Tisztelt Metropol!
Tisztelt Simon László Vezető Szerkesztő Úr!
A 2015. május 13 (szerda) Metropol újság 4. (számozott) oldalán megjelent az "Ezért nagyobb a tőketartozás" c. cikk, amely valótlanságokat tartalmaz.
http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/1318481-ezert-nagyobb-a-toketartozas
"dőlttel a cikk", [vastaggal szedve] az előtte lévő gondolatok cáfolása.
...
"Ezért nagyobb a tőketartozás"
"Az elszámolások kézhezvétele után egyre több adós panaszkodik arra, hogy még mindig magasabb a tőketartozása, mint a kölcsönfelvételkor. A legtöbben a bankjukat okolják emiatt, pedig az ok máshol keresendő." [Az ok részben a bankoknál, részben valóban máshol keresendő, lásd lentebb.]
"A devizahitelek sajátossága, hogy ezek mögött a bank devizafedezetet tart." [Nem úgy van az kérem! A bankoknak többszöri kérésünk ellenére sem sikerült bebizonyítani hogy valóban lenne mögötte "deviza". Még csak kísérletet sem tettek rá, bár volt pár bírósági tárgyalás, ahová bevittek váltási bizonylatot, de sajnálatos módon ugyanazt a bizonylatot, ugyanarról az összegről 3-4 esetben is. A valóság az, hogy a Kúria a 6/2013 és a 2/2014-es jogegységi nyilatkozatában következetesen "átszámítás" szót használja, nem az átváltást. Átszámítani kockás füzetben lehet, átváltani pedig mértékegységet, vagy értékmérő jelet, pénzt, devizát lehet. Mivel maga a Kúria kimondta, hogy a " (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás," ha nem áll az árfolyamrés mögött szolgáltatás, nem történt átváltás. Ha nem történt átváltás, (csak átszámítás) akkor nem volt mögötte deviza. Banki üzemtant ismerve ez könnyen belátható, aki pedig nem ismeri, ne írjon pénzügyi témában cikket.]
"A Kúria döntése értelmében ezzel a bankok tisztességesen jártak el (az akkori törvények értelmében egyébként szabadon kihelyezhettek ilyen típusú kölcsönöket a hitelintézetek). [Pontosabban nem tiltotta semmi, de nem is engedélyezte. Felügyeleti engedélyük sem volt rá.]
"A szerződések ezen pontja nem támadható." [Nem úgy van az kérem! Itt álljunk meg egy hosszabb gondolatmenetre! Nézzük meg mit mondott a Kúria a 2/2014 PJE-ben:http://lb.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat
Tovább a teljes cikkre >
"Az elszámolások kézhezvétele után egyre több adós panaszkodik arra, hogy még mindig magasabb a tőketartozása, mint a kölcsönfelvételkor. A legtöbben a bankjukat okolják emiatt, pedig az ok máshol keresendő." [Az ok részben a bankoknál, részben valóban máshol keresendő, lásd lentebb.]
"A devizahitelek sajátossága, hogy ezek mögött a bank devizafedezetet tart." [Nem úgy van az kérem! A bankoknak többszöri kérésünk ellenére sem sikerült bebizonyítani hogy valóban lenne mögötte "deviza". Még csak kísérletet sem tettek rá, bár volt pár bírósági tárgyalás, ahová bevittek váltási bizonylatot, de sajnálatos módon ugyanazt a bizonylatot, ugyanarról az összegről 3-4 esetben is. A valóság az, hogy a Kúria a 6/2013 és a 2/2014-es jogegységi nyilatkozatában következetesen "átszámítás" szót használja, nem az átváltást. Átszámítani kockás füzetben lehet, átváltani pedig mértékegységet, vagy értékmérő jelet, pénzt, devizát lehet. Mivel maga a Kúria kimondta, hogy a " (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás," ha nem áll az árfolyamrés mögött szolgáltatás, nem történt átváltás. Ha nem történt átváltás, (csak átszámítás) akkor nem volt mögötte deviza. Banki üzemtant ismerve ez könnyen belátható, aki pedig nem ismeri, ne írjon pénzügyi témában cikket.]
"A Kúria döntése értelmében ezzel a bankok tisztességesen jártak el (az akkori törvények értelmében egyébként szabadon kihelyezhettek ilyen típusú kölcsönöket a hitelintézetek). [Pontosabban nem tiltotta semmi, de nem is engedélyezte. Felügyeleti engedélyük sem volt rá.]
"A szerződések ezen pontja nem támadható." [Nem úgy van az kérem! Itt álljunk meg egy hosszabb gondolatmenetre! Nézzük meg mit mondott a Kúria a 2/2014 PJE-ben:http://lb.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat
1. pont 3. bek.:
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás
vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy,
hogy az árfolyamkockázat nem valós,
vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli,
a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen,
aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
Tovább a teljes cikkre >
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése