2013. november 28., csütörtök

Makkos Albert civilek nevében írt válasza a Kúria kérdéseire (1. rész)

Kedves Barátaim!


A Kúria közzétette azokat a kérdéseket, amelyekre a jogegységi határozat meghozatala érdekében választ vár. A civilek nevében készülünk mi is egy vélemény továbbítására. Annak érdekében, hogy ez mind szélesebb kör véleményét tartalmazza, az elkészült írást pontokba szedve közzétesszük.

Naponta egy pont. Naponta egy gondolat. Kérem a véleményt!

Kúria kérdése:

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?


A pénzügyi szolgáltatásokra a Hpt. 3. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:” A törvény szerint nincs „deviza alapú” pénzügyi szolgáltatás!

A Hpt. 200/A § (1) 2010. október 27-től új definíciót vezetett be „Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött” A törvényi megfogalmazás nem tartalmazza, hogy mit jelent a „nyilvántartott”, milyen elszámolási kötelezettsége van, valamint a fizetés a nyilvántartás alapján történik-e? A törvény csak a lakáscélú kölcsönszerződésekre vonatkozik. Változatlanul nincs meghatározva a szabad-felhasználású, gépkocsi, és személyi kölcsönszerződések esetén a „deviza alapú” szerződés fogalma. A Ptk. 201. § (1) szerint a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Sőt a magyarázat szerint az „egyenértékűség elvének védelme” kell érvényesüljön. Nem tisztázott, hogy a kölcsönfelvevő a deviza árfolyam kockázatának vállalásáért mit kap cserébe, és milyen mértékű változás esetén nem szenved csorbát az egyenértékűség elve. A „deviza alapú” kifejezés tartalma jogilag és közgazdaságilag nem tisztázott.

A pénzintézetek a deviza alapú kölcsönt úgy folyósították, mintha a háttérben a fedezetet deviza révén biztosították volna, és ezért volt kedvezőbb a kamat. A folyósítás és a visszafizetés forintban teljesül. Időközben a Svájci Tőzsde honlapja alapján bebizonyosodott, hogy egyetlen pénzintézet sem vett fel Svájcban kölcsönt, nem is adtak volna. A deviza piacon 7.000 milliárd forintnak megfelelő mennyiségű deviza nem állt rendelkezésre. A más bankok által megjelölt forrás a swap ügylet volt, ami a magyar bankok svájci frank forrásaként nem jöhetett szóba. Egyrészt ehhez is szabad devizaforrás kellett volna, ami ekkora összegben nincs. Másrészt a swap egy csereügylet, amelynél pl. a svájci frank ellenértékét azonnal át kell utalni a partnernek. Miután a swap fedezete csak a betétesek forintja lehet, a swap ügyletet két kamat terheli, a devizakamat és a betétesek forintkamata. Így a swap alkalmazásával a kamatszint magasabb lett volna, mint a forint kölcsön kamata. Végül a devizafedezetre kitalálták a „szintetikus” fedezetet, ami nem jelent valós pénzt, tehát abból nem lehet kölcsönt folyósítani. A deviza alapú kölcsönök mögött tehát deviza nem volt.

A deviza (pl. svájci frank) alkalmazása értékállandósági kikötésként is értelmezhető lehetne. Miután sem a bankoknak sem a kölcsönfelvevőknek, de még az országnak sincs markáns svájci kapcsolata, így a gazdaság változását, a kölcsönök értékének módosulását nem tükrözi a svájci frank, azaz a fogyasztási kölcsön értékállandósága nincs összefüggésben a svájci frankkal, így alkalmazása közgazdaságilag teljesen indokolatlan.

A pénzintézetek maguk sem kezelték úgy a deviza alapú kölcsönszerződéseket, mintha a kölcsön mögött svájci frank lenne. Az alacsony svájci kamatlábbal vették rá az embereket a kölcsön felvételére. Az elszámolásnál éppen az alacsony, idővel nulla szintű kamatot hagyták ki az elszámolásból, helyette szubjektív alapon emelték a kamatot. Ezt bizonyítja a továbbiakban, hogy a svájci frank kölcsönszerződés alkalmazása esetén közzé kellett volna tenni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatláb változását, amit a 2009. évi CL törvény 62. § 1. sz. melléklete alapján törvény is előír. Miután a referenciakamat feltárhatta volna a kamatemelés visszaélését, a törvényt egyetlen bank sem tartotta be, így a kamat számítását, ellenőrzését lehetetlenné tette. Jellemző, hogy nem volt kormányzati erő a törvény betartására.

A pénzintézetek maguk bizonyították, hogy a szerződésükben maguk által megfogalmazott „nyilvántartás” feltételét sem tartották be, azaz maguk annullálták a „deviza alap” fogalmát.

A pénzintézet deviza alapú szerződések esetében nem az adott deviza jellemzőit alkalmazta, ezzel a szerződések ellentmondóvá váltak és így a szerződések a Ptk. 228. § (3) alapján semmisek.

12 megjegyzés:

  1. Ez a leírás teljesen korrekt és alapos! Tényekre törvényre hivatkozik. Még én laikusként is értem nagyrészét, talán csak az nem érti ki nem akarja.
    Külön köszönet érte Makkos Albertnek.
    Személy szerint én igazából azt nem értem, hogy miért nem jó nem fogadják el egyetlen megoldást semm? Mert már ezer született Tény hogy ezekkel a szerződésekkel becsapták az embereket a bankok nem tartoták be a törvényeket. Talán mentek volna el az emberek egy négy éves gazdasági képzésre, mielőt felveszenk egy hitelt? Elhittük a bankoknak amit montak. Feltünő nekem az is hogy mig minden másban a kormány 1-2 hét alatt törvényeket hoz pikk-pakk adig a devizahitel ügyében mindig csak az időhúzás kifogások vannak vajon miért?
    Tisztelettel
    Henrik

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert nem tiszta! A törvénykezés meg csupán a hatalom megtartására korlátozódik! A többi (gazdasági, szolgáltatási, pénzügyi) meg ismeretlen a képzetlen képviselőink előtt, meghaladja képességeiket! :(

      Törlés
    2. Valóban, nagyon korrekt. Nekem is szöget ütött a fejembe, hogy svájci frankban számolja a pénzintézet a hitelem, de tranzakciót nem láttam a hitel folyósítása alkalmával. Ez volt 2009-ben, akkor szóvá tettem, de az ügyintéző elhessegetett, hogy ez bonyolult banki manőver. Így lopták ki az emberek zsebéből a pénzt, majdnem azt mondták, hogy hülye vagyok hozzá.
      Nagyon köszönjük Makkos Albert, a kereken megfogalmazott álláspontját!

      Üdvözlettel: Kolozs Zsuzsa

      Törlés
    3. Tisztelt Makkos Úr! Nem elég kivívni a semmisséget deviza ügybe. A BANKOK CSALTAK, nyerészkedtek és a devizások bizalmával visszaéltek gátlástalanul. Van olyan pont is amit nem vetek figyelembe :-a következőket. Vannak olyanok akik 30-éves futamidőre kapták a jelzálog alapu CHF- alapu ....FTkölcsönt kaptak, miközben 60 évhez közelebb áltak. EZZEN IS VÁLTOZTATNI KÉNE!!!! A FUTAMIDŐ HOSSZÁT LE KELLENE RÖVIDÍTENI! EGYÉNILEG KELL A SZERZŐDÉSEKET ÚJRA TÁRGYALNI!!!

      Törlés
  2. Tisztelt Makkos úr!

    Szerintem teljesen rendben van az érvelése a Kúria első kérdésére, Csak a választ nem írta le. Tehát a kérdésre a válasz, igen, vagy nem? Ez hiányzik csak az okfejtésből, szerintem.

    Üdvözlettel, JPY adós Loga Ferenc

    VálaszTörlés
  3. Tisztelt Makkos úr!

    Teljes mértékben igaza van! Csak az kérdés, hogy mennyire számít ez az állítólag pártatlan tisztességes bíróság számára, amihez ugye jogunk van az alkotmányunk szerint!!

    Loga Ferenc úr! A Makkos úr vleményének 3, bekezdésének utolsó mondata adja meg szerintem a választ.

    Üdvözlettel,

    Csiszár László

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jogunk na igen ez az amit nem igen kapunk meg ma magyarországon, csak szavakban tettekben nem igen!
      Kicsit más nem is tudom hogy fogalmazzam azt a gazságot hogy az ingyen bankba rakott pénzem felvétele után fizetnem kell sőt ahhoz hogy ehhez ingyen hozzá jussak még törvényt is kell hozni de az is csak 150 000 ftig terjed ez valami vicc...... vagy mi akar ez lenni? Talán a párnában is jobb helyen van a pénzem ott legoláb nem kell fizetnem utána ha hozzá akarok nyulni::)

      Henrik

      Törlés
  4. a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e?

    A deviza alapú kölcsön nem kölcsön, hanem egy származékos, magas kockázatú befektetés jellegű ügylet, amely két alapügyletre bontható: egy forint kölcsönügyletre és egy határidős devizaügyletre. Az így létrejött ügylet sem a kölcsönügylet kritériumainak nem felelhet meg, sem a pénzpiacok működését szabályozó, a befektetők érdekeit szolgáló előírásoknak nem felel meg. Egy pénzpiaci származékos térmékkel való kereskedésnél, az ügyfél tökéletesen tisztában van azzal, hogy a befektetésének értékét mi határozza meg. Egy határidős devizapozició veszteségének/nyereségének alakulása a szabályozott és átlátható rendszer miatt tisztán követhető. A devizakölcsönökre ez nem volt jellemző. Ha az ember egy befektetési számlát nyit pl. az MKB Bankban azzal a bejelentett szándékkal, hogy "devizahitel" konstrukció határidős lábához hasonló ügyletekkel szeretne kereskedni, forint elszámolású határidős CHF/HUF devizapziciót szeretne nyitni, akkor előbb levizsgáztatják. A vizsga célja, hogy meggyőződjenek arról, hogy az ügyfél tisztába van -e az ilyen ügyletek magas kockázatával.
    Tudomásom szerint a devizakölcsönök esetében inkább az volt a jellemző, hogy inkább elhallgatták az ügyletben rejlő határidős deviza nyitott short pozició meglétét, illetve annak kimagasló veszélyességét elbagatelizálták .

    VálaszTörlés
  5. Véleményem szerint ez így nem igaz:
    "Miután a swap fedezete csak a betétesek forintja lehet, a swap ügyletet két kamat terheli, a devizakamat és a betétesek forintkamata. Így a swap alkalmazásával a kamatszint magasabb lett volna, mint a forint kölcsön kamata."
    A swap alkalmazásakor a két kamat nem összeadódik, hanem "kivonódik".
    http://www.svtuition.org/2011/07/currency-swap-examples.html
    Egy swap ügyletnél az a lényeg, hogy aki a swap csereügylet indulásakor a tőkecsere után forintot kap az forintban fizeti a forint kamatot, aki svájci frankot kap az svájci frankban fizeti a frank kamatot. Elvileg a kölcsönfelvevőnél van a forint, és a szinlelt swap szerint a banknál a deviza. Ha fordítva lenne akkor a bank fizetné a forint kamatot és az ügyfél a devizát. Ennek eredményekép egy swap ügyletnél a forint kölcsönt felvevő végeredményben nem forint kamatot és nem svájci frank kamatot fizet, hanem a két kamatnak a különbségét. Az pedig annál nagyobb lesz, minél alacsonyabb a svájci frank kamata( és persze minél nagyobb a forinté). Ha tehát elfogadom a swap meglétét, akkor el kell fogadnom azt is, hogy az általam fizetett kamat magasabb lehet, mint a svájci frank kamata. Ezek után csak úgy lehet kimászni ebből a csávából, ha az akarategység hiányával és azzal érvelünk, hogy ez nem kölcsön, hanem egy spekulativ befektetés, amelynek megkötésekor az alperes bank megtévesztette a felperes kölcsönadóst és folyamatosan tévedésben tartotta. Ezen felül esélyt sem adott arra, hogy ezen összetett spekulativ befektetés jellegű ügyletnek a határidős lábát lezárja egy (amúgy elég drága) ellenüzlettel.

    VálaszTörlés
  6. Egyértelmű,hogy ezen hiteleknek semmi köze nincs a CHF-hez Az én esetem különösen ezt bizonyítja. A 2008-ban irott szerződésm 15,507-CHF et tartalmaz a közjegyzői okirat szinén ezen összeget.2011-es FHB-bank értesités szintén.Majd 2012 májusban a Békéltető Testület elszámolásra kötelezi a bankot és kiderül 14,365 CHF et adott a bank.Ezután a PSZÁF-vizsgálata 2013.ápr-ban ismét 15,507 CHF-et álapit meg .TEHÁT az sem tiszta mekkora összegű CHF.et számolnak a FEL VETT 2,000.000.Milkó -ra Érdemes a dátumokat figyelni.Közben Bíróságig jutott az ügy itta bank jogásza ismét 14,365-CHF röl nyilatkozik.

    VálaszTörlés
  7. Köszönjük érvelését! Ha nem volt a hitelfelvételek mögött deviza, akkor hogy történhetett az meg, hogy míg Svájcban a CHF lefele standált, addig a hitelfelvevők törlesztőrészlete emelkedett, majd dupéájára,triplájára nőtt. Ez uzsora kamat, spekuláció, egyértelmű félrevezetés.
    Ehhez nem kell semmiféle jogi vagy egyetemi végzettség ahhoz hogy lássuk belettünk csapva. Hol lesz kiút? Miért ez a sok huza-vona a kúria részéről. Miért nem lehet e tények tudatában döntéseket hozni.
    Hát azért, mert a kúria korrupt, befolyásolható emberekból áll. Azt kell tenniük amit mondanak nekik.
    A segítség sajnos csak látszat a kormány részéről is. A média mindent elbír ezt tudjuk. A bankokat nem a kormány irányítja már rég hanem az IMF és az amerikai háttér bank a Goldan Shacx vagy hogy is hívják.
    Mindent megtehetnek velünk amit csak akarnak. Nézzetek utánna Líbia és Kadhafai történetének. De Grábner János is bemeri vállani nézzétek meg!!

    http://youtu.be/3Tpo2GC2Yws


    VálaszTörlés
  8. D.Attila
    Javaslom az 1.bekezdés végén(vastagon szedve):Tehát a tárgyazerinti kölcsön Ft kölcsön,ezért kondicíóinak is a mindenkori Ft kölvsönének kell megfelelni!
    A 3.bekezdésben tett állítást,miszerint a pénzintézetek valójában nem vettek fel CHF kölcsönt,sajnos bizonyítani kell,vagy a hitelező bankokkal el kell ismertetni(????)

    VálaszTörlés

Megosztom itt: