Tisztelt Hitelesek!
A FIDESZ frakció ma tárgyalja az elszámolási törvény tervezetét és a hír szerint pénteken már be is nyújtja az Országgyűlésnek.
A Magyar Nemzet 6. oldalán Rogán frakcióvezető ki is mondja egy célzott riportban tudatosan mennek szembe a törvényességgel.
A szervilis riporterek felvetik, hogy az adósokat képviselő szervezetek némelyike hiányolja a társadalmi egyeztetést és nyomban a riportalany szájába adják a várt választ:
"Egyes értelmezések szerint az erre való hivatkozás is csúszást okozhat az elszámoltatásban."
Rogán mindjárt kapcsol és válaszol:
„Ha voltak érdemi észrevételeik, azokat mindig szívesen fogadtuk és a jövőben is így lesz. Viszont két dolgot szeretnék leszögezni: ha ők fordulnak az alkotmánybírósághoz, és ezzel késleltetik a bankok elszámoltatását, akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy ők most kinek az érdekét képviselik. A családokét, akiknek a gyorsaság, vagy a bankokét, akiknek az időhúzás az érdekük.”
Rogán képviselő elfelejti, hogy ő és ők voltak hatalmon négy évig, éppen ők nem siettek a megoldással – tehát kinek az érdekében húzták az időt? Rogán képviselő kifacsart logikával él, hiszen, ha társadalmi egyeztetésre bocsátanák a tervezetet, akkor nem volna ok az alkotmánybírósághoz fordulni. Tehát ki húzza megint az időt azzal, hogy megteremti az időhúzás jogi alapját? Éppen ők – kinek az érdekében?
Rogán képviselő hazudik amikor azt állítja, hogy mindig szívesen fogadták az érdemi észrevételeket. Éppen az érdemi észrevételek törvényes beérkezése elől zárták el az ajtót azzal, hogy csendben a Bankszövetséggel mutyizva fabrikálták a törvényeket és nem tették lehetővé az adósok képviselőinek véleménye beérkezését.
Rogán ezek után megkezdi a civilek megosztását – van akit szeretünk, mert ártatlan jószág, vannak azonban csúnyák is köztük, pl. ügyvédek, akik pert merte nyerni! Így szól:
„Ezen szervezetek között vannak természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás.”
Ugye tetszenek érteni: a banki csalás, ami semmisségre okot ad, az rendben van, de nincs rendben, ha azt valaki számon kéri. Hogy jön ahhoz, hogy a jogáért harcol? És miért nincs elszámolás a semmisségi perben? Ugyanis, a jogalap perköltsége elviselhető, az elszámolás 6%-os illetékét a kisemmizett adós képtelen kifizetni.
A fő probléma azonban ezzel a megnyilatkozással az, hogy azok intézik az ország ügyeit, akiknek azok csípik a szemét, akik a jogaikért kiállnak: semmisség? – micsoda gazember az, aki ilyent mer perelni!
Majd így folytatja az elszámolási törvényalkotó jogi- és észlény:
„Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása.”
Egy ilyen mondat után én nem merném foglalkoztatni az álláskeresőt. De hát nem az értelem a fontos, hanem a hatalom. Így folytatja:
"Csak olyan döntésekben szabad bízni, ahol az elszámoltatás, ahol a bank elszámolásának folyamata garantálva van. És erről szól az eljárás, amit mi kezdeményeztünk az Országgyűlés előtt.”
Tehát bízzunk azokban, akik a semmis szerződést hatályban szeretik látni! És egy kis értékű elszámolással – négy év tétlenség, tesze-toszaság után – kiszúrják az adósok szemét. És akik hazudnak: nem a parlamenti frakció az előkészítő, hanem a kormány. Tehát várható, egyéni képviselői indítvány formájában nyújtják be a törvényjavaslatot, mintha az az égből szállott volna alá, a kormánynak semmi köze hozzá – így nincs előkészítés, nincs társadalmi egyeztetés.
Elképesztően semmibe veszik a választóikat.
És tettre sarkallják a civileket.
Varga István
Forrás: hitelesmozgalom.eoldal.hu
