2013. december 18., szerda

Dr. Várhelyi Tamás véleménye...


"A jogegységi teljes szövegét még én sem láttam, ugyankkor a közzétett sajtó közleményt én koránt sem látom annyira sötétnek!

1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Ebből számomra egyértelműen következik, hogy az a szerződés, amiben nem szerepel pontosan, összegszerűen meghatározva a devizaösszeg, az nem tartalmazza a szerződés tárgyát, ezért a szerződés a Hpt. 213.§ (1) a) alapján semmis!!! Továbbá nem minősíthető deviza alapúnak az a szerződés, amelyben az ügyleti kamat nem a deviza kamatához (pl.: CHF LIBOR) igazodik, hanem a bank "szuverén üzleti döntésén" alapul. Emiatt a Ptk. 209/A alapján már simán tisztességtelen lehet...

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Soha nem hivatkoztunk erre, ezután sem fogunk...

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

4/2012 elvi határozat kilőve... A tájékoztatásnak konkrétnak, és a korábbi időszak trendjén alapuló példákkal alátámasztottnak kell lennie... Meg ugye arra is illik felhívni a fogyasztó figyelmét, hogy az árfolyam emelkedésével a tőketartozása is nőni fog!

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Na ja... Feltéve... De ugye ügyleti akaratot nem pótolunk, felmondott (megszűnt!!!) szerződést nem nyilvánítunk érvényessé... Valaminek a hiánya szerintem elég nehezen pótolható...

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Valamely rendelkezését... Ha a szerződés a Hpt. alapján semmis, akkor vajon melyik az a feltétel ami nélkül a szerződés teljesíthető? A 213 ugye úgy kezdődik, hogy "semmis... amelyik nem tartalmazza"... Tehát pont az a bajunk, hogy nem tartalmazza az előírt tartalmi elemeket, nem az, hogy ami benne van, az érvénytelen...Érdekes lesz, mikor a szerződésből kimaradt feltételt figyelmen kívül hagyjuk...

Úgyhogy mindenki nyugodjon le a p*csába!!! A Kúria megállapításainak jelentős részével pontosan tisztában voltunk eddig is!

Azoknak akik megosztják a bejegyzést, szólok, hogy ha csak símán a "megosztom" gombot nyomkodják, a szöveget nem fogják megosztani és csak a lemur fog megjelenni az oldalukon... Így a "dr. Várhelyi Tamás véleménye a Kúria döntéséről" szöveg nem fogja teljesen fedni a valóságot..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megosztom itt: