Dr. Kriston István felhívása vs. Dr. Marczingós László kritikája

Az alábbiakban közzéteszem dr. Kriston István ügyvéd felhívását és egy ügyvéd kollégájának véleményét erről a felhívásról.

Dr. Kriston István felhívása:

DEVIZA ÁLLAMPER

DEVIZAHITELESEK KONTRA ÁLLAM 

FELHÍVÁS TÖMEGES PERBELÉPÉSRE

Dr. Kriston István ügyvéd
(Forrás: Facebook.com)

ÁLLAM-BANK MEGÁLLAPODÁS

Magyar Állam (Nemzetgazdasági Minisztérium) és a Magyar Bankszövetség lsd. csatolt és a www.kormany.hu honlapon közzétett megállapodása a deviza alapú hitelek piaci árfolyamon történő folyósításáról és erre vonatkozó törvényjavaslatról álláspontom szerint érvénytelen. A magyar államnak a bank és adós között fennálló magánjogi jogviszonyba (a továbbiakban: magánviszony) kizárólag a bankok érdekképviseletével (a továbbiakban: bank) kötött megállapodással történt egyoldalú - az adós harmadik félre kötelezettséget háramoltató - beavatkozása jogszabálysértő. Az állam és a bank a megállapodásukban félként részt nem vevő harmadik adós személy terhére megállapodtak abban, hogy a magánviszony másik (adós) alanya fizeti meg az árfolyamkockázatot. A megállapodás folytán az adósokra terhelték a felvételkori ca. 150-160 és forintosítás piaci 256,47 Ft árfolyama között a deviza alapú szerződés időtartama alatt fennálló árfolyam-különbözetet. A megállapodás folytán az adósok a devizában nyilvántartott tartozásuk 256,47 Ft piaci árfolyamon történő forintosításával megállapításra kerülő forinthitel felvételére kényszerülnek. A megállapodás egy jogállamban példátlan, mert az állam egy közjogias magánjogi aktussal lényegében a magánviszonyt jogszabállyal módosító törvény tartalmáról a deviza alapú magánjogi szerződésnek csupán az egyik alanyával állapodott meg.

ÁLLAMPER I. - MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE

Államper célja, hogy egyetlen keresetindítással a devizahitelesek tömegei végre egy polgári perben egyesüljenek és felállhassanak azzal az állammal szemben, amely közjogi felelőssége folytán 2004-óta megengedte és elnézte a devizajövedelemmel nem rendelkező lakosság devizában történő eladósodását, vagyonvesztését és elszegényedését, amely állam jogszabályokkal legalizálta a deviza alapú pénzügyi terméket, és amely állam a bankok kölcsönbe burkolt tőkepiaci árfolyam üzletének eredményét kockázati díj címén az adósokkal fizetteti meg és ennek realizálásához az MNB devizatartalékából maga az állam biztosítja a devizát.

ÁLLAMPER II. - KÁRTÉRÍTÉS

Államper I. keresetének tartalma a megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti igény. A megállapítási per sikere esetén az időközben nyilvánvalóan törvénybe iktatásra kerülő 356,47 (vagy 256,60) Ft piaci árfolyam okán az érvénytelen megállapodás alapján a deviza alapú magánjogi szerződésen kívüli közreható károkozás iránt lehet kártérítési pert indítani a magyar állam és a bankszövetség ellen az árfolyam-különbözet, mint kár megfizetésére történő egyetemleges kötelezésük iránt.

ÁLLAMPER I. JELENTŐSÉGE

Államper I. indítás jelentősége óriási a devizahitelesek szempontjából. Az állam és a bankszövetség megállapodásának érvénytelenítése útján az árfolyamkockázat díjának (árfolyam-különbözet) megállapítása és megfizetése ellen a devizahitelesek egyetlen perben lehetséges fellépéséről és egyesítéséről van szó. Az állam és a bankszövetség megállapodása teremtett először módot arra, hogy jogi fogást találjunk a bankok oldalán beavatkozó államon.

ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS

Államper I. polgári perbelépési tájékoztató és ügyvédi perviteli meghatalmazás igénylése kizárólag a drkristonugyved@pr.hu vagy drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímeken történhet. Az állam-bankszövetség megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per egyszeri bírósági eljárási illetéke a nagyszámú felperesi fél között történő eloszlása folytán jelképes összegű. Az ügyvédi munkadíj egyszeri és jelképes összegű (ügyvédi szabály miatt nyilvánosan nem közölhető). Az államper I. bírósági határozata ellen - jogorvoslat szükségessége és kimerülése, valamint erre vonatkozó külön meghatalmazás esetén - az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Strasbourg) fordulok [ez nem azonos az Európai Unió Bíróságával (Luxembourg)].

Devizahitelesek ne féljetek, államperben egyesüljetek (!)

Dr. Kriston István ügyvéd

európajogi (pénzügyi) szakjogász

Forrás: facebook.com/kriston.ugyved

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda véleménye a felhívásról:

Elszörnyedtem. Nem kicsit. Ebből ügyvédi kamarai eljárás lesz, az szinte biztos...

Nézzük a végéről a dolgot:

idézem a felhívást:

"ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS. Államper I. polgári perbelépési tájékoztató és ügyvédi perviteli meghatalmazás igénylése kizárólag a drkristonugyved@pr.hu vagy drkristonugyved@gmail.com elektronikus levélcímeken történhet. Az állam-bankszövetség megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per egyszeri bírósági eljárási illetéke a nagyszámú felperesi fél között történő eloszlása folytán jelképes összegű. Az ügyvédi munkadíj egyszeri és jelképes összegű (ügyvédi szabály miatt nyilvánosan nem közölhető)."

Azaz van egy ügyvéd kolléga, aki megint csak nem találkozik az ügyfelekkel, nem vesz fel ügyvédi tényállást, csak gyűjti az ügyfeleket. Amíg én igyekszem 1-2 óra alatt kifaggatni minden egyes megbízómat, mi és hogyan történt, addig a kolléga letöltésre ajánl egy igénylést.

De milyen eljárást kíván megindítani az ügyvéd?

"ÁLLAMPER I. – MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE. Államper célja, hogy egyetlen keresetindítással a devizahitelesek tömegei végre egy polgári perben egyesüljenek és felállhassanak azzal az állammal szemben, amely közjogi felelőssége folytán 2004-óta megengedte és elnézte a devizajövedelemmel nem rendelkező lakosság devizában történő eladósodását, vagyonvesztését és elszegényedését, amely állam jogszabályokkal legalizálta a deviza alapú pénzügyi terméket, és amely állam a bankok kölcsönbe burkolt tőkepiaci árfolyam üzletének eredményét kockázati díj címén az adósokkal fizetteti meg és ennek realizálásához az MNB devizatartalékából maga az állam biztosítja a devizát."

Ilyen polgári pert soha nem ismert egyetlen jogszabály, vagy a jogtudomány. Alapkérdés, hogy egy perben hozott ítélet jogereje (res judicata) csak a perben álló felekre hat ki. A közérdekű keresetek persze kivételt képeznek, de ez logikailag szóba sem jöhet. Ha jól emlékszem, akkor ez az ügyvéd tünteti fel magát valamilyen szindikalista mozgalom vezérének, de a politikai ambíciók és az ügyvédi magatartás nem lehet azonos.

A tobzódás folytatódik:

"ÁLLAMPER II. – KÁRTÉRÍTÉS. Államper I. keresetének tartalma a megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránti igény. A megállapítási per sikere esetén az időközben nyilvánvalóan törvénybe iktatásra kerülő 356,47 (vagy 256,60) Ft piaci árfolyam okán az érvénytelen megállapodás alapján a deviza alapú magánjogi szerződésen kívüli közreható károkozás iránt lehet kártérítési pert indítani a magyar állam és a bankszövetség ellen az árfolyam-különbözet, mint kár megfizetésére történő egyetemleges kötelezésük iránt."

Ez a teljes agykárosodás veszélyével hat rám. A politika szándéka szerint hoz egy törvényt a parlament, és erre azt mondja az ügyvéd, hogy kárt okoz, mert - találgatok - beleavatkozik a felek magánjogi jogviszonyaiba. Ezzel két baj van:

A) olyan szerződés, melyre a jogalkotó utal, az én megbízóim esetében nem jött létre, így a törvény ezekre a jogviszonyokra nem hathat ki. Azaz érdektelen az egész.

B) ügyvéd kollégám azért gyűjt ügyfeleket, hogy azok ismerjék el egy valamilyen eljárásban olyan szerződés hatályát, melyre a törvény kiterjed, így csatlakozik a sorban Léhmann ügyvéd úrhoz és másokhoz, akik elfogadták a szerződés érvényes létrejöttét, csak egyes pontokat tartottak belőle tisztességtelennek, így a boldogság arany folyama töltötte szívüket, amikor az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria tisztességtelennek tartotta, majd a jogszabály törvényi vélelmet is felállított ezzel kapcsolatban.

Fentiekből következik a lényeg:

Az csak egy dolog, hogy ilyen "államperek" nem léteznek. Az is mellőzhető, hogy az ügyvéd a legszegényebb, legelkeseredettebb embereket hülyíti, kecsegteti valamivel, de megint sikeresen olajat önt a tűzre, és fentebb hangoztatja azt, hogy léteznek olyan szerződések, melyeket a jogalkotó formál olyanná, amilyenre éppen kénye-kedve szerint megálmodott.

Ezzel a sorban jelentkezett még egy ügyvéd, aki munkásságával nem csak súlyosan vét az ügyvédi etikai szabályok ellen, hanem a jogállami kritériumokat fel sem ismeri, a klasszikus polgári jogi, kötelmi jogi ismérveket meg egyszerűen a kútba dobja.

Lehet csatlakozni tehát, mert a "haza nem eladó", ahogy ismét és ismét olvasom, de kérdésem csak annyi: a hazán túl a maradék csöppnyi eszét is eladta már ez a társadalom? "

Forrás: facebook.com/DrMarczingosLaszloUgyvediIroda