Az alkotmánybíróság ma meghozta a döntését devizahiteles ügyben. Szokás szerint felrobbantak a fórumok. Előkerültek a véres kaszák, nemzethalál víziója, s így tovább. Pedig az Alkotmánybíróság sem mondott semmi újat vagy meglepőt.
Teljes, eredeti AB határozat letöltése itt >
A legfontosabb dolog, azt megérteni, hogy a devizahitelt nem csak egyetlen okból lehet támadni és egy-egy ilyen döntés a hibák egy csoportjára vonatkozik, sosem az egészre. Az egyszeri devizaadósnak - ügyvéd vagy hitelsikerek.hu csoport segítségével - meg kell találnia a hibás pontokat a szerződésében. Ezen hibás pontokat össze kell vetni mind a Kúria, mind pedig az Alkotmánybíróság határozatával.
A továbbiak megértéséhez fel kell idézni a részleges és a teljes semmisség közötti különbséget. A részleges semmisség esetén a bíróság egy adott pontot kihúz a szerződésből, de a szerződés többi része megáll a saját lábán és továbbra is érvényes marad. A teljes semmisségnél azonban a komplett szerződés lesz megsemmisítve, mert olyan alapvető és sarkalatos eleme hiányzik a szerződésnek, amelyet a bíróság nem javíthat meg.
A devizahiteles szerződésekben található problémák 2 nagy csoportot alkotnak: a szerződéskötéskori, illetve a szerződéskötést követő. Mindkét csoportban találhatóak részleges és teljes semmisséget okozó hibák.
Az Alkotmánybíróság mai döntése csak azokkal a szerződésekkel foglalkozik, amelyek érvényesek, azaz nem lettek semmissé téve, azaz nem voltak semmisek a szerződéskötés pillanatában és később sem váltak azzá.
Szerződéskori hibák
Kúria 6/2013 PJE-ben megfogalmazta, hogy az érvénytelenségi okokat az aláírás pillanatában kell vizsgálni. Azaz, az ilyen hibák felismeréséhez és ellenőrzéséhez csak a szerződés szövege, illetve az egyéb, adós által ismert és elismert dokumentumok szükségesek. Ide tartoznak a Hpt. 213 alá tartozó pontok (összeg, THM hiba, stb), illetve egyéb semmisséget okozó problémák (egy aláíró a banktól, illetve nem jogosult aláíró és így tovább)
Ugyanitt a Kúria megfogalmazta, hogy a szerződés életben tartására kell törekedni, mivel az egyszeri nagy összegű visszafizetés ellehetetleníteni az adóst a legtöbb esetben. (A hangsúly a "legtöbb esetben" kifejezésre vonatkozik. A perben be lehet csatolni a kérelmet, hogy nem kérik, hogy a bíróság emiatt erre törekedjen, mert az adós majd megoldja, ahogyan tudja ...)
Ha ilyen hiba az aláírás pillanatában már benne volt a szerződésben, az semmis, azaz mintha az aláírás meg sem történt volna. Ha az ingatlanon volt jelzálog, akkor azt törölni kell, ha a BAR listás lett miatta az ügyfél, akkor onnan is ki kell szednie a banknak.
Az Alkotmánybíróság a hibák ezen csoportját nem vizsgálja a mai döntésében, hiszen szerinte csak akkor változtatható a szerződés, amennyiben előre nem látható események következnek be. A szerződés aláírásának pillanatában minden ismert volt a bank számára is. Így a három követelményből egy már alapból nem teljesül.
A másik, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint csak olyan szerződés módosítható, amelyik érvényes. Ha egy szerződés semmis volt az aláírás pillanatában, akkor azt a kormány sem módosíthatja, lévén nincs mit!
A közel 250 megnyert per szinte mindegyike az aláírás pillanatában fennálló hibákat támadta. Sikeresen.
"Az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése" – közölte az AB.
Ez annyira a feladata, hogy már régen van ilyen. Az alapjait az EGK 13/93 fektette le, majd az a magyar jogrendszerbe is átvezetésre került. A magyar kormány ezen területen nem lehet engedékenyebb, mint amit az EU törvények és jogszabályok előírnak.
Tömören megfogalmazva az EU jogrendben a bankok számára extra garanciák vannak biztosítva, ameddig a szerződésük bizonyos kritériumoknak megfelelnek. Bár az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságra hivatkozik, az adósok esetére a sokkal speciálisabb Hpt (Hitel- és Pénzintézeti Törvény) vonatkozik. Ebben pedig teljesen világosan meg van fogalmazva, hogy minek kell(ene) lennie egy ilyen szerződésben.
A szerződési szabadság mindig is keretek között volt. Például nem lehet olyan szerződést kötni, ami jogszabályellenes. Pl nem lehet felbérelni valakit legálisan arra, hogy robbantsa fel a CIB bankfiókot, vagy szerződést írni arról, hogy egy harmadik felet eltegyenek láb alól. A Hpt. viszont ezeken túlmenően még szorosabb kereteket határoz meg.
Az EU fogyasztóvédelmi törvényei azt mondják ki, hogy amennyiben egy szerződés nem felel meg ezen szoros keretnek, úgy a Fogyasztóvédelmi törvény térfelet vált és a fogyasztót kezdi el védeni úgy, hogy a semmisség kinyilvánításával elveszi az extra jogokat a banktól. Ellenkező esetben a bank olyan papírt írna, amilyet csak nem szégyel, majd a bíróságon úgyis kijavítják ...
Ezt erősíti meg az EU C618/10-es döntése az ügyben, mely szerint a tagállam (esetünkben Magyarország) szimplán nem írhat bele a szerződésbe. Ellentétes az európai joggal az ilyen szerződések módosítása vagy új elemek beszúrása.
Mi lesz a devizaadósokkal?
