2013. december 17., kedd

Makkos Albert véleménye a Kúria állásfoglalásával kapcsolatban

A Kúria 2013. december 16-án kiadott állásfoglalásával kapcsolatban az alábbi véleményt alakítottam ki.

A határozat alapján a keresetet a Hpt. 203. § (6), és (7), valamint a Ptk. 205. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség betartásának elmaradása miatt kell benyújtani. A pénzintézetek ugyanis nem tájékoztatták a kölcsönfelvevőket a következőkről.

  • A pénzintézet nem tudta, tudja előre megmondani, hogy az árfolyam miként alakul, emiatt ez nem lehet a tájékoztatási kötelezettség része. A pénzintézet azonban tudta, hogy a svájci frank átváltási árfolyama a szerződéskötést megelőző 20 évben évi 8%-ot emelkedett, ami a két ország gazdasági teljesítménye közötti különbségre vezethető vissza. Ezt a kölcsönfelvevőkkel közölni kellett volna.
  • 2007. júniusban az átváltási árfolyam mintegy 40 HUF/CHF értékkel alatta volt a trendnek, tehát hamarosan ilyen nagyságrendű árfolyam emelkedés várható. 

  • Az törlesztő részletek egyenlő ütemű fizetése esetén a tőketartozás az első években csak mintegy évi 2-3%-kal csökken, miközben az árfolyam a múltbeli trend alapján várhatóan 8%-kal emelkedik. A két tényező egymásra hatása eredményeként a törlesztő részlet folyamatos és egyenletes fizetése esetén is a tartozásállomány forintban emelkedik, és az emelkedés mértéke akár 40-50%-ot is elérhet. 

  • Az árfolyamváltozás hatására a deviza alapú szerződések esetén a visszafizetendő törlesztő részletek összege akár három-négyszerese is lehetett a forintszerződések törlesztőrészlet befizetéséhez képest.
A felek a szerződést a pénzintézeti tájékoztatási kötelezettség elmulasztása mellett kötötték meg. A Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében a megkötött szerződés semmis. 

A felek jól felfogott kölcsönös érdeke, hogy amennyiben a kölcsönfelvevő nem tud egyösszegű fizetési kötelezettségének eleget tenni, úgy kérje a bíróságtól a részleges semmisség megállapítását.

Az érvénytelenségi elem a tájékoztatás elmaradása, ami nem pótolható. Az viszont amire a tájékoztatási kötelezettség vonatkozott, – a deviza alkalmazása – a szerződésből kiküszöbölhető. Ezzel a szerződés forint szerződéssé alakul át és a felek a szerződést teljesíteni tudják.


A Kúria 2013. december 16-án kiadott állásfoglalása ezt a véleményt támasztja alá.
  • A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő részletekre.
  • Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
Tehát a Kúria döntése megnyitott egy utat, amire csak rá kell lépni.

Makkos Albert




U.I.: Meg kívánom jegyezni, hogy a fenti javaslatomat már novemberben széles körben közzétettem, valamint ezt a megoldást terjesztettem elő a Kúria részére is, amit az alábbiakban idézek.
A Tanács felteszi a kérdést:

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár?

A deviza jelleg megjelenése a szerződésekben teljesen új viszonyokat teremtett, amit még pénzügyi felsőfokú ismeretekkel rendelkező emberek sem tudtak átlátni. Emiatt a Hpt. 203. § (6), és (7), valamint a Ptk. 205. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség betartásának kiemelkedő jelentősége van. 

A Hpt. 203. § (7) a) előírta „az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre”. A törvény betartásának bizonyítására a pénzintézetek aláírattak egy nyilatkozatot, amelynek értelmében a svájci frank árfolyamának változása a törlesztő részlet – akár jelentős – emelkedését vonja maga után. Milyen esetben, milyen arányban? Mi a jelentős mérték? Ezek a kérdések fel sem vetődhettek a szerződéskötés során, de még ma sem tudnának a pénzintézeti alkalmazottak a kérdésekre válaszolni. Ez a tájékoztatás nem elégséges. 
A deviza, vagy deviza alapú szerződéseknél két árfolyam van: átváltási árfolyam, és a kamatárfolyam, erre azonban a pénzintézetek már nem hívták fel a figyelmet. Ebben szándékosság volt, hiszen a pénzintézetek nem akarták, hogy pl. a svájci frank kamatcsökkenését érvényesítsék a szerződésekben. Ezt több tény is bizonyítja: A szerződésekben a kamatemelés vonatkozásában külön feltételeket határoztak meg. Valamint a törvényi előírás ellenére sem tették közzé a svájci frank referenciakamatát, mivel nem ezt alkalmazták. Ezekkel a szerződésszegési pontokkal a pénzintézetek maguk bizonyították, hogy nem létezik még deviza alapú szerződés sem.
Tájékoztatni kellett volna a kölcsönfelvevőket az alábbi tényekről:


A szerződéseket a felek jellemzően hosszú távra (pl. 20 évre) kötötték. Tájékoztatni kellett volna az ügyfeleket, hogy a szerződéssel azonos megelőző időszakban milyen nagyságú árfolyamváltozás volt. A szerződések mennyiséggel súlyozott átlagos szerződéskötési időpontja 2007. júniusra tehető. Az ezt megelőző 20 évben az átváltási árfolyam változása évi 8% volt. Tehát vélelmezni lehetett, hogy a jövőben is hasonló nagyságú árfolyam emelkedés várható. Ez alapján tájékoztatási kötelezettség volt: 

• 2007. júniusban az átváltási árfolyam mintegy 40 HUF/CHF értékkel alatta volt a trendnek, tehát hamarosan ilyen nagyságrendű árfolyam emelkedés várható.
• Az törlesztő részletek egyenlő ütemű fizetése esetén a tőketartozás az első években csak mintegy évi 2-3%-kal csökken, miközben az árfolyam a múltbeli trend alapján várhatóan 8%-kal emelkedik. A két tényező egymásra hatása eredményeként a törlesztő részlet folyamatos és egyenletes fizetése esetén is a tartozásállomány forintban emelkedik, és az emelkedés mértéke akár 40-50%-ot is elérhet. 
• Az árfolyamváltozás hatására a deviza alapú szerződések esetén a visszafizetendő törlesztő részletek összege akár három-négyszerese is lehetett a forintszerződések törlesztőrészlet befizetéséhez képest. 
A kölcsönfelvevők tájékoztatása abban az esetben lett volna megfelelő, ha a pénzintézet valós várható árfolyamok alkalmazásával próbaszámítások révén mutatja be a fenti hatásokat, amit egyetlen pénzintézet sem tett meg! 
Az Európai Uniós jogviszonylatban a deviza alapú szerződés un. indexált szerződésnek minősíthető, amelyben az index szerepét a svájci frank átváltási árfolyama és kamatárfolyama tölti be. Bár az Unióba való belépés esetében kötelező volt a jogharmonizáció, az indexálás törvényi bevezetése nem történt meg. 
A TANÁCS 1993. április 5-i 93/13/EGK IRÁNYELVE, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről, csak akkor engedélyezi a szerződés feltételeinek egyoldalú változtatását, ha az „árváltoztatási módszerről egyértelmű leírás áll rendelkezésre”. (Utolsó bekezdés.) A magyar deviza alapú szerződés az európai uniós jog szerint tisztességtelenek és így semmisek. 
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005. május 11-i 2005/29/EK IRÁNYELVE 7. cikk Megtévesztőnek tartja azt a kereskedelmi gyakorlatot, amely révén a „valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.” A deviza alapú kölcsönök ismeretének esetén az emberek nem kötöttek volna szerződést. A deviza alapú szerződések újabb európai uniós irányelv szerint is megtévesztők és így tisztességtelenek, semmisek.
A deviza alapú kölcsönszerződések a jogszabályi alkalmazásának megkerülése miatt a magyar jog (Ptk. 200. § (2)) szerint is semmisek.“
*
„A deviza árfolyam változásának hatásait a Hpt. 203. § (7), és (8), valamint a Ptk. 205. § (3) bekezdésében a törvény is előírja. A 9. oldalon levezetett részletezés bizonyítja, hogy a tájékoztatási kötelezettséget a pénzintézetek nem tartották be. A tájékoztatási kötelezettség utólag nem pótolható. Csak az az elem törölhető, amire a tájékoztatási kötelezettség vonatkozott. Ez pedig a deviza alkalmazása szerződésekben. Így a Kúria minden szerződésre a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján kimondhatná a semmisséget.


Mind a Ptk. 239. § mind a A TANÁCS 1993. április 5-i 93/13/EGK IRÁNYELVE, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről, 6. cikk (1) kimondja, hogy ha „a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.” A Kúriának a deviza alkalmazásának kihagyásával a szerződések részleges semmisségét kellene megállapítani, azaz a szerződéseket úgy kellene tekinteni, hogy forint összeg került folyósításra, ezt a folyósított forint összeget kell visszafizetni.


A részleges semmisség minden félnek kedvező lenne. A forint alapú kölcsönszerződés nem lehet a pénzintézet számára vesztességes. A Kormánynak nem kell a folyamatba beavatkozni, hiszen a Kúria állásfoglalása köti a szerződő feleket. Az 1/2010PK vélemény feszültsége feloldódik, valamint a deviza alkalmazásával kapcsolatos semmisségi elemek jogi perlésének alapja megszűnik. Végezetül a kölcsönfelvevők törlesztő részlete és tartozásállománya csökken, ami jelentősen segít a pénzintézeti mérlegállomány javításában. Meg kell jegyezni, hogy az elemzésnél nem volt olyan érv, amely a részleges semmiség alkalmazása ellen szólna.

A Kúria egyedi döntésében az árfolyamrés vonatkozásában már kimondta a deviza alapú szerződések semmisségét. Egy további döntés egyértelműen erősítené a jogállamiságot.“ 
Makkos Albert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megosztom itt: