2015. október 1., csütörtök

Kiknek a felelőssége a devizahitelezés és milyen dokumentumok, nyilatkozatok támasztják ezt alá? (perekhez ajánlott)

Tudták, nem tudták?


  • A Budapesti értéktőzsde 2004. októberi havi elemzése - amelynek címe: A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése  tőzsdei származékos termékekkel - konkrét megoldást ad arra, hogyan lehetséges  svájci frankra szóló határidős termékek segítségével megszabadulni a CHF alapú hitel árfolyamkockázatától. Ebben a tanulmányban (ld. 9. táblázat), 2004. októberében, Végh Richárd a tanulmány készítője számításokkal előrevetíti, hogy 2014. 12. hónapjában 256 Forint lesz a CHF Forintban vett árfolyama. Ez alapján joggal hihetjük, hogy a pénzintézetek tudták azt, hogy a árfolyamnak milyen a várható trendje és azt is meg tudják mondani, hogy annak milyen számszerű értéke várható adtt időpontban.

  • Lóránt  Károly közgazdász az EU-ban volt az előző ciklusban gazdasági-, pénzügyi tanácsadó mondatai: „Ennek a kockázata az, hogy ahol magasabb a kamat az a valuta leértékelődik, tudniillik miért magasabb a kamat? Mert magasabb az infláció, ugye - mint a másik helyen - ? Ha magasabb az infláció, mint a másik helyen, akkor ez a valuta le fog értékelődni előbb utóbb a másikhoz képest. Ez teljesen világos volt az első pillanatban.”

  • Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank vezérigazgatója (Index, 2008.05.07.): „Az elkövetkező 6 hónapban nagy esély van arra, hogy olyan kezdeményezések születhessenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben fékezik a devizában történő hitelfelvételt – nyilatkozta Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank vezérigazgatója, aki az ügyben egyeztetéseket kezdeményezett Simor András jegybankelnökkel és román kollégájával, Mugur Isarescuval.” „A legnagyobb problémák a devizában felvett hitelekkel Romániában és Magyarországon vannak. Treichl szerint a devizahitelek visszafogásával Románia és Magyarország az egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg. Mindkét országnak érdeke a fék behúzása, hiszen a devizahitelezés kialakult szintje a külföldi elemzők szemében is kockázatnövelő tényező – magyarázta az osztrák bankár.”  Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/devhit080507/

  • Papp Edit Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója  (Portfolio.hu, 2008. augusztus 20.):
    A devizahitelezéssel kapcsolatban Andreas Treichl, az Erste Csoport első embere bírálta 
    Romániát és Magyarországot. Eközben Magyarországon az Erste Bank a devizahitelezés egyik élharcosa…
    Treichl úr rendszeresen találkozik befektetőkkel, és megbeszéléseket folytat velük arról, hogyan értékelik nemcsak a bankot, hanem azoknak az országoknak a gazdaságát is, ahol az Erste Bank tevékenykedik. Ezáltal nagyon világos képet kap arról, hogy a befektetők, akik minket is finanszíroznak, hogyan ítélik meg a helyzetet. Nem feltétlenül úgy, ahogy mi látjuk magunkat. Andreas Treichl azt az általános véleményt fogalmazta meg, hogy Magyarországon a devizahitelezés kritikus méretet öltött. Vagy vitatkozunk ezzel, és azt mondjuk, hogy az elemzők rosszul látják, s próbáljuk meggyőzni őket, hogy nem is akkora a kockázat, vagy elfogadjuk ezt a véleményt, de hozzátesszük, vannak olyan kockázatkezelési eszközeink, amelyek csökkentik a veszélyt. Megítélésem szerint van egy határ, ameddig a kockázatkezelési eszközökkel a devizahitelezés rizikóit jól le tudjuk fedni, amikor tartalékokat képezünk a hitelkockázatra. A vita arról folyik, hogy ez a határ hol húzódik. Azt gondolom, devizahiteleket lehet adni, az Erste eddig is adott, a jövőben is fog. Ami fontos, hogy a hitelfelvevők - akár magánszemélyek, akár cégek - képesek legyenek annak a felmérésére, hogy mekkora kockázatot vállalnak. Mi úgy ítéljük meg, hogy az ügyfelek többsége akkor is képes visszafizetni a hitelt, ha negatív fordulat következik be az árfolyamokban. A tapasztalataink jók, az ügyfelek tudják kezelni a kockázatokat. Nem gondoljuk, hogy elértük azt a szintet, amikor már nem lehet tovább emelni a devizahitelezés szintjét.
  • Járai Zsigmond az Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke (az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről):
    „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.” - Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe.  Forrás:   http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf

  • Magyar Bankszövetség nyilatkozata (Origo.hu, 2006.01.31.):
    "Nem kell félni a devizahitelektől.  A Magyar Bankszövetség szerint ugyanis az euró árfolyama két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatelőnye megszűnik a fornthitelekéhez képest.
    Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, a néhány napos nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.

    A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama - legalábbis reálértelemben - folyamatosan felértékelődik. Egyrészt a világban rendkívül jelentős mennyiségű tőke keresi a befektetési lehetőségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történő csatlakozás az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is.

    A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A forintárfolyam az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, ha a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt. Ma a gazdaság - az államháztartás minden gondjával együtt is - gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik - áll a bankszövetség értékelésében."
    Beillesztve innen: <http://www.origo.hu/archivum/20060131nemkell.html>
„A Magyar Bankszövetség a hazai bankok érdekképviseleti szerve, a banki közösség hivatalos álláspontjának koordinátora és képviselője. A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete.”  Forrás: http://www.bankszovetseg.hu/
A Magyar Bankszövetség álláspontja így az egész hazai „pénzügyi intézmény” rendszer, a „banki közösség” hivatalos álláspontjának tekinthető.
  • Csányi Sándor (Origo.hu, 2008.02.14)
"Csányi nem fél a jentől.  Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázataival kapcsolatban.  Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jen korábbi árfolyammozgását figyelembe véve egyáltalán nem nevezhető kockázatosabbnak, mint például svájci frank.

Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.

Értelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztratív korlátokat vessenek ki, például korlátozzák a tartalékolási szabályokkal vagy más módon a kihelyezhető deviza alapú hitelek arányát a portfólióban. Szerinte a kockázat ugyanis elsősorban nem a bankok, hanem az ügyfelek kockázata, amit egy ilyen intézkedés nem érintene."




Egyéb kormány tisztviselők nyilatkozatai



  • Orbán Viktor A Blikk exkluzív interjúja 2011.szeptember 16-án leközölve:
“A kormány elsősorban azokkal kell törődjön, akiknek veszélybe került az otthona, és félő, hogy családostul mehetnek a híd alá lakni, ezért az erőnket arra összpontosítjuk, hogy ezt a tragédiát elkerülhessük. Ráadásul az is igaz, hogy a devizahiteleseket becsapták, hiszen nem úgy alakult a visszafizetés rendje és mértéke, mint ahogy és amivel biztatták őket. Ezért úgy igazságos, hogy ilyenkor a kormány és a nép választott képviselői az emberek oldalára álljanak, és ne a bankokéra. “

  • Járai Zsigmond korábbi MNB elnök Úr 2011. november 3-i Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe.
„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”

  • Rogán Antal Úr 2011. szeptember 19.-i parlamenti beszédéből:
„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.
Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok.
Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.

  • Orbán Viktor Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén:
A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén.
A miniszterelnök kifejtette: az nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetik törlesztőrészleteiket, majd kiderül, hogy többel tartoznak, mint az indulásnál. "Világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem" – szögezte le. "Amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban, vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhető meg" – hangsúlyozta.

  • Orbán Viktor miniszterelnök 2012.12.23-án a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában  azt nyilatkozta, hogy a devizahiteleseket „BECSAPTÁK és FÉLREVEZETTÉK”.

  • Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.  2013. július 26-án leközölve:
“Azért tudtunk széles felhatalmazást adni a gazdasági miniszternek, mert több olyan alkotmányos megoldás is létezik, amellyel a korábban megkötött szerződéseket módosítani tudjuk” – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint a lakáscélú devizahitelek konstrukciója rossz a családoknak és a gazdaságnak is, ez a legsebezhetőbb oldala ma az országnak. Úgy fogalmazott, az ilyen devizakölcsönt felvevő embereket becsapták, a bankok “minimum gondatlan, ha nem rosszhiszemű magatartást” tanúsítottak, ráadásul az állami szervek sem tették meg azt, amit meg kellett volna tenni.


  • - A Kormány AB-hoz benyújtott 2013. november 29-i indítványából ( Navracsis Úr Ig. min. ) kitűnik, hogy a bank az adósnak devizát nem bocsát rendelkezésére, az adós így devizához nem juthat, a hitelező forintot bocsátott rendelkezésére, így az árfolyamkülönbözet mögött nincs  banki szolgáltatás.. (a szöveg pontosítandó - a szerk.)
  • dr. Trócsányi László miniszter Úr, T/2055. számú törvényjavaslatában.
„A természetes személy hiteladósok helyzetének rendezése érdekében a jogalkotó célul tűzi ki a pénzügyi intézmények fogyasztói hitelszerződéseinél a pénzügyi intézmények tisztességtelen hitelezési gyakorlatának megszüntetését és az erős fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalását, továbbá ennek keretében a fogyasztók számára kockázatos devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek kivezetését, végül a kamatkondíciók átláthatóságát.”

  • Bodzási Balázs helyettes államtitkár Úr, 2015. július 01-én az ELTE-n tartott előadása kapcsán súlyos problémának nevezte
„hogy Magyarországon súlyos mulasztások eredményeképpen elterjedhetett ez a szerződéses konstrukció, amely az ügyletből származó valamennyi kockázatot teljes egészében az ügyfélre telepítette”
A „forintosítás” árfolyamának diszkriminatív meghatározása – a konferencián elhangzott -, politikai döntés volt, így ennek felelőssége a jogszabályokat benyújtókat terheli!

Forrás: Baranyai Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megosztom itt: