2014. január 10., péntek

Buta demagógia helyett… Gondolatok a Kúria döntéséről | Makkos Albert írása


Most, hogy már aludtunk néhányat a Kúria 2013. december 16-i döntésére, nézzük az egyes pontokat:
1. A Kúriának igaza van abban, hogy a „deviza alapú” kölcsönöket kedvezőbb kamattal kínálták. Azt azonban a Kúria elfelejtette, hogy ez csak egy induló állapot volt. A pénzintézetek többé nem alkalmazták a kedvező deviza kamatot, hanem szubjektív kamatképzést folytattak. A Kúria állásfoglalása tehát megerősíti, hogy a svájci frank kamatának alkalmazása továbbiakban is per tárgya lehet, sőt kell, hogy legyen. A svájci frank kamatlába ugyanis 2008. év végétől nulla körüli értékre csökkent, míg a magyar „deviza alapú” kölcsönök kamata 8-10% nagyságrendre emelkedett. Tehát, per útján a svájci frank kamata szerinti elszámolás kierőltetésével jelentős előnyt érhetnek el a kölcsönfelvevők, ami nagyrészt kompenzálja az árfolyam emelkedését.
A Kúria megfogalmazása szerint a kölcsönfelvevők „devizában adósodtak el”. Ez egy érdekes megállapítás. Mindenki tudja, hogy az ügylet mögött nincs deviza. Egyetlen bank sem vett fel svájci frank kölcsönt, a szabadpiacon nem volt 7.000 milliárd forintnak megfelelő svájci frank, tehát sem a vásárlás, sem a swap ügylet nem volt lehetséges. Végül, az un. szintetikus devizával manipulálni lehet a könyvelést, de nem lehet belőle svájci frank kölcsönt nyújtani. A bíróság és így a Kúria kötelessége is, hogy döntéstét bizonyítékok alapján hozza meg, ami jelen esetben nem így történt.

2. Az „adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.” A Kúria megállapítása igaz. Az árfolyamkockázat azonban nem része egy kölcsönszerződésnek. Az árfolyamkockázat egy befektetési szerződési elem. A kölcsönfelvevők azonban nem befektetési szerződést kívántak kötni, hanem kölcsönt felvenni, ezért a pénzintézet és a kölcsönfelvevők közötti szerződés nem felel meg a felek akaratának. Ezt pedig a Kúriának meg kellett volna állapítani.

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása” kijelentés a Kúria részéről közgazdaságilag nem megalapozott. Ha a szerződéskötés időpontjában fennálló 20 éves trendet tekintjük, akkor előre látható volt a jövőbeni árfolyam emelkedés bekövetkezése. Ez éppen úgy látható, mint ahogy ma is becsülni lehet a jövőbeni emelkedés mértékét. Az „érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.” Fennállt! Az árfolyam a szerződések jellemző súlyponti időpontjában, 2007 nyarán, mintegy 40 HUF/CHF értékkel a trend alatt volt. Gazdasági törvényszerűség, hogy az árfolyam emelkedésével meg kel, hogy szűnjön. Azt nem lehetett tudni, hogy ez 2008. októberben következik-e be, de azt igen, hogy be fog következni. Erről pedig a kölcsönfelvevőket tájékoztatni kellett volna.
Forrás: internetfigyelo.wordpress.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megosztom itt: