A Kúria döntésének (6/20213 PJE- a szerk.) egyik legfontosabb megállapítása szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.
2012-ben jöttem rá, a megnövekedett terhek hatására, hogy a hiteleket nem lehet kifizetni.
Azt kell visszafizetnem, amit meg sem kaptam. Ha a kölcsön felvétele előtti húsz évben a nyolcadára esett a forint értéke a svájci frankhoz képest, akkor nyolcszáz százalékkal drágult a svájci frank. A banki kockázatkezelő kötelessége lett volna a következő húsz évre bemutatni a várható trendeket, melyet nem tett meg. ( a Bankszövetség éppen az ellenkezőjéről győzködte az ügyfeleket (szerk.):
"Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik…
KATTINTS A RÉSZLETEKÉRT:
http://hitelsegitseg.tk/…/devizasok_figyelem_igazo…/4-1-0-59
Ha nekem a nyolcszorosára nőnek a fizetési kötelezettségeim, akkor nem kötöm meg a szerződést a bankkal. Nincs az az ember aki, ha elé tárják, hogy a kölcsön nyolcszorosát kell visszafizetnie, elvállalta volna annak felvételét.
Ezek tények, nem vélelmek, adatokon nyugszanak.
Amennyiben a bank a szaktudását nem bocsájtja a rendelkezésemre, gondoljunk csak az orvosra, vagy az autószerelőre, azt műhibaként elmarasztalják. Vajon a bankokat miért nem marasztalják el ugyanazért a hibáért? A bankárok műhibáját még senki nem kérte számon, Magyarországon. Pont itt van az ideje.
A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége, így én sem voltam tisztában az alapfogalmakkal sem, hiszen nem vagyok pénzügyi szakember, bankár.
A hitelszerződés megkötése előtt, kockázatfeltáró nyilatkozatot írattak velem alá, amely nem tartalmazta a valódi kockázatokat.
Mi a Carry trade üzlet, ennek milyen kockázatai vannak?
- Nem tájékoztattak, hol tudom megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát.
- Nem tájékoztattak arról, hogy mi a CDS felár, és mi az FX Swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz.
- Sőt arról sem tájékoztattak, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható!
A helyszíni szemlét az OTP saját megbízottja végezte el. (a reklám szerint ingyenesen)
Kérésemre, hogy a hitelbírálat dokumentumait adják ki a részemre, a következő választ adták:
"A hitelbírálat dokumentumait nem adjuk ki Önöknek, mivel azok üzleti titkot képeznek. "
Azért üzleti titok, mert a dokumentumok alapján, egyáltalán nem adhattak volna nekem devizaalapú kölcsönt.
Miért nem fizetem a hitelem?
Mert a megfelelő tájékoztatás hiánya az egész szerződést semmissé teszi.Forrás: Fazakas András
Szerkesztette: Hitel Segítség
Kapcsolódó szakirodalom:
