Köztársasági Elnöki Hivatal
Dr. Áder János köztársasági elnök részére
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Elektonikus üzenet
1. Minta beadvány
Dr. Áder János
köztársasági elnök részére
Tárgy:
közérdekű bejelentés és javaslat elfogadott törvény megfontolásra visszaküldésére az Országgyűlésnek
Tisztelt Elnök Úr!
Az országgyűlés 2014. november 25. napján fogadta el az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt.
A hivatkozott törvény elfogadását megelőzően 2014. november hó 20-án postára adott - a jelen beadványhoz mellékelt - közérdekű bejelentésben az országgyűlés elnökét, ugyanaznap e-mail útján valamennyi országgyűlési képviselőt tájékoztattam, hogy közérdekű bejelentést terjesztettem elő a Kúria, mint eljárásra jogosult jogi személy részére, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Bankszövetség képviselői között 2014. november hó 9. napján létrejött -- a fogyasztói deviza alapú és a deviza jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő egyes kérdésekről szóló -, az interneten bárki által hozzáférhető, a http://www.kormany.hu honlapról szabadon letölthető, a közérdekű bejelentéshez csatolt megállapodás tartalma kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Kúria hivatkozott 6/2013. számú PJE határozata elmulasztotta feltárni a szerződések befektetéssel vegyes tartalmát, ebből következően a jogegységi határozat polgári jogi jogviták eldöntésére, az adósok vagyoni viszonyait súlyosan befolyásoló forintosítási törvény meghozatalának alapjául nem szolgálhat, mert
a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve
b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.
A Kúriához benyújtott közérdekű bejelentésben javaslatot tettem jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, továbbá valamennyi ítélőtábla elnöke, a legfőbb ügyész -- mint a Bszi. 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti valamennyi indítványozásra jogosult -- részére: javasoltam, hogy az indítványozásra jogosult indítványozza jogegységi eljárás lefolytatását a korábban meghozott 6/2013. számú PJE határozat megváltoztatása céljából.
Az országgyűlés elnökéhez postai úton előterjesztett és a képviselőknek e-mailben megküldött közérdekű bejelentés 1/ pontjában felhívtam a figyelmet arra, hogy a kormány által 2014. november hó 17. napján T/2055. szám alatt előterjesztett az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat megvitatásra és szavazásra alkalmatlan az alábbiak miatt:
Az előterjesztést megelőző héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nyilvánosság előtt a deviza alapú kölcsönök piaci árfolyamon történő forintosítását azzal indokolta, hogy a Kúria 6/2013. számú PJE határozata szerint e szerződések árfolyamkockázatát kizárólag az adósok kötelesek viselni.
A Kúriának a forintosítási törvényjavaslat alapját képező 6/2013. számú PJE határozatával kapcsolatban közérdekű bejelentés alapján eljárás van folyamatban és nem zárható ki, hogy sor kerül jogegységi eljárás lefolytatására és ennek eredményeként a befektetési ügyleti tartalom megállapítására és ennek alapján a korábban meghozott határozat olyan módosítására, hogy a törvényhozás általi forintosítás oka fogyottá válik.
A közérdekű bejelentés 2/ pontjában javasoltam, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel a házszabályzat keretei között történjen intézkedés a T/2055 számú törvényjavaslat tárgyalásának az ülés napirendjéről történő levétele iránt.
A jogalkotásról szóló – a preambuluma szerint „a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében” megalkotott - 2010. évi CXXX. Törvény 2. § (2) bekezdése szerint “Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Egy jogszabályba ütköző – elfogadott, de hatályba még nem lépett - törvény orvoslása – a jogszabályba ütköző törvénynek az országgyűléshez megfontolásra visszaküldése - az egész társadalom érdekét szolgálja, ezért a fentiekre tekintettel Dr. Áder János Köztársasági Elnökhöz
közérdekű bejelentés-t
terjesztek elő az alábbiak szerint:
1/ Felhívom a Köztársasági Elnök Úr – mint az elfogadott törvények aláírására jogosult – figyelmét, hogy az országgyűlés által 2014. november 25. napján elfogadott Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésének azon rendelkezésébe ütközik, mely szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre kötelezettséget nem tehet terhesebbé.
A törvény 3. § (1) bekezdése szerint „A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.”
A törvény azért sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének rendelkezését, mert a fogyasztói szerződésnek a törvény erejével történő módosításával a jogalkotó olyan szerződés devizanemét módosítja – és teszi ezáltal az adósok kötelezettségét terhesebbé - , amely szerződések vonatkozásában a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően nyílvánosságra került megállapodása a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Bankszövetségnek leleplezte a deviza alapú kölcsönszerződések valódi - , a Kúria 6/2013. számú PJE határozatával megállapítani elmúlasztott - befektetéssel vegyes tartalmát, amely befektetéssel vegyes tartalomnak tisztességes jogegységi eljárásban történő megállapítása esetén nincs mit forintosítani, mert a korábban már részletezetteknek megfelelően
a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve
b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.
A befektetéssel vegyes tartalom tisztességes jogegységi eljárásban történő -, az új bizonyítékon alapuló - feltárása esetén fel sem merül a forintosítás, viszont a szerződések továbbra is érvényben maradnak, a devizára vonatkozó rendelkezések nélkül is teljesíthetőek, mert a teljesítéshez szükséges szerződési feltételek ebben az esetben is fennállnak: meghatározott a rendelkezésre bocsátani vállalt kölcsön összege forintban, meghatározott a futamidő és a kamat, a szerződések jelentős hányadában a törlesztőrészlet összege forintban is meghatározott, amely szerződésekben pedig csak devizában meghatározott a törlesztőrészlet, ott nincs akadálya – a Ptk. 231. § (2) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel – az érvénytelenség kiküszöbölésének és a szerződésben devizában meghatározott törlesztőrészlet alapulvételével a forintban teljesítendő törlesztőrészlet összege meghatározásának.
Az adósok fentiek szerint megállapítható kötelezettsége alacsonyabb a felvett kölcsönösszegnél, a fogyasztási kölcsönök devizanemének törvény erejénél fogva történő módosulásánál, mert ezen utóbbi esetben a ténylegesen felvett kölcsönök devizából számított tőkeállománya a törvény hatálybalépését követően több mint 130 %-a lesz a felvett kölcsönösszegnek. Ez az a körülmény, amely miatt az elfogadott törvény sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének hivatkozott rendelkezését, amely tilalmazza jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra kötelezettség terhesebbé tételét.
2/ javaslom, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontjának második fordulata alapján az elfogadott törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
Kérem Tisztelt Elnök Urat, hogy a közérdekű bejelentésem és javaslat alapján megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a 2013. évi CXV. törvény 2. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 30 napon belül szíveskedjék értesíteni.
Település, dátum
Tisztelettel:
név
közérdekű bejelentő/javaslattevő
cím
2. Mintabeadvány
Dr Áder János Köztársasági Elnök Úrnak
Budapest, 2014. november 27.
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
E-mail: ugyfelkapu@keh.hu, sajto@keh.hu
Tárgy: Társadalmi tiltakozás és intézkedés kérés a magyar demokráciáért
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Alulírott Menyhért Péter, a sértetti közösség által meghatalmazott pótmagánvádló, a KÖZVÁDLÓ kötelezettségi feladatkörében eljáró személy az aláíró személyekkel és szervezetekkel teljes együttműködésben, a következő tiltakozással és kéréssel fordulunk Magyarország Köztársasági Elnökéhez, mint a magyar demokráciának az Alaptörvény által felhatalmazott legfőbb őréhez:
1. Kérjük, ne írja alá a jogsértő „forintosításról szóló” törvényt.
2. Kérjük, hogy kezdeményezze a devizahiteles ügyekben mindennemű jogi cselekmény (jogalkotás, követeléskezelés, végrehajtás) azonnali felfüggesztését, a Fővárosi törvényszéken 352 sértett-pótmagánvádló által, 19.B.1396/2014. ügyszámon elindult, minden deviza alapú jogügyletről szóló büntető eljárás jogerős lezárásáig.
3. Kérjük kezdeményezze a „forintosításról szóló” törvényt megszavazó, nyíltan, tudatosan, és bizonyíthatón esküszegő, bűnpártolóvá vált 116 képviselő (a mellékelt névsor szerint) méltatlanná válás miatti vizsgálatát.
4. Tiltakozunk az elmúlt időszakban állami gyakorlattá vált SZELEKTÍV JOGALKALMAZÁS, valamint a tények és objektív körülmények társadalom elől való ELHALLGATÁSA ellen, mert ez megkérdőjelezi a jogrendünk biztonságát, egész jogállamiságunkat.
5. Segítsen helyreállítani a jogbiztonságot, hogy a társadalom jogrendünkbe vetett bizalmát újraépíthessük!
Indoklás:
Nevezett 116 képviselő, visszaélve a „NEM ABSZOLÚT” választási felhatalmazásával, valamint mentelmi jogával, semmibe vette az előzetes társadalmi jelzéseket, tiltakozásokat, tudatosa és vélelmezhetően személyes vagy pártérdekből fakadó korrupt módon, lábbal tiporta a hatályos magyar törvényeket, és megszegte képviselői esküjét.
- Semmibe vették a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2.§ (2)1, a 17.§2, valamint a 19.§ (2)3-ában írottakat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 2.§ (1-3), és 5.§ (1)-ében foglaltakat.
- A folyamatban levő büntető eljárás elhallgatásával; a kormány, valamint a Magyar Bankszövetség Együttműködési Megállapodás nevű diktátumának elfogadásával a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 282.§ (3) pontjában foglalt bűnpártolást követtek el,
- A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a kereskedelmi bankok számára történő, vélelmezhetően fiktív árfolyamon történő átjátszásával akár megvalósíthatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 376.§ (6) pontjában foglalt hűtlen kezelés minősített bűncselekményét.
- Mindezek alapján megszegték esküjüket, ezzel méltatlanná váltak a nép képviseletére.
- Vélelmezhető az is, hogy az Európai Központi Bank (az eu jog szerint jogellenes a fiktív árfolyam alkalmazása miatt) Magyarország megbüntetésért fogja kezdeményezni, amely jelentős anyagi kárt okozhat a magyar társadalomnak.
Mivel a képviselők mentelmi joga lehetővé teszi a hatályos büntetőjog alóli erkölcstelen kibújást, és mivel az esküszegésnek gyakorlatilag nincsen semmilyen szankcionálása, a következmények és a felelősség alól kibújó képviselőket MI, a személyükben fogjuk ellehetetleníteni, a hatályos jogszabályok által biztosított módon: kisebb összegű kártérítési perek és más polgári kártérítési eljárások ezreinek a kezdeményezésével az általuk, ezzel a törvénnyel nekünk okozott anyagi kárunk megtérítésének kezdeményezésével.
Forrás: Facebook.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése