Kásler Árpád: Rövid beszámoló a ciprusi konferenciáról

"Mindenekelőtt ismételten köszönet illeti meg mindazokat, akik felismerték a Ciprusi Konferencia fontosságát és áldozatokat hoztak érte, akár erőn felül is. A részvétel kizárólag az emberek összefogásának köszönhető, a hazai média legnagyobb elhallgatása mellett, ami annak a bizonyítéka, hogy belföldről csakis kizárólag magunkra számíthatunk, a hatalmi elit összezárt és szembehelyezte magát a hatályos törvényekkel.

...Az öt napos Konferencián, a több mint egy tucat országból jelenlévő képviselő beszámolója alapján, teljesen átláthatóvá vált globálisan az emberek kifosztása és az is, hogy ki milyen előrehaladott szinten van a megoldást illetően. Minden szerénység nélkül mondhatom, hogy lóhosszal járunk mindenki előtt, így fel tudjuk gyorsítani ott is az eseményeket, hiszen nem kell nekik végigjárni azt az utat amelyet mi már megtettünk és így közös stratégia alapján folytathatjuk a harcot."

Teljes cikk itt olvasható >

Kapcsolódó bejegyzés >

Dr. Várhelyi Tamás már 2011-ben megírta... (A rejtélyes svájci frank nyomában)

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/

http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre

Dr. Várhelyi Tamás, ügyvéd

Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztőrészletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.

Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.

1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.

2.)  A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította?

3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.

4.)  A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.

5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.

http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php

http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html

6.)  A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.

http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx

Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztőrészletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz.

7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb.  Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

Székesfehérvár, 2011. augusztus 22.

dr. Várhelyi Tamás

PITEE egyesület által közzétett beadványminták

Az alábbi linken megtalálhatja a PITEE egyesület által közzétett beadványmintákat. A beadványok elküldése után az Alkotmánybíróság esetenként hiánypótlási felszólítást küld. Ezen hiánypótlási felszólítások megválaszolásához is talál segítséget.

Kérjük, küldje el a PITEE egyesületnek, ha olyan hiánypótlási felhívást kap, amelyikre ezen az oldalon még nincs előkészített válasz!

Minden beadványt és hiánypótlást küldjön ajánlott vagy tértivevényes postai küldeményben és feltétlenül őrizze meg a levél feladását igazoló lapot!

Letöltés
Klikk!

+ kiegészítések elleni
panasz letöltése
innen

Két fő témában javasolt tehát élni a beadvány lehetőségével:

• Alkotmányjogi panasz a deviza-alapú hitelszerződések törvény erejével kikényszerített módosításai ellen
• Alkotmányjogi Panasz az eljárások felfüggesztése ellen
• Alkotmányjogi panasz a szerződések kiegészítései ellen

Beadványminták letölthetők innen >
...és innen

Forrás: pitee.wordpress.com

Kapusi Adrienn javaslatai (Forrás: Facebook)

Kapusi Adrienn
jogász

Kedves Egybegyűltek!

...Engedjék meg, hogy itt is felhívjam a figyelmet néhány sürgető tennivalóra MINDAZOK SZÁMÁRA, AKIK ÉRINTETTEK A DEVIZAHITELPROBLÉMÁBAN.  Ez ugyanis a közel 1 millió szerződéssel (amely részben már bedőlt, vagy megszünt, vagy még valahogy folyamatban van) legalább a magyar társadalom felét érintő proléma.

Tehát így, vagy úgy, de közvetlenül vagy közvetve 4 fős átlagcsaládokkal számítva, minimum 4-5 millió ember életét keseríti meg, ha legalább csak egy is van a családban. Gondolják, milyen jó lenne, ha csak egy lenne ugye????

És ugye az is jó lenne, ha ez miatt abból a bizonyos 4 fős családból ne dolgozna legalább 1 személy külföldön, szétszakítva a családot....

Nos: az elmúlt fél évi "jogalkotási" csődtömeg legutolsó felvonásaként néhány napja megszavazták az un. "forintosítási" törvényt. Ez akkor lép hatályba, ha a köztársasági elnök úr aláírja.

FONTOS!

Ez a törvény most a devizahitelesek közül csak az lakásépítési vagy vásárlási célú, vagy szabad felhasználású deviza jelzáloghitelesekre vonatkozik. Az sem számít, hogy élő-e még a szerződés, vagy már felmondott, lényeg, hogy még pénztartozása legyen a feleknek egymással.

Az aláírástól (értsd: a törvény Magyar Közlönyben való megjelenésétől) számított  30 napon belül tértivevényes, ajánlott küldeményben jelezni kell a bank felé, hogy semmisnek tekintik a szerződést, és hogy a törvény-módosítás útján végrehajtott szerződés-módosítással nem értenek egyet, mert az nem az Önök saját érdekét és akaratát fejezi ki és nem fogadják el a forintosítást, azt tudomásul nem veszik és azt vitatják! Az új törlesztőrészletekkel nem értenek egyet, nem vállalják és nem tudják fizetni!

Ez a mozzanat nagyon fontos lesz!

Aki ugyanis nem ír levelet, az a törvény erejénél fogva szerződés-módosítás nélkül lesz februárban az elszámolás után "átsorolva".

Másik FONTOS MOMENTUM: 

később kártérítésért csak az mehet, aki ebben a 30 napban írásban igazolható módon bizonyítani tudja, hogy ez akarata ellenére történt meg! 

A levélírással egyidejűleg pedig AZONNAL TESSÉK MEGTÁMADNI A SZERZŐDÉSEK MELLETT TALÁLHATÓ KÖZJEGYZŐI KÖZOKIRATOKAT!

Miért?

Azért mert - ha valaki jelzi az ellenállását - nyilván az elszámolások után azonnal megindítják ellene a végrehajtásokat. MÁRPEDIG A VÉGREHAJTÁST AZ AZONNALI VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZJEGYZŐI KÖZOKIRATOK TESZIK LEHETŐVÉ. Ezért ha ezen iratok "KÖZOKIRATI" MINŐSÉGÉT TÁMADJUK, AKKOR A KÖZOKIRATI STÁTUSZA LESZ - nyilván sikeres per esetében - megsemmisítve.

Ez pedig azt jelenti, hogy a bank NEM INDÍTHAT BÍRÓSÁGI PER ÉS JOGERŐS BÍRÓI ÍTÉLET NÉLKÜL AZOK ELLEN VÉGREHAJTÁST, AKIK EZT MEGLÉPIK! Hanem kénytelen lesz Ő maga felperesként bíróságra menni és bizonyítékokkal alátámasztva követelni azt, ami szerint Őt megilleti. Addigra - remélhetőleg - egy-két tárgyalást megélt státuszban fognak ezek a fajta perek járni és kérni lehet ezekre tekintettel a végrehajtások azonnali felfüggesztését is már ott a perben a jogerős ítélet megszületéséig. Ha a bank pedig perel felperesként, alperesként már a védekezés teljes arzenálját fel lehet vonultatni ellenük - ráadásul járásbírósági szinten!!! Ami rendkívül fontos, mert az még nem ügyvédkényszeres!

Autó és személyi hitelesek ne indítsanak felperesként pert, hanem várják meg, míg a bank felperesként beperli őket (akár fizetési meghagyásos eljárásban, akár egyenesben indított bírósági perben).

A jelen állás szerint igaz, az, amit a fentiekben tanácsoltam! Amennyiben változik a jogi környezet - vagy azért mert az Alkotmánybíróság végre megsemmisíti vagy a kúriai PJE-ket vagy az arra épülő júniusban megjelent 2014 évi XXXVIII. tv-t -, akkor amúgy is egy új helyzet áll elő, mert a szeptember végén kiadott elszámolási törvény és a most kiadott forintosítási törvény akkor okafogyottá válik és visszaállunk az eredeti érvénytelenségi keresetekre.

De változást eredményezhet hamarosan decemberben az Európai Unió bíróságán egy a magyar kölcsönszerződések ügyében eljáró közjegyzői tevékenység vizsgálatával kapcsolatosan - várhatóan a közeljövőben megszülető ítélet is! Figyeljük!

Ha ez megszületik, már akkor fellélegezhetünk - de legalábbis a végrehajtásokat illetően! Mert bizonyára kihatással lesz minden közjegyzői közokiratra és a folyó perekben remekül lehet majd rá hivatkozni.

De változást eredményezhet még dr. Kriston Istvánnak - még júniusban a ráckevei Járásbíróságon indított egy keresetében - az ottan bíró által kért (Kásler-ügyhöz hasonló) Eu Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásában elbírálásra váró ügy.... Ennek a lényege: hogy arra várnak választ a beterjesztők, hogy EREDMÉNYEZHETI-E A KÖLCSÖNSERZŐDÉS ELNEVEZÉSSEL MEGKÖTÖTT- VALÓJÁBAN AZONBAN EGY REJTETT DEVIZA ADÁSVÉTELT TARTALMAZÓ HIBRID PÉNZÜGYI TERMÉK - SZERZŐDÉSEK SEMMISSÉGÉT A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY KEMÉNY ADÓSI ELŐMINŐSÍTÉSI SZABÁLYAINAK A MEGKERÜLÉSE? (Hiszen nálunk a Ptk. azt mondja ki a 200. § (2) bekezésben, hogy "más jogszabály megkerülésével kötött szerződések tisztességtelenek és semmisek".

Nyilván a döntés függvényében hozza meg az ítéletét a ráckevei járásbíró, amely - várakozásom szerint - ezt az egész folyamatot meg nem történtté fogja tenni akkor is, ha a kormányzat a feje tetejére áll is.

A múlt hét közepén Róna Péter egyik ebéd utáni beszélgetést ugyanezzel a várakozással fejezte be, amivel maximálisan egyetértek már az elejétől fogva!

Erre körülbelül - uniós gyakorlatot figyelve - 8-10 hónap elmúltával kerül sor. amely tavasszal fog lejárni. Csak addig nagyon figyelni és meglépni, amit meg kell lépni!

Ezen a területen ezzel azonban még mindig nem lesz rend! Amit látok és érzékelek - nagyon remélem, hogy ezt csak én látom így - de tragédia lesz, ha az MNB eszközkezelőt indít vagy átveszi az eszközkezelőt a bedőlt ingatlanokkal együtt..... Hiszen az MNB = Európai Központi Bank = " Rotschil és Soros György magántulajdona.....

Ezért - bár az egyik oldalon "gazdasági szabadságharcolunk" a magyar földért - és a másik oldalon meg tálcán nyújtjuk át az Európai Központi banknak a lakásállomány 30-50 %-át....

Ezzel aztán nem adtunk a ......nak egy jó nagy pofont......

És máris kész van az Eu forgatókönyve a magyar magántulajdonú ingatlanok bérlakássá való alakításáról.....

Tudomásul kell venni emberek: 

SEMMELYIK KORMÁNYNAK NEM ÉRDEKE A DEVIZÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE! 

Ezért : "magad Uram, ha szolgád nincsen".

Hogy miért? Gondoljunk bele!

Addig van bankadó, amíg van devizaszerződés. Addig van a költségvetésnek pénze a lefejt magyar állampolgárról közvetetten, amíg van devizaszerződés. És ami a legfontosabb ameddig van bankadó, addig van költségvetési forrás és ebből átutalási lehetőség a pártkasszákba is!

Hát melyik magyar kormány menne szembe saját költségvetési érdekével?

Gondolják érdekli őket, hogy így a társadalom áll szembe a saját kormányával???? Aligha!

Gondolják eljut hozzájuk az az igény, hogy az MNB - mostanra már másodszorra a bankokba kiszállított - devizatartaléka a jogos tulajdonosához az adóshoz jusson vissza???? Aligha!

Hiszen a mindenkori kormány ezt saját kormányzati költségvetési tervei végrehajtására szeretné felhasználni. Hol lenne érdekelt, hogy "visszaadja"?

Gondoljanak bele, hogy mekkora is lenne ez a pénz amit az embereknek vissza kellene fizetni? A tavalyi Kásler előzetes döntéshozatali kérelemben benne volt az összeg! Az éves GDP 38,2 %-ával lenne egyenlő!

Tudják ez mekkora összeg? Pontosan akkora - hogy a bankok helyett, akik a befizetésekkor rögtön ki is talicskázták a pénzt - nyilván a magyar kormányzatnak kellene fizetnie ennek az egésznek az elharapózásában játszott szerepük miatt. Ez ÁLLAMCSŐDÖT JELENTENE, RÖGTÖN ÉS AZONNAL.

Gondoljanak bele, akarhatja-e ez, vagy bármelyik kormányzat - aki ennyire minden megtesz azért, hogy legalább 20 évig hatalmon maradhasson -, hogy az államcsőd idején regnáló kormányként "menjen a levesben"?

Ugye nem várunk már semmit? Hanem végre lehull a szemünkről a hályog????

Vélemény????

Kapusi Adrienn

Ui: kérem segítsenek eloszlatni a devizások és a nemdevizások közötti ellentét okát. Hiszen a média azt próbálja sulykolni, hogy itt a devizások akarnak valami olyat, ami a forinthiteleseket, meg egyéb banki szolgáltatásokat igénybevevőket hátrányos helyzetbe hozza. Közben a valóság a következő:

A banknak saját pénze nincs. Azoknak a pénzét forgatja, akik - akár - csak egyszerű forintfolyószámlával rendelkeznek csupán, vagy éppen betétjük, vagy értékpapírmegtakarításuk is van. Hogy hogyan? Ezt swapolja - "technikai pénzcsere" -, amely pusztán az értéken meglévő különféle devizákat "kicseréli", de nem váltja át! Az adóstól viszont az átváltás különbözetét szedi be! A csalás tehát itt van! Ebből az irdatlan sok pénzből azonban a pénz eredeti gazdájának a betétesnek, a folyószámlatulajdonosnak nem szégyell 1-2-3 %-ot adni, miközben Ő meg bezsebelte a 4000 milliárd forintot, amelyből 800 millió adót csalt el valamennyiünk elől!

Tehát ugyanúgy megkárosítja azt, akinek ilyen hitele nincs, mint azt, akinek van! A bank ugyanis a 4000 milliárdból már vissza is osztott a folyószámlatulajdonosnak, vagy betétesnek ebből 1-3 %-ot..... Miközben az egész nyereséget Ő teszi el, és az egész kockázatot az adóssal "viteti el".

Hát értjük, hogy mi van itt?

Nem kéne végre összefogni???? És nem "megenni" az "oszd meg és uralkodj" dumát?)

Bocsánat, hogy hosszúra sikeredett, de ez a teljes kép!

Szabó József: Devizahitel - Hol az (i)gazság? című könyvének bemutatója

Dr. Damm Andrea előadásával

Kapcsolódó bejegyzés >