigiekhez képest a jogegységi döntés nem csökkenti, mivel végső esetben nemzetközi bírósághoz lehet fordulni, amely teljesen ingyenes és a nemeztközi jog az érintett kérdéseket lényegesen másképpen oldja meg.

Bp.2014.01.03.

Czirmes György

Megosztom itt: