2014. július 31., csütörtök

Devizaháborús egységfront terve és Dr. Kriston István válasza


Kattints a "Továbbiak"-ra!

BejegyzésDevizahitelesekkel a parlamentbe által

2014. július 22., kedd

2014. július 10., csütörtök

Tényleg perelhetnek a bankok??


Első ránézésre úgy tűnik, hogy a bírák számára nem lesz nyaralás az idén, mert a küszöbön álló törvény miatt a bankok és az állam között rengeteg perre számítanak. De vajon valóban lefutnak ezek a perek?
A 2/2014 PJE szerint “Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.”
Ha a bank a keresetlevelében nem jelöli meg a kamatmódosítás mértékére vonatkozó ÁSZF rendelkezést, akkor a kereset érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert a bíróság nem tudja, hogy mely rendelkezés - horribile dictu, nem létező rendelkezés – tisztességtelenségét kell vizsgálnia, így az ilyen keresetet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.
Olyan szerződést és ÁSZF-et azonban még senki sem látott – hazánkban - , amely tartalmazná az ügyleti kamat módosítására okot adó mutatók értékét, illetve azok kamatra vonatkozó hatásának mértékét!
Jó pihenést kívánunk a bíróságok minden dolgozójának! 

2014. július 8., kedd

A bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak


Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult. Állítása szerint – melyet több pénzügyi szakértő és jogász is alátámaszt, és ez az NCK álláspontja is – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.
Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Ez a magyarázata annak, hogy a videóban is bemutatott csalássorozat miként valósulhatott meg.
Forrás: www.civilkontroll.com



2014. július 6., vasárnap

2014. július 2., szerda

Megosztom itt: