http://www.atv.hu/videok/video-20160830-reggeli-hirado-2016-08-30-7
2016. augusztus 31., szerda
2016. június 20., hétfő
Pereket vesztenek a bankok
Forrás:
http://tenyek.hu/tenyek_adas/213181_tenyek-teljes-adas-2016.06.17.-pentek.html
2016. június 8., szerda
Mit lehet tenni a jogegységi határozatok ellen? (PITEE)
A jogegységi határozatok indoklása alapján nyilvánvaló, hogy a jogegységi határozatok célja nem az igazságszolgáltatás.
A Kúria bíráit kizárólag az a cél motiválja, hogy megfosszák a devizahiteleseket törvényes jogaiktól, és ezzel a devizahitelesek nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta terheket.
A Kúria határozatai bizonyítják, hogy Magyarország nem jogállam.
A jogegységi határozatokat is meg lehet támadni a demokratikus Európai fórumokon.
A PITEE egyesület meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a demokratikus európai fórumok a lehető leghamarabb megvizsgálják a jogegységi határozatokat.
Mindenki segítségét kérjük!
2016. június 6., hétfő
Nem marad más, csak a polgári engedetlenség...
 |
| Dr. Csikász Levente |
A Kúria szerint teljesen rendben van, hogy a kötelem lényeges feltételét jelentő CHF összeg - még a saját 6/2013 PJE határozatával szembemenve is - a szerződéskötéskor nem határozható meg, mert elegendő, ha majd egy későbbi, tehát a szerződéskötés utáni időpontban ez kiszámolható (lehet ez akár a folyósítás is).
Magyarul a banklobbi elérte, hogy a Kúria nekik döntsön és megint jogot alkosson törvénytelenül olyan esetben, amikor az adósok végre sorra nyerték a pereiket a bankok ellen.
Már várom azokat a jogegységiket is, amik minden még megmaradt okról kimondják, hogy minden rendben van úgy, ahogy van, mert az adós akarata sosem érvényesülhet, sőt, kizárólag a bíróság mondhatja meg, hogy mit akart az adós évekkel ezelőtt.
Gratulálok annak sok bankbérenc bírónak, akik a magyar társadalom megnyomorításában részt vett és vesz.
Magyarul a banklobbi elérte, hogy a Kúria nekik döntsön és megint jogot alkosson törvénytelenül olyan esetben, amikor az adósok végre sorra nyerték a pereiket a bankok ellen.
Már várom azokat a jogegységiket is, amik minden még megmaradt okról kimondják, hogy minden rendben van úgy, ahogy van, mert az adós akarata sosem érvényesülhet, sőt, kizárólag a bíróság mondhatja meg, hogy mit akart az adós évekkel ezelőtt.
Gratulálok annak sok bankbérenc bírónak, akik a magyar társadalom megnyomorításában részt vett és vesz.
Forrás: Facebook
 |
| Kozma József |
Sajnos azt látom abba az irányba megy a Kúria amely irányt a Bank szövetség megfogalmaz. Sajnos azt látom, hogy már a jogállamiság mint olyan nem létezik, felváltotta a profitállamiság, azaz annak van igaza mindig és mindenkor aki a tevékenysége során a legnagyobb profitot tudja megszerezni.
Szóval a Kúria 1/2016 PJE határozata bebizonyította, hogy már a Kúriánál is a gerinctelenség dívik, teljesen mindegy, hogy a jogszabályok mit írnak elő, azt úgy lehet csak értelmezni ahogyan a Bankszövetség elnöke előírja Wellmann György és társainak.
Sajnos szomorúan kell megállapítani, hogy ezen álláspontom vált valóra, hogy a bírák függetlensége csak kósza nosztalgikus emlék, azaz függetlenek véleményem szerint a jogszabályoktól, és a tisztességtől. Megdöbbenve látom, hogy a jogszabályok szövegét banki elvárások alapján, hogyan és milyen módon forgatják ki a mélyen "tisztelt" Kúriánál.
Most már látható, hogy a bankok érdekérvényesítő ereje mennyire jól működik, csak most már mindenkinek fel kellene ébrednie, és a saját játék terükön kellene a bankrendszert megfékezni. Látni kellene már mindenkinek, hogy a bankárok értéket nem teremtenek, hanem mint a paraziták belőlünk élősködnek.
Szóval nekem az a véleményem vissza kellene vágni ezt másként nem tudjuk megtenni csak is polgári engedetlenséggel. Szóval minél kisebb arányban kellene igénybe venni a szolgáltatásokat, ha a banki szolgáltatások lecsökkennek akkor sajna de nem jutnak az őket éltető pénzhez, és elkezdenek sorvadni. Tudom ez eléggé kilátástalannak tűnik, de ha nem egy ember, hanem milliók teszik akkor már is van eredménye.
Nem kell igénybe venni a szolgáltatásokat, a jövedelmet, nyugdíjat ahol lehet kézbesítést kell kérni, még mindig jobb, ha átmegy mindenki valamely takarék szövetkezethez, de ott is azonnal fel kell venni egy összegben a jövedelmet, nem szabad felvenni hitelt, betéteket nem szabad elhelyezni a kereskedelmi bankokba, és a hiteleket ha egy ország nem fizeti akkor simán bedől ez a profitállamisággal támogatott bankrendszer. Szóval lehet, hogy egy kicsit hosszúra sikerült a mondani valóm, de sajnos nem sok jót látok ha nem ébredtek fel és nem lépi meg mindenki, amit kell.
Isten óvjon mindenkit, szükség lesz rá.
Forrás: Facebook
2016. május 13., péntek
2016. április 17., vasárnap
2016. április 16., szombat
Dr. Wellmann György így hódol be a bankszövetség lobbijának | Sajtóvisszhangok
Az elvileg a politikától és mindenkitől független Kúriai vezető, Dr. Wellmann György behódol a bankszövetség lobbijának.
Ez most már tényleg az utolsó cseppek egyike a pohárban, amely a magyar társadalom kisemmizését, adósrabszolgasága fenntartását, a jogállam eltiprását és a bankok érdekeinek messzemenő és kifogás nélküli elfogadását jelenti.
Történt, hogy a Kúria egyik tanácsa az OTP ellenében megítélte a teljes érvénytelenséget a kölcsön devizaösszegének meghatározatlansága miatt, ami kihatott a havi törlesztés érvénytelenségére is. Ez egy friss döntés, ami az adósok érdekét szolgálja, nem mellesleg a jogszabályok helyes értelmezése alapján.
Wellmann doktor azon bírók egyike, aki szintén az adósok javát (értsd: minden anyagi javát) akarja, de az adósok nem akarják a javukat adni. Szóval azt az érvrendszert is, ami most ismét mentené az adósokat, a banklobbi nyomására Wellmann bácsiék nullázzák, megtagadják és tilalmazzák.
Gondolom mindenki emlékszik még az árfolyamrésre és az egyoldalú módosításra, mint az adósok aduászaira. Elvették az adósoktól, és megfordították, hogy nehogy jól járjanak. Nos, ez történik megint. Az adós a bankokkal szemben ma Magyarországon nem járhat jól jogerősen.
Hogy miért is írom ezeket?
A mellékletben található okirat magáért beszél, ahhoz nem fűzök kommentárt. Értékelje mindenki saját maga.
A következő lépés már tényleg az adósok kilakoltatása lesz, mert az új Pp. tervezete valójában nem teszi lehetővé a végrehajtás megszüntetési per indítását a hatályba lépése után azon az alapon, hogy a követelés nem jött létre, vagy nem érvényes. Ergo: akármilyen rossz és érvénytelen egy követelés, akkor is záradékoljuk, és nem tudod megtámadni már ezen a módon. Hajrá Magyarország, hajrá narancsos bagázs, hajrá bankok, a reformok működnek, mert mindig a bank nyer.
Azt hiszem gyökeres változásokat fog ez hozni az adósok és a magyar társadalom életében, ami fenekestül meg fogja változtatni az eddig relatíve "nyugodt" adósi érdekeket.
Nem szoktam kérni sosem megosztást, de most azt kérem, hogy minél többször osszuk meg, mert ez most már tényleg felháborító! Hátha ez is elér egy ingerküszöböt, ami miatt a társadalom megmozdul és érvényesíti a nép akaratát.
A teljes ítélet, amit dr. Welmann György el akar tikolni, letölthető innen >
Kapcsolódó cikkek:
http://www.civilkontroll.com/most-beindul-a-devizas-lavina-oszd-meg/
http://mno.hu/belfold/fogy-a-levego-a-kuria-vezetoje-korul-1338457
http://mno.hu/belfold/fogy-a-levego-a-kuria-vezetoje-korul-1338457
Részlet a Magyar Nemzet cikkéből:
"A devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek csoportja szerint Wellmann levele elfogadhatatlan, s egyértelműen az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat rendíti meg. A több ezer ügyfelet képviselő hét ügyvéd a beadványában azt írta az államfőnek, hogy a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók."
"Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor ügyvédek úgy látják, hogy Wellmann György a nyilatkozatával megsértette saját esküjének szövegét, de a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit is. A jogászok megvizsgálták a Kúria szervezeti és működési szabályzatát is, amely alapján arra jutottak, hogy a vezető bíró levele azért is aggályos, mert a szabályok szerint konkrét ügyben hozott döntéssel összefüggően nem léphet kapcsolatba egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel sem."
Micsoda véletlenek:
"kedvezményes szolgáltatások ügyészek, bírók...számára" az OTP-től
Mit mond erről Dr. Ölveczky István ügyvéd?
2016. február 16., kedd
Miért nem fizetem a hitelem?
A Kúria döntésének (6/20213 PJE- a szerk.) egyik legfontosabb megállapítása szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.
2012-ben jöttem rá, a megnövekedett terhek hatására, hogy a hiteleket nem lehet kifizetni.
Azt kell visszafizetnem, amit meg sem kaptam. Ha a kölcsön felvétele előtti húsz évben a nyolcadára esett a forint értéke a svájci frankhoz képest, akkor nyolcszáz százalékkal drágult a svájci frank. A banki kockázatkezelő kötelessége lett volna a következő húsz évre bemutatni a várható trendeket, melyet nem tett meg. ( a Bankszövetség éppen az ellenkezőjéről győzködte az ügyfeleket (szerk.):
"Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik…
KATTINTS A RÉSZLETEKÉRT:
http://hitelsegitseg.tk/…/devizasok_figyelem_igazo…/4-1-0-59
Ha nekem a nyolcszorosára nőnek a fizetési kötelezettségeim, akkor nem kötöm meg a szerződést a bankkal. Nincs az az ember aki, ha elé tárják, hogy a kölcsön nyolcszorosát kell visszafizetnie, elvállalta volna annak felvételét.
Ezek tények, nem vélelmek, adatokon nyugszanak.
Amennyiben a bank a szaktudását nem bocsájtja a rendelkezésemre, gondoljunk csak az orvosra, vagy az autószerelőre, azt műhibaként elmarasztalják. Vajon a bankokat miért nem marasztalják el ugyanazért a hibáért? A bankárok műhibáját még senki nem kérte számon, Magyarországon. Pont itt van az ideje.
A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége, így én sem voltam tisztában az alapfogalmakkal sem, hiszen nem vagyok pénzügyi szakember, bankár.
A hitelszerződés megkötése előtt, kockázatfeltáró nyilatkozatot írattak velem alá, amely nem tartalmazta a valódi kockázatokat.
Mi a Carry trade üzlet, ennek milyen kockázatai vannak?
- Nem tájékoztattak, hol tudom megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát.
- Nem tájékoztattak arról, hogy mi a CDS felár, és mi az FX Swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz.
- Sőt arról sem tájékoztattak, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható!
A helyszíni szemlét az OTP saját megbízottja végezte el. (a reklám szerint ingyenesen)
Kérésemre, hogy a hitelbírálat dokumentumait adják ki a részemre, a következő választ adták:
"A hitelbírálat dokumentumait nem adjuk ki Önöknek, mivel azok üzleti titkot képeznek. "
Azért üzleti titok, mert a dokumentumok alapján, egyáltalán nem adhattak volna nekem devizaalapú kölcsönt.
Miért nem fizetem a hitelem?
Mert a megfelelő tájékoztatás hiánya az egész szerződést semmissé teszi.Forrás: Fazakas András
Szerkesztette: Hitel Segítség
Kapcsolódó szakirodalom:
2016. február 8., hétfő
Bankok szégyenpadon
Nevét elhallgatni kérő piaci információk szerint sokkal nagyobb, több tízmilliárdos büntetésről volt szó eleinte a BankAdat adatbázis kartelle kapcsán. Ha innen nézzük, nem is akkora a 4 milliárdos bírság, amely kapcsán a GHV összesen 33 bankot és pénzügyi intézetet nevesített.
2016. február 7., vasárnap
2016. február 5., péntek
Örökzöld videók azoknak, akik még mindig nem értik az adósságalapú pénzrendszer és a piramisjáték alapú nyugdíjrendszer működését
Furcsa világban élünk.
Aki éhes és kiflit lop a boltban, vagy bliccel a buszon, azt megbüntetik. Akik évszázadok óta működtetnek egy csaláson, fedezetlen bankjegynyomtatáson alapuló rendszert, azok "makulátlanok", sőt, sérthetetlenek, fürdenek a luxusban.
Az alábbi pár perces videóban olyan zseniálisan van összefoglalva világunk legfőbb problémája, a háborúk és sok nyomorúság eredendő oka, hogy azt már tanítani kéne.
Kenneth O'Keefe:
Ír-palesztin állalmpolgár, egykori amerikai futball edző, Öböl háborús veterán, ma már háborúellenes aktivista, természetvédő, szabad ember. Annyira elege lett a "rendszerből", hogy kalandos úton tudott csak megszabadulni amerikai állampolgárságától. Részletes életrajz itt.
Igen, jól értetted!
Behajtják azt az adósságot, amit lehetetlen mindenkinek visszafizetni, mert fizikailag nincs annyi pénz forgalomban. Mivel mindig vannak új "belépők", akik hitelt vesznek fel, az adósság egyre nő.
Behajtják azt az adósságot, amit lehetetlen mindenkinek visszafizetni, mert fizikailag nincs annyi pénz forgalomban. Mivel mindig vannak új "belépők", akik hitelt vesznek fel, az adósság egyre nő.
Ha egy utópisztikus pillanatban mindenki visszafizetné az adósságát, amiről tudjuk, hogy lehetlen, akkor összeomlana az adósságra épülő mai pénzrendszer.
Remélem ez hamarabb bekövetkezik....
Remélem azt is, hogy addigra már működni fog egy új rendszer.
...Mert már léteznek megoldások, amire természetesen kígyót, békát mondanak "szeretett banksztereink". De már vannak kivételek, az ébredés itt is elkezdődőtt. Kezdj barátkozni olyan fogalmakkal, mint digitális aranyfedezet, digitális algoritmusok bányászata, digitális pénz.... Az első 2-3 percet mindenképp érdemes megnézni! A TED nagyon megválogatja a témáit és az előadóit, hiteles forrásnak tekinthető. Rang bekerülni előadónak.
Remélem azt is, hogy addigra már működni fog egy új rendszer.
...Mert már léteznek megoldások, amire természetesen kígyót, békát mondanak "szeretett banksztereink". De már vannak kivételek, az ébredés itt is elkezdődőtt. Kezdj barátkozni olyan fogalmakkal, mint digitális aranyfedezet, digitális algoritmusok bányászata, digitális pénz.... Az első 2-3 percet mindenképp érdemes megnézni! A TED nagyon megválogatja a témáit és az előadóit, hiteles forrásnak tekinthető. Rang bekerülni előadónak.
Van egy össznépi piramisjátékunk, Te is benne vagy, tudtad?
Sokan még maguknak sem merik beismerni, hogy a rogyadozó nyugdíjrendszer is egy gigantikus piramisjáték. Egyre több a nyugdíjra jogosult, akik nyugdíját az egyre kevesebb munkaképes "dobja össze".
Fogalmazhatjuk úgy is, hogy az egyre kevesebb friss belépő fizeti a csúcson lévő kiszállókat. Ismerős történet?
A lényeg pár percben 1:39-től szakszerűen megfogalmazva:
Fogalmazhatjuk úgy is, hogy az egyre kevesebb friss belépő fizeti a csúcson lévő kiszállókat. Ismerős történet?
Ébresztő! Üdv. a népnemzeti pilótajátékban!
A lényeg pár percben 1:39-től szakszerűen megfogalmazva:
Személyes történet
Egy főiskolai évfolyamtalálkozón, kb 10-15 éve, frappánsan döbbentett rá mindannyiunkat egy 40 + pár évesen nyugdíjba ment - gépészből rendőrré lett - évfolyamtársunk, aki poénosan azzal zárta beszámolóját, hogy "ti csak szorgalmasan dolgozzatok, hogy legyen sokáig nyugdíjam...".
Kösz, haver..:(
Magyarul az a pénz, amit a ma dolgozó béréből levonnak és odaadnak a mai nyugdjasoknak (akik természetesen megérdemlik a pénzüket, sőt többet érdemelnének, nem ez a probléma), ezért a pénzért nem kap senki semmilyen szolgáltatást a jelenben.
Csak egy ígéretet....
...hogy majd "lesz neked is nyugdíjad" (ha egyáltalán megéred).
Most sírjak, vagy nevessek?
Sors fura fintora, vagy nem is tudom micsodája, hogy a "pénzügyi guru" a fenti videóban pont egy olyan bróker cégnek volt tanácsadója, amelyik az ügyfeleknek pont a nyugdíjprobléma megoldására adott el ipari mennyiségben megtakarítással egybekötött biztosításokat, meg egyéb pompás befektetéseket.
Aztán jött a VÁLSÁG...
...és már a cég sem létezik, legalábbis az eredeti nevén. Ha érdekel a sztori csúfos vége, itt találsz részleteket.
Azért van jó hírem is
Nekem legalábbis az.
A világ olyan sebességgel változik, hogy azt felfogni is nehéz. Állítólag az összes információ, adat 2 évente duplázódik. Ami 2-3 éve igaz volt, ma már hamis. Ami pár éve működött, ma már nem. A tegnap slágerszakmáit holnap már robotok végzik.
Ma már nem az számít, ki a nagyobb, ki az erősebb, hanem az, hogy ki tud gyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz, ki ismeri fel a gyorsabban a lehetőségeket az új helyzetekben és ki az akinek meg van a kellő tudása és bátorsága a cselekvéshez.
A semmiből, a látszólag már értéktelen dolgokból is lehet bőséget teremteni! Pár éve még senki nem hitte, talán maguk a feltalálók sem, hogy akár még a kiöregedő, de működőképes, szabad tárhellel rendelkező számítógépekből is létre lehet hozni egy virtuális szuperszámítógépet, ami olyan feladatok elvégzésére képes, mint az adatvédelem, a titkosítás, az internetbiztonság globális megoldása.
...Ha van birtokodban valamilyen szaktudás, van változásra és tanulásra való hajlandóságod, éles szemed az új kor lehetségeinek és összefüggéseinek felismerésére és bátorságod a cselekvésre, a világ változásai Neked is megoldást jelenthetnek legégetőbb problémáidra.*
Ha eddig elolvastad ezt az írást, Te már a szerencsésebbek közé tartozol. Mert ez is kell.
Maradj Magyarországon, percig se csűggedj! Most még a szomszéd kertje kicsit zöldebb, de hitem szerint lesz még ez a vidék a mi kis "svájcunk". Lehetőségek a lábaid előtt hevernek, csak ki kell nyitni a szemedet.
-fÁ-
*Ui.: Bocs, még a konfortzónádat is tágítanod kell.
Hirdetés (X)
2016. február 4., csütörtök
Banki egyenlegcsalás lényege és az elszámolások matematikai háttere; elemzés szakértő bevonásával (+ videó dr. Varga-Damm Andreával és Soltész Sándorral)
Személyes ajánlás:
A matematikát azért szeretem, mert talán az egyetlen alaptudomány, ami kizárólag tényeken alapul, nem pedig véleményeken, illetve ténynek látszó véleményeken. Tehát elég nehéz rajta vitatkozni. A közgazdász szakértő a Lánchíd Rádió műsorában pont arról beszél, hogy eddig főleg jogi oldalról próbáltak a hitelkárosultak érvényt szerezni igazuknak, azonban itt az ideje, hogy tisztán lássunk a matematika oldaláról is. Az alábbi szöveget József Balázs osztotta meg a Facebook-on, szerzőjét nem sikerült felderítenem. Erre a bejegyzésre reagált a szakértő. (Hugauf Árpád, szerk.)
Források: Facebook, Lánchíd Rádió
A hivatkozott rádióműsor itt is meghallgatható, nagyon tanulságos, nem véletlenül hallhatta meg többször is a fenti sorok írója. Itt csak a konkrét témához kapcsolódó részlet hallható:
Többször hallgattam meg a Szaldó riportját dr. Damm Andreával és Soltész Sándorral. -- http://lanchidradio.hu/videok/145693 -- A hallottak alapján a jogászi és közgazdászi vélemények még távol állnak egymástól.
A hivatkozott rádióműsor itt is meghallgatható, nagyon tanulságos, nem véletlenül hallhatta meg többször is a fenti sorok írója. Itt csak a konkrét témához kapcsolódó részlet hallható:
I. „Az elszámolások ezután lesznek, mert a perek fel lettek függesztve.” Igaz a felfüggesztés ténye a perek túlnyomó többségére. De az összes kölcsönügylet elszámolása 2015. 02.01 fordulónappal a múlt évben megtörtént a D1-D4 törvények alapján.
II. „A matematikusok most jönnek a segítségünkre”. Ha így lesz, akkor régen rossz lesz az adósnak. Miért? Azért mert az MNB elszámolási módszertan csak az árrés és a tisztességtelenül felszámított kamatokat „adja vissza”. Ezzel az összeggel csökkenti a mindenkori tőketartozást. Egyébként egy kölcsön kiszámítása nem matmatikusi (értsd foglalkozást) feladat.
III. Tehát, ha a bank által kiszámolt és forintosított tartozásból sikerül a bíróságon a per folyamán az árfolyamkockázatot vissza kapnia a banktól, akkor jogi megközelítésben mindent megnyertünk, győztünk. Ez jogilag igaz, de adósi szempontból egy tévedés, hibás elmélet. Azért hibás, mert nem az adós érdeke szerinti minimális fizetésre épül a kereset.
IV. Közgazdászi megközelítésben az MNB elszámolási módszertana sántít. Sántít, mert fontos számítási lépést kihagytak. Közismert, hogy a banki vételi és eladási árfolyamokat a Kúria száműzte, helyettük MNB árfolyamon kell számolni.
V. A 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet
5. § (1) pontja újraszámoltatja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását. Ez jelenti a folyósítás napján a tartozásunk nyitó és egyben záró egyenlegét is. A (2) pontban az első törlesztési periódus túlfizetését számolja ki a bank és ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. A (3) pont szerint a bank „a számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.” Itt egy szót kihagytak, amit a 38-as tv. tartalmaz. Ez pedig a „jogos”, azaz „minden egyéb jogos szerződéses kikötést” vehet csak figyelembe. Számtalan jogerős végzés van pl. a kezelési költség nem jogos költség! A (4) pont kimondja, hogy a bank az „(1)–(3) bekezdés szerinti lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztő-részleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig,” Igy számolt a bank? Hányszor végezte el az (1) pont szerinti számítást? első alkalommal határozta meg az új egyenleget, és utána fizetési periódus során többé nem.Pedig világos (4) pont: az (1)-(3) bekezdés szerinti lépéseket ismételve kell elvégezni a törlesztési periódus során.
VI. Milyen következtetést vonhatunk le fentiekből? Az MNB nem határozta meg pontosan a számítási módszertanában a törlesztő periódusok nyitó egyenlegének képletét. Nem hagyták figyelmen kívül a Számviteli törvény valós értékelés elvét , csak a képletet nem adták meg hozzá . A bankok pedig figyelmen kívül hagyták az (1) pontot a törlesztési periódus során.
Tehát a törlesztési periódus során a nyitó egyenleg képzését a korrekciós tényezővel beszorozzuk, akkor lesz az elszámolás kölcsön elszámolás. Egyébként ennek hiányában a bank FOREX TRADE elszámolást végzett. Az adósok pedig valamennyien fogyasztói kölcsön szerződést kötöttek.
KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁS ≠ FOREX TRADE ELSZÁMOLÁS! !!!!
Tehát a számolás ideje nem ezután kezdődik, hanem a múlt évben elkezdődött. Akinek nyitó egyenlegek nélkül a bank, vagy bíróság állapítja meg a tartozását, az legalább a kétszeresét fizeti annak, mint akinek a 2015. 02.01 napi forintosított elszámolása nyitó tétellel történik.
Aki nem hiszi, számoljon utána.
A hiányzó képlet pedig a képen látható. ( a következő oldalon )
Soltész Sándor válasza rá:
Kedves József!
Tökéletesen adtad vissza az elszámolás helyzetét és a banki egyenlegcsalás lényegét. Gyakorlati tapasztalataimból csak annyit teszek hozzá, hogy miközben az MNB rendelete szövegében helyesen mutatja meg, hogyan kell számolni és, ha úgy számolunk, akkor helyes eredmény is születik. Azonban ezt a számítást a bank által megküldött részletes elszámolási adatok nem tükrözik vissza, hibásak. A részletes adatok kiszámításakor ugyanis csak az első adatsort számítják át a bankok, a többit már nem. Az MNB rendelet képletsorára hivatkoznak, amelyről azonban, ha egy matematikát ismerő kezébe kerül, kiderül, hogy nem számítási képlet, hanem egy adatbázist átszámító paraméter képletsor. Mindössze az első képlet csak számítási képlet, így nem véletlen, hogy a bankok csak azt használják számításkor. A többi, egy korábbi adatbázis más paraméterekkel történő átszámítása, az, amit a bankok mondanak és a táblázatokba megnevezve van: eredeti lefutás, átszámított lefutás. Nem eredeti kölcsön, hanem eredeti lefutás. Az eredeti lefutás azonban hibás, vagyis a bankok, az MNB szöveges rendelete és utasítása ellenére magát az alapszámítást, az eredeti kölcsönszámítást nem végzik el, és egy hibás lefutást eredeti kölcsönnek minősítve önhatalmúan számítanak át. Ha az eredeti hibás, nyilvánvaló az átszámított se lehet helyes. Nos itt történik meg az egyenlegcsalás törvényesítése, immár törvényes látszatot keltve: a mintha deviza, mintha kölcsön, mintha helyes egyenleg, mintha helyes eredeti átfutás valós lenne, törvényes egyenleggé válik és immár kész a forintosításra, arra, hogy az egyébként, horribili-dictu- kedvezményes árfolyammal kölcsönösítse a Forex-trade konstrukciót, zárja a nyitott pozíciót, de meg is tartsa az abban elért anyagi eredményt és törvényessé tegye az egyenlegcsalást. A forintosítás igazából a látszat kölcsönkonstrukció valós kölcsönösítése, de hamis egyenlegbeli adatokkal. Mindezeket az MNB díszkíséretében teszik, az az eredeti kölcsönszámítást feltételezetten helyesnek fogadja el.MNB ugyanis nem a táblázatokat, hanem a módszertant ellenőrzi, magát Mindenesetre a látszat legalább ez. Mindezek után látható az is, hogy a bemutatott képleted, miközben az MNB mellékleteiből hiányzik, az nem véletlen, nincs rá szüksége a bankoknak, hiszen nem valós átszámítás, hanem csak átszámítási paraméterezés történik, amelyhez hozzá se kell nyúlniuk, a meglévő SQL adatbázisuk azt némi korrekcióval szolgáltatja. Ott van gond mindössze, ahol nem ezt az adatbázis programot használták és még a kamatokkal is csaltak néhány tizedet. Az általad bemutatott képletnek igazából akkor van jelentősége, ha eredeti helyes kölcsönszámítás folyik és az eredeti árfolyamadatok helyett immár az MNB árfolyamokat használjuk, ahogy a törvény azt előírja. Ez esetben azonban rögtön láthatóvá válik, hogy az eredeti átfutás záró egyenlegét minden egyes periódus kezdetekor, ahogy az MNB rendelet előírja, át kell számítani. aktualizálni, a törlesztéshez alkalmas összehasonlítható adatbázisúvá tenni. Nos ennek az átszámításnak a képlete nem az általad bemutatott, hanem a rendelet mellékletének a mintája szerint: T nyitó= T záró*E záró/E nyitó. Ebből eredően a Te általad bemutatott képlet itt nyer értelmet: ugyanis a záró és a nyitó E (árfolyam) helyett betehető az MNB árfolyam is. Mindezek után lehet nagyon szépen látni, hogy az árfolyamrésből adódóan egyébként magában az egyenlegben nincs lényeges változás, a kamat miatt viszont igen. Az is látható, hogy a hibás alapszámítás miatt a bankok több malacfülét adnak vissza, mint az járna, ha eredetileg helyes számítást korrigáltak volna. Azonban ebbe a zseniális egyenlegcsalásba ez nemhogy bele fér, hanem immár annak lényegi elemévé válik. A látszat folytatódott tehát: a mintha deviza,mintha kölcsön után a mintha átszámítás lenne, mintha átszámítási képletekkel, amely igazából egy hibás adatbázis át-paraméterezési képletsor. Kár, hogy ezt még a mi
Tökéletesen adtad vissza az elszámolás helyzetét és a banki egyenlegcsalás lényegét. Gyakorlati tapasztalataimból csak annyit teszek hozzá, hogy miközben az MNB rendelete szövegében helyesen mutatja meg, hogyan kell számolni és, ha úgy számolunk, akkor helyes eredmény is születik. Azonban ezt a számítást a bank által megküldött részletes elszámolási adatok nem tükrözik vissza, hibásak. A részletes adatok kiszámításakor ugyanis csak az első adatsort számítják át a bankok, a többit már nem. Az MNB rendelet képletsorára hivatkoznak, amelyről azonban, ha egy matematikát ismerő kezébe kerül, kiderül, hogy nem számítási képlet, hanem egy adatbázist átszámító paraméter képletsor. Mindössze az első képlet csak számítási képlet, így nem véletlen, hogy a bankok csak azt használják számításkor. A többi, egy korábbi adatbázis más paraméterekkel történő átszámítása, az, amit a bankok mondanak és a táblázatokba megnevezve van: eredeti lefutás, átszámított lefutás. Nem eredeti kölcsön, hanem eredeti lefutás. Az eredeti lefutás azonban hibás, vagyis a bankok, az MNB szöveges rendelete és utasítása ellenére magát az alapszámítást, az eredeti kölcsönszámítást nem végzik el, és egy hibás lefutást eredeti kölcsönnek minősítve önhatalmúan számítanak át. Ha az eredeti hibás, nyilvánvaló az átszámított se lehet helyes. Nos itt történik meg az egyenlegcsalás törvényesítése, immár törvényes látszatot keltve: a mintha deviza, mintha kölcsön, mintha helyes egyenleg, mintha helyes eredeti átfutás valós lenne, törvényes egyenleggé válik és immár kész a forintosításra, arra, hogy az egyébként, horribili-dictu- kedvezményes árfolyammal kölcsönösítse a Forex-trade konstrukciót, zárja a nyitott pozíciót, de meg is tartsa az abban elért anyagi eredményt és törvényessé tegye az egyenlegcsalást. A forintosítás igazából a látszat kölcsönkonstrukció valós kölcsönösítése, de hamis egyenlegbeli adatokkal. Mindezeket az MNB díszkíséretében teszik, az az eredeti kölcsönszámítást feltételezetten helyesnek fogadja el.MNB ugyanis nem a táblázatokat, hanem a módszertant ellenőrzi, magát Mindenesetre a látszat legalább ez. Mindezek után látható az is, hogy a bemutatott képleted, miközben az MNB mellékleteiből hiányzik, az nem véletlen, nincs rá szüksége a bankoknak, hiszen nem valós átszámítás, hanem csak átszámítási paraméterezés történik, amelyhez hozzá se kell nyúlniuk, a meglévő SQL adatbázisuk azt némi korrekcióval szolgáltatja. Ott van gond mindössze, ahol nem ezt az adatbázis programot használták és még a kamatokkal is csaltak néhány tizedet. Az általad bemutatott képletnek igazából akkor van jelentősége, ha eredeti helyes kölcsönszámítás folyik és az eredeti árfolyamadatok helyett immár az MNB árfolyamokat használjuk, ahogy a törvény azt előírja. Ez esetben azonban rögtön láthatóvá válik, hogy az eredeti átfutás záró egyenlegét minden egyes periódus kezdetekor, ahogy az MNB rendelet előírja, át kell számítani. aktualizálni, a törlesztéshez alkalmas összehasonlítható adatbázisúvá tenni. Nos ennek az átszámításnak a képlete nem az általad bemutatott, hanem a rendelet mellékletének a mintája szerint: T nyitó= T záró*E záró/E nyitó. Ebből eredően a Te általad bemutatott képlet itt nyer értelmet: ugyanis a záró és a nyitó E (árfolyam) helyett betehető az MNB árfolyam is. Mindezek után lehet nagyon szépen látni, hogy az árfolyamrésből adódóan egyébként magában az egyenlegben nincs lényeges változás, a kamat miatt viszont igen. Az is látható, hogy a hibás alapszámítás miatt a bankok több malacfülét adnak vissza, mint az járna, ha eredetileg helyes számítást korrigáltak volna. Azonban ebbe a zseniális egyenlegcsalásba ez nemhogy bele fér, hanem immár annak lényegi elemévé válik. A látszat folytatódott tehát: a mintha deviza,mintha kölcsön után a mintha átszámítás lenne, mintha átszámítási képletekkel, amely igazából egy hibás adatbázis át-paraméterezési képletsor. Kár, hogy ezt még a mi
ügyvédeink nem értik, kár, hogy a metekot csak egy kiegészítő valaminek, számukra ismeretlen szakmai tehernek tartanak, miközben pontosan az egyébként egyszerű számítások során lehet látni az érvénytelenség, létre nem jöttség bizonyítási pozícióit, vagy olyan biztos egyenlegösszeg, melynek ismeretében lényegtelenné válik a szerződés jogi érvénye. De ez már egy következő történet.
******
Kapcsolódó anyag:
Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ és Soltész Sándor levelezése (nagyon tanulságos, be is tettem a perekhez fontos anyagok közé)
Hirdetés (X)
2016. január 30., szombat
2016. január 25., hétfő
Mit érdemes tudni a devizahitelesek brüsszeli petíciójának elutasításáról? (+ videó)
A devizakárosultak joggal lehetnek csalódottak.
Sajnos tény, hogy az évszázad átverésében nem csak a bankok, de az őket támogató (korábban, és jelenleg kormányzó) parlamenti pártok is részt vettek.
A disznóság takargatásában, és a bűnös bankárok mentésében pedig a jelenlegi teljes parlamenti garnitúra aktív szerepet vállal.
Kétségbeejtő, hogy a magyarországi ügyvédtársadalom jelentős része sunnyog, és mélyen hallgat. Közülük rendkívül kevesen akadnak, akik fel merik vállalni azt, hogy esküjükhöz hűen, az alapvető erkölcsi értékrendnek megfelelően az átvert és megkárosított „adósok” oldalán harcolnak a korrupt maffiarendszer, és az azt kiszolgáló politika ellen.
Forrás: civilkontroll.com
Kapcsolódó bejegyzések:
Hirdetés (X)
2016. január 21., csütörtök
Bessenyő András egyetemi docens: A devizahitelesek és a római jog (részlet)
"Szembeötlően előtűnik a kérdéses szerződés uzsorás jellege, ha meggondoljuk, hogy a modern felfogás szerint, mivel a kölcsön is konszenzuálszerződés, a hitelező által az adósnak ténylegesen folyósított forintösszeg, amely a felek megállapodásában megjelölt devizaösszeg értékének felel meg, nem kirovó összeg, hanem maga is lerovó összeg. A hitelező ugyanis ezzel a kifizetéssel tesz eleget az adóssal szemben a kölcsönnyújtásra irányuló kötelezettségének, amelyet a kölcsönszerződésben magára vállalt.
Nyilván az adós által a kölcsön törlesztése céljából a hitelezőnek visszafizetendő összeg a másik lerovó – viszontlerovó – összeg a jogviszonyban.
Hogyan lehetséges mármost, hogy az adósnak lényegesen magasabb fortintösszegben kell lerónia a megállapodás szerinti devizaösszeg lerovására irányuló kötelezettségét, mint amekkorával a hitelező lerótta ugyanezt a kötelezettségét?
Hiszen az adós az időmúlás ellensúlyozására kamatot fizet a hitelezőnek! Kézzelfogható tehát, hogy a tőkeuzsora kirívó esetével állunk szemben.
Hatályos jogunkban nincs akadálya annak, hogy a kérdéses szerződéseket a Ptk. 202. §-a alapján uzsorás szerződéseknek minősítsük. Az említett törvényi rendelkezés azonban – kissé elsietve a dolgot – nyomban semmisnek nyilvánítja az uzsorás szerződéseket.
Hatályos jogunkban nincs akadálya annak, hogy a kérdéses szerződéseket a Ptk. 202. §-a alapján uzsorás szerződéseknek minősítsük. Az említett törvényi rendelkezés azonban – kissé elsietve a dolgot – nyomban semmisnek nyilvánítja az uzsorás szerződéseket.
Szerencsére később eszébe jut a törvényhozónak jobb megoldás is: a 237. § (2) be- kezdése lehetőséget biztosít a bíróságnak, hogy az uzsorás előny kiküszöbölésével orvosolja, a szerződést, biztosítsa egyéb tartalmi elemeinek az érvényesülését. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése pedig előírja, hogy a már megszerzett uzsorás előny a hitelező részéről az adósnak visszajár.
Az uzsorás előny kiküszöbölése a devizahiteles szerződésekben nyilván azt jelentené, hogy az adós tartozása megszűnne, mihelyt forintban befizetett tőketörlesztéseinek összege elérné a hitelezőtől ténylegesen kapott forintösszeget, esetleges túlfizetését pedig visszakapná."
...
Napjaink rettenetesen pórul járt devizahitelesei tekintetében tehát megállapíthatjuk, hogy a római jog egészen világos és egyértelmű álláspontja szerint a kölcsöntartozás devizában (rendszerint svájci frankban vagy euróban) történő elszámolására vonatkozó kikötés semmiképpen sem vonhatja maga után, hogy a hitelező által az adósnak ténylegesen forintban kifizetett tőkeösszeg emelkedjék, amennyiben a felek a tőketartozás mellett kamatot is kikötöttek.
...
Napjaink rettenetesen pórul járt devizahitelesei tekintetében tehát megállapíthatjuk, hogy a római jog egészen világos és egyértelmű álláspontja szerint a kölcsöntartozás devizában (rendszerint svájci frankban vagy euróban) történő elszámolására vonatkozó kikötés semmiképpen sem vonhatja maga után, hogy a hitelező által az adósnak ténylegesen forintban kifizetett tőkeösszeg emelkedjék, amennyiben a felek a tőketartozás mellett kamatot is kikötöttek.
A tőkeösszeg ugyanis csak akkor emelkedhetne, ha az erre vonatkozó megállapodás a felek között a kamatot pótolná, de természetesen ekkor sem tartalmazhatna a megemelt tőkeösszeg tőkeuzsorát.
A ténylegesen folyósított tőkeösszeget tehát csak igen korlátozottan, 10-15%-kal haladhatná meg (és ezt a tájékoztatást is kapta mindenki a bankjától a szerkesztő ). A devizában való elszámolásra vonatkozó szerződéses kikötés jelenleg uralkodó értelmezése és az ennek megfelelő gyakorlat szerint azonban az adós tőketartozása ennél jóval nagyobb mértékben emelkedhet – a forintnak a devizapiacon a kérdéses devizával szemben bekövetkezett árfolyamgyengülése folytán –, annak ellenére, hogy az adós szabályszerűen fizeti az esedékes törlesztőrészleteket a kamatokkal együtt, netán már el is érték ezek a törlesztőrészletek a hitelező által neki ténylegesen folyósított forintösszeget. Ez pedig tagadhatatlanul a tőkeuzsora kirívó esete.
Annak, hogy jelenlegi joggyakorlatunk aggálytalanul elismeri, jóváhagyja ezt a helyzetet, a korunk jogászi gondolkodásának a római jogtól való átgondolatlan elrugaszkodásában kereshetjük az elméleti alapját, hátterét."
FORRÁS:
FORRÁS:
JURA 2014/2., 14.oldal. Bessenyő András: A devizahitelesek és a római jog
http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf
http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf
2016. január 14., csütörtök
Nyílt levél Rogán Antalnak a „devizahitel alapúnak” mondott hitelezés problémakörében
Tisztelt Rogán Antal úr!
Tisztelt Miniszterelnöki Kabinetfőnök úr!
Levelünket a „devizahitel alapúnak” mondott hitelezés problémakörében címezzük Önhöz tekintettel arra, hogy évek óta Ön az, aki ebben az ügyben legtöbbet megnyilvánult, mondhatni zászlóhordozója volt ennek a terhelt ügynek.
Kérjük Önt, hogy ha valóban az igazság oldalán áll, akkor emelje fel újra azt a zászlót, vesse be minden befolyását és érje el, hogy a kifosztott devizahitel károsultak visszakapják a tisztességtelenül átterhelt – utólag törvényesített – árfolyamkockázattal, a szintetikus kölcsön-tőkeuzsorával elcsalt tulajdonukat!
Érjék el, hogy az árfolyamkockázatot a csalásban résztvevő bankok fizessék meg, ha kell a Kúria felhatalmazása alapján15 szintén vélelmezzék40, hogy a pénzintézetek az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak
a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)!
a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)!
Az embereknek vissza kell adniuk erőszakkal elvett önbecsülésüket, önszervező képességüket!
Visszatekintés:
Mint a fellelhető korábbi hírekben olvasható, Ön már 2010-ben a devizahiteles károsultak érdekképviselőjeként lépett fel Kósa Lajossal. Tekintettel arra, hogy már akkoriban is százezret meghaladó volt a devizahitelüket törleszteni képtelen adósok száma, szükség volt a beavatkozásra, bár a Magyar Bankszövetség akkor még foggal-körömmel küzdött a már élő polgárjogi szerződések utólagos, visszamenő és egyoldalú módosítása ellen, ami akkori álláspontjuk szerint alkotmánysértő. A kezdeti adósmentésből részleges eredmények születtek, úgymint az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma és a kötelező középárfolyam alkalmazása. De ekkor még nem beszélhettünk a devizahitelezés igazi rákfenéjéről, az állítólagos deviza árfolyamkockázatának kérdéséről, a már megtörtént egyoldalú kamatemelésről, a folyamatosan alkalmazott árfolyamrésről.
2011. március 29-én Ön az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökeként, a TV2 kedd reggeli műsorában indexálást vetített elő az árfolyamkockázat ellen, amelyért az állam vállalna kezességet.
2011. szeptember 19-én az Ön előterjesztésével, a kormány támogatásával, elfogadta a parlament a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést lehetővé tévő törvényt. Beszédében úgy fogalmazott, hogy:
„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban – és nem volt más választásuk mást aláírni –, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.
Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok.
Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”
A törvénnyel megmentették azon tehetősebb adósokat, akik többnyire nem voltak rászorulva a segítségre, ha figyelembe vesszük azokat a peremfeltételeket (nem felmondott szerződés, teljes tőke megfizetése, gyűjtőszámla hitel végtörlesztése stb.), amely ezt az egyszeri lehetőséget körülölelték. A becsapott adósok kis része volt ugyanis képes a szükséges mennyiségű pénz előteremtésére, miközben az egymással rendszeresen villásreggeliző pénzintézetek bizonyítottan karteleztek és ellehetetlenítették a hitelek forintosítását. Az eljárás alá vont vállalkozásokat hiába kötelezték 9,5 milliárdos bírság megfizetésére – mert egymás között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, melynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással –, a végtörlesztésben ellehetetlenített károsultakon ez nem segített. Sajnálatosan e korlátozásnak konzekvenciái nem kerültek kezelésre, sőt álláspontunk szerint jogállamban a banki kartellt megállapító versenyhivatali döntést követően az államnak meg kellett volna indítania a kártérítést magába foglaló korrekciót, szükség szerinti törvénymódosítást az igénybevétel lehetőségének kibővítésére.
Miközben 2013. március 01-én Ausztriában az osztrák legfelsőbb bíróság már kimondta, hogy kártérítéssel tartoznak a hiteleseiknek azok az osztrák kereskedelmi bankok, amelyek nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket a devizakölcsönök árfolyamkockázatairól, a Magyar Kormány 2012. óta az ehhez szükséges lépéseket nem tette meg. Folyamatosan csak a Bankszövetséggel tárgyalt,,, miközben az akkori álláspontok alapján az adósok jelentős része már a fizetőképességének határára ért. A magánszemélyek hiteleit annyiban hagyta a kormány, a tehetősek után az önkormányzatokat is kimentették.
Tisztelt Rogán Antal úr!
Ön nyilatkozta 2013. június 18.-án:
„A Fidesz-frakció elnöksége megdöbbenéssel értesült arról a levélről, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúriának, óvatosságra figyelmeztetve a bíróságokat a devizahitelekkel kapcsolatban”
Hangsúlyozta:
„a PSZÁF vezetőjének nem a bankok érdekét kell képviselnie a Kúriánál, hanem a devizahitelesekét. Kijelentette: a Fidesz-frakció nem ért egyet a PSZÁF-elnök levelében foglaltakkal, erről Szász Károlyt is tájékoztatja majd.”
De mint bizonyára emlékszünk, nem csak Szász Károly, hanem Polt Péter legfőbb ügyész is eljárt a bankok érdekében, aki ahelyett, hogy hivatalból vizsgálni kezdte volna a bűncselekmény gyanús pénzügyi folyamatokat, félrevezette a Kúriát.
2013. július 05-én személyes véleményként leszögezte, hogy
„egyetért a devizahitelesek és az őket képviselő jogászok azon álláspontjával, hogy a devizahitel egy hibás termék. A devizahitelesek 90 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy a devizahitel milyen kockázatot rejt magában, viszont a bankok mindegyike tisztában volt azzal, hogy hibás és kockázatos terméket akar rásózni a hitelfelvevőkre – fejtette ki. Ezért a felelősség itt az én szakmai meggyőződésem szerint is egyértelműen a bankoké – jegyezte meg a frakcióvezető. Elmondta továbbá, a parlament nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából. A végtörlesztést, az árfolyamgátat, a Nemzeti Eszközkezelő felállítását, és a devizahitelek tiltását hozta fel példaként Rogán Antal.”
2014. május 10-én Ön úgy nyilatkozott, hogy
„amint kijelöli a Kúria a jogi rendezés kereteit, akkor már egy bírósági döntés alapján mi meg tudjuk mondani, hogy ott hová terjed el a Parlamentnek a mozgástere”.
2014. június 16-án a Kúria 2/2014-es jogegységi határozatát követően akként nyilatkozott, hogy
„Olyan jogszabályt kell hozni, amely kezeli azt a három devizahiteles problémát (árfolyamváltozások, egyoldalú kamatemelések, árfolyamrés), amelyet a Kúria döntése érintett.
…
Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta –, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé.
Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba. Hozzátette: amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is, de a kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog. ”
2014. június 30-án Ön akként nyilatkozott, hogy a devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon válthatják át forintra.
"Mi egy dolgot kértünk a kormánytól, hogy ne azon pironkodjunk, hogy a piaci árfolyamon forintosítsuk a hiteleket, mert azt gondolom, hogy ez méltánytalan lenne az emberekkel szemben, hiszen ők nem tudták, hogy mekkora árfolyamkockázatot vállaltak, ennek megfelelően az árfolyamkockázat egy részét mindenféleképpen a banknak kell állnia.
..
"A bank és az ügyfél közötti tisztességtelenség ügyében az államnak egy keresnivalója van, az, hogy az ügyfél oldalára áll a bankkal szemben. Nem hiszem, hogy a kormánynak kellene kártalanítani, a bank becsapta, átverte az ügyfelet."
2014. július 01-n a Hír Tv-ben Ön úgy foglalt állást, hogy:
"A piaci áron történő forintosítás, amit ma a bankrendszer kér, az méltánytalan lenne a devizahitelesekkel szemben”.
2014. július 05-n a Kúria döntését úgy értékelte, hogy a Kúria az árfolyamkockázatnak az ügyében, a parlamentnek:
„adott egy támasztópontot. Mert a Kúria nem azt mondta, hogy az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfélnek kell viselni. Azt mondta, hogy az ügyfélre hárítható árfolyamkockázat, de az ügyfelet tájékoztatni kellett az árfolyamkockázat létéről, meg annak a mértékéről. Ez az ami általában nem történt meg, ezért azt gondolom, hogy a parlament itt kapott jogot arra a Kúria döntése alapján is, hogy a körülmények megváltozására hivatkozva áthárítsa az árfolyamkockázat egy részét a bankokra. És ez a FIDESZ frakciónak az álláspontja, mi ezt szeretnénk elérni az ősz folyamán.”
Azt is nyilatkozni vélte, hogy az állam átvállalja a terhek egy részét, sőt, konkrétan akként fogalmazott, hogy „ha az állam akar, akkor a bankok oldalán a terhek egy részét átvállalhatja.” 15
Bár előre vetítette, hogy a Magyar Kormány majd az adósokat képviselő szervezetekkel is tárgyal, nem ült le velük, pedig van belőlük szép számmal, de a kormány a bankszövetséggel bizony egyeztetett, hiába tartotta őket agresszívnek és pökhendinek.
2014. augusztus 28-án a Hír TV-ben azt ígérte, hogy
„elsőként Európában megtörténik a bankrendszer elszámoltatása, méghozzá szerződésről szerződésre, fillérről fillérre; mégpedig kifejezetten a hitelt felvevő emberek, a hiteleket felvevő magyar családok érdekében.”
A fentieket követően valami történhetett
Az előzményekhez képest alkottak és a kormánypárt főlényével megszavaztak egy gyalázatos, a hitelkárosultak érdekeit teljességgel figyelmen kívül hagyó Forintosítási törvényt, ahol nemcsak hogy Rogán úr, de az általa ez ügyben képviselt Magyar Állam sem váltotta be az ígéreteit. A bankokat tehermentesítették a múltbéli csalássorozatért, a kölcsönök mesterségesen megemelt tőkéjét fixálták. Sem a felvételkori árfolyamot, sem bármely piaci ár alatti árfolyamot, sem a többször hangoztatott együttes tehervállalást nem juttatták benne érvényre.
Pedig tiltakoztunk, nem egyszer. Privát levélben is kértük a képviselőket, hogy ezt a gyalázatos, alkotmányellenes és diszkriminatív törvényt ne szavazzák meg.
Majd miután ez megtörtént, „szégyentáblát” készíttettek azokról, akik nem vettek részt ebben a nemzetárulásban,.
Az elszámolás végeztével Ön tisztességesnek, precíznek gondolja az elszámolás végrehajtását, pedig a pénzintézetek a tájékoztató leveleket és a kikért részletes elszámolásokat hiányosan, a számítások számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldték meg, amelyre az MNB a füle botját sem mozdította.. , Bár kettőmillió-egyszázezerszer leírásra került, hogy a pénzintézetek tisztességtelenek voltak, nagyon elégedett volt és elismerését fejezte ki a bankrendszernek, az MNB-nek., Úgy is vélte, hogy a tőketartozások csökkentetek és az járt jól, aki eddig nem esett késedelembe. Hadd helyesbítsük ki e hibás nézőpontot alulnézetből.
Az elszámolás előtti havi törlesztő díj a folyamat végére, az esetek 23 %-ában növekedett. De a forintosítást követően mindenkinek több lett az adóssága, mint amennyi kölcsönt a bank a rendelkezésre bocsátott. Az ellopott malacnak visszaadták a farkát. Miközben százezres nagyságrendben (de per szintjén is több tízezren) vitatjuk a szerződéseket, követeljük a törvénytelenül megemelt tőke és kamatainak visszaszolgáltatását, bizonyítékok birtokában évek óta polgári perekben vitatjuk az áthárított kockázatokat, ebbe nyúlt bele a magyar kormány. A polgárjogi pereket ellehetetlenítve. Erőszakosan, önkényesen. Velünk nem egyeztetve.
A „forintosítást” mi „felvételi árfolyamon” tartjuk elképzelhetőnek.
Miközben a villásreggelizők közé beült az MNB is.
Az elefántcsont toronyból bizonyára nehéz rálátni a történtekre, de egy konkrét példával talán tudunk ízelítőt adni, hogyan éljük meg ezt, hitelkárosultak:
A fentieket látva reméljük, nem gondolja úgy Tisztelt Rogán úr, hogy minden rendben zajlott, hogy tisztességes elszámolás és forintosítás történt és hogy a fenti számok az igazságot tükrözik!? Nagyon szomorúak lennénk, ha rendben lévőnek találná a történteket.
Bár 2014-ben Ön többször hangoztatta (2014. június 16., 2014. július 05.), hogy a Kúria felhatalmazást adott arra a parlamentnek, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél és a bank (és esetleg az állam) között megossza, 2015. május 18-án már ennek gyökeresen az ellentétét jelentette ki, miszerint:
„a legfőbb bírói fórum azt mondta, hogy az árfolyamkockázattal nem kezdhetünk semmit. Azt nem háríthatjuk át a bankokra, nem oszthatjuk meg az ügyfél és a bankok között, az árfolyamkockázatot az ügyfélnek viselnie kell. Ezt mondta ki a bíróság. Ez utána a parlamentnek nem volt más döntési lehetősége, csak hogy ott számoltassa el a bankokat, ahol azok tisztességtelenül jártak el.”
Mi lehet az oka, ennek a pálfordulásnak? Mi történt ez alatt a pár hónap alatt? Mi okozhatta azt az érthetetlen változást, amely tudathasadt állapotot okozva, egyszerre csak legalizált egy ilyen mértékű tőkeuzsorát?
Azt olvashattuk az egyik cikkben18:
„Rogán Antal egyébként azzal számol, hogy a bankok veszteségeik csökkentése érdekében komoly nyomást fejtenek majd ki a törvényhozásra a következő hónapokban, hogy a devizahiteleket ne kedvezményes árfolyamon forintosítsák majd.”
Az előzmények ismeretében Tisztelettel kérdezzük a kabinetfőnök urat és a Magyar Kormányt:
- Mi az oka annak, hogy 2013. szeptemberében még hibás terméknek nevezték a deviza alapú konstrukciót, később 2014. július 05-én Ön uzsorahitelhez17 hasonlította, a hitelfelvevők javára követelték a bankok önrevízióját, és ezek ellenére később végül – teljességgel érthetetlen módon – a károsultak nyakába varrtak mindent?
- Vajon történt-e a tisztességtelen pénzintézetek részéről komoly nyomásgyakorlás, vagy a kormányunk önszántából vált nemzetárulóvá, mikor 2014 júliusi álláspontját gyökeresen megváltoztatva 2014. november 17-én a máig vitatott árfolyamkockázatot a károsultakra hárította?
- Mi az oka annak, hogy az „elszámolás” és a „forintosítás” során a Kúria három megállapításából az árfolyamkockázatról nem, csak a kettő másik tényezővel foglalkozott a jogalkotó, holott mind a 6/2013-as, mind a 2/2014-es jogegységi határozatok kimondják, hogy a mennyiben a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, a szerződés tisztességtelenségét és érvénytelenségét eredményezi?
“Ez azonban általában nem történt meg” – nyilatkozta ez ügyben Rogán Antal.
Miért nem vélelmezték, hogy az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)?
- Korábbi, az igazsághoz közelítő álláspontjukat totálisan megváltoztatva, miért nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely piaci árfolyamon számol, a 2011. évi CXXI. törvényhez (az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról) képest diszkriminatív, hátrányosan különbözteti meg a 2015-ben forintosított szerződések érintett károsultjait?
- Miért nem kapták meg a károsultak végül a csalással eltulajdonított összegeket abban a formában, amelyben saját döntésük szerint kívánták (ha úgy akarták, hát kézpénzben)?
- Ha elmondása szerint nyolcszázezer devizahiteles ügyfelet „átvertek”, a bankok (sőt egyes nyilatkozata kifejezetten utal a jogtalan haszonszerzésre), megtévesztették és becsapták őket, nem volna-e kötelező azt vizsgálni, hogy a szerződések – jogtalan haszonszerzés céljából kárt okozva – megtévesztőek voltak? Fel kell vetni a büntetőjogi kategóriát! Mi az oka annak, hogy nem történt meg a feljelentés? Mi az oka annak, hogy a nyilvánvalóan nagy társadalmi érintettség ellenére az ügyészség nem indított hivatalból vizsgálatot?
- Mi az oka annak, hogy a Magyar Kormány nem kezdeményezte soron kívül az MNB vizsgálatát, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, ügyészségi vizsgálat megindítását?
- Mi az oka annak, hogy a csalással eltulajdonított összegek ellenére nem indultak el az pénzintézetek működéseinek, könyveinek átvilágításai, a bankok működési engedélyeinek bevonása?
- Mi az oka annak, hogy a pénzintézetek tisztességtelenségeit követően nem történt meg a KHR lista felülvizsgálata, holott a felmondott szerződések többsége kapcsán kiderült, hogy a károsultak nemhogy elmaradásban, hanem ténylegesen túlfizetésben voltak. Mi az oka, hogy a végrehajtási eljárások nem kerültek soron kívül felfüggesztésre?
- Mi az oka annak, hogy a károsultak nem részesültek kártérítésben?
Tisztelt Rogán Antal úr!
Ön a devizahiteles ügyben tisztességes tehermegosztásról és igazságról beszélt.
Tisztesség és igazság nem lehet ott, ahol egy demokratikus köztársaság egyötödét kifosztanak makrogazdasági egyensúlyra hivatkozva, ott nem lehet igazság és társadalmi megbékélés, ahol mindenki (a törvényhozás, a felügyelet, az ügyészség) tisztában van egy intézményesített csalássorozattal és az illetékesek nem tesznek meg mindent a jogállamiság helyreállításáért!
Az nem lehet, hogy történelmi nagyjaink szava porba hulljon.
Ha hagyjuk azt, hogy nemzetgazdasági stabilitásra hivatkozva kifosszanak egy teljes társadalmat, akkor mindennek vége. Akkor vágjuk fel a liszteszsákokat, verjük ki a hordók csapjait, nyissuk ki a karámok ajtaját, bontsuk el a határmenti kerítéseket. Ha ezt meg lehet tenni, akkor végünk van, akkor velünk mindent lehet!
Akkor az igazság félbetört zászlóként a földön hever, elveszett valahol a piacgazdaság és gazdasági terrorizmus között, félúton.
Tisztelt Rogán úr, Ön Magyarország 6. legbefolyásosabb embere.
Tehát Kérjük Önt, hogy ha valóban az igazság oldalán áll, akkor emelje fel újra azt a zászlót, vesse be minden befolyását és érje el, hogy a kifosztott devizahitel károsultak visszakapják a tisztességtelenül átterhelt – utólag törvényesített – árfolyamkockázattal, a szintetikus tőkeuzsorával elcsalt tulajdonukat!
Érjék el, hogy az árfolyamkockázatot a csalásban résztvevő bankok fizessék meg, ha kell a Kúria felhatalmazása alapján15 szintén vélelmezzék, hogy a pénzintézetek az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)!
Az embereknek vissza kell adniuk erőszakkal elvett önbecsülésüket, önszervező képességüket!
„Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,”
Kérjük Önt, tegyen meg mindent a magyar állampolgárokért a levelünkben leírtak szerint!
Bízunk Rogán Antal Úr közbenjárásában és egyúttal levelünkben foglalt kérdésekre Tisztelettel választ kérünk 15 napon belül!
Aláírók:
Az Arany Liliom Alapítvány,
A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége,
A Hiteles Mozgalom,
Az Otthonvédelmi Tanács,
A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület,
A Radikális Bankellenes Csoport
és maguk képviseletében:
Apáti Sándor
bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
Árvainé Ládi Erzsébet
“deviza hitel” károsult
Baranyai Csaba
“deviza alapú” hitel károsult
Bartha Edina
“deviza hitel” károsult
Biró Péterné
“deviza hitel” károsult
Bozsok János
“deviza hitel” károsult
Bukliné Vámos Csilla
“deviza hitel” károsult
Bukovinszki Róbert
tisztességtelen bank csalásával megkárosított ügyfél
Csécsei Ilona - elnök
Arany Liliom Alapítvány
Daru Miklós
“deviza hitel” károsult
Dirdáné Grausz Judit
“deviza hitel” károsult
“deviza hitel” károsult
Fazakas András
“deviza hitel” károsult
Fábián Katalin
“deviza hitel” károsult
Fáy Árpád
“deviza hitel” károsult
Fehér Nándor
“deviza hitel” károsult
“deviza hitel” károsult
Feketéné Kalmár Mária - kurátor
Arany Liliom Alapítvány
Fülöp János
“deviza hitel” károsult
Galovicz Lászlóné
“deviza hitel” károsult
Gál Ferenc
“deviza hitel” károsult
Geoseva Szilvia
“deviza hitel” károsult
Hadár Attila Istvánné
"deviza alapú hitel" károsult
Hadár Attila
“deviza alapú hitel “ károsult
Hajdu Tamás
“deviza hitel” károsult
Hámori Gábor - elnök
Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége
Heiling Gábor
“deviza hitel” károsult
Juhász Istvánné
“deviza hitel” károsult
Kakucska Margit
“deviza hitel károsult
Kende Sándor
“deviza hitel” károsult
Kerékgyártó Katalin
“deviza hitel” károsult
Kerékgyártó László
Radikális Bankellenes Csoport
Radikális Bankellenes Csoport
dr. Kilin Judit
“deviza hitel” károsult
Kiss Józsefné
“deviza hitel” károsult
Kovács József és Kovácsné Deák Emma
bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
Kuhár János - alelnök
Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetség
Lugosi Anna
“deviza hitel” károsult
Dr. Madari Tibor - elnök
Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület
Molnár Mihály
“deviza hitel” károsult
Nagypál Sándorné
“deviza hitel” károsult
Ondruss Istvánné
“deviza hitel” károsult
Ózdi Józsefné
“deviza hitel” károsult
Ötvös Mihály
deviza-károsult
Papp Péter
“deviza hitel” károsult
Pint Anikó
“deviza hitel” károsult
Dr. Polgár Zoltán
jogtanácsos
Sági Mária
“deviza hitel” károsult
Sebők Ferenc
“deviza hitel” károsult
Siposné Bondor Gizella
“deviza hitel” károsult
Szabó József - ügyvezető
Hiteles Mozgalom
Sebők Mária
“deviza hitel” károsult
Sütő István és felesége
“deviza hitel” károsult
Szendi Zsuzsanna
bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
Szécsi István
“deviza hitel” károsult
Székely Gyula
bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
Székely Gyuláné
“deviza hitel károsult”
Szurvillo Olga
“deviza hitel” károsult
Takács Andrea
“deviza hitel” károsult
Tassy Robert
“deviza hitel” károsult
Tiszai Tímea
“deviza hitel” károsult
Tatár József - szóvívő
Otthonvédelmi Tanács
Tóth Edit Ilona
“deviza hitel” károsult
Tóth Tibor
“deviza hitel” károsult
HIRDETÉS (X)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)