Az Európai Uniós csatlakozás után a bankok a kölcsönök mennyiségét lényegesen meg akarták növelni, ami csak alacsony kamatszinttel volt lehetséges. Kézenfekvő megoldás lett volna az euró kölcsönök alkalmazása. A bankok azonban a várható jelentős árfolyam emelkedés miatt a svájci frankot választották. A svájci frankban felvett kölcsön a forint kölcsönhöz képest mintegy fele akkora kamatszint mellett komoly vonzerőt jelentett, és emiatt a lakosság jelentősen eladósodott. A bankok törvénytelenül a svájci frank kamatszintjétől eltérő olyan szubjektív kamatlábat alkalmaztak, ami a forint kamatszintre emlékeztetett.
 |
| Szász Károly |
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Szász Károly a Heti válasz folyóirat 2012.10.20-i cikkében nyilatkozta: „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és –eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valóságos költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel.”
Én is láttam olyan devizaalapú szerződés bírósági tárgyalásának jegyzőkönyvét, amelyben a bank kijelentette, hogy az ügylet mögött nincs deviza. Az emberek bizalmatlanságát fokozta, hogy a bankok – állításuk szerint – a devizát saját tevékenységi körükben tartották meg, azaz a deviza, illetve annak átváltása egy belső banki művelet. Mi köze a kölcsönfelvevőnek egy belső banki művelethez, amikor a deviza létét, költségét nem tudja ellenőrizni!?
Tovább fokozta a bizalmatlanságot, hogy Magyarországon olyan mennyiségű svájci frank alapú kölcsön került folyósításra, ami a deviza fedezetét erősen kétségessé teszi. A Magyar Nemzeti Bank havonta közzétett Hitelintézetek összevont mérlege 2008. szeptemberi adatai szerint a háztartások devizahitel állománya 4.268 milliárd forint volt, ami a szeptember végi MNB árfolyammal 154,01 HUF/CHF átszámítva 27,7 milliárd svájci frankot jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy a devizaalapú kölcsönök kis része euró, illetve japán yen kölcsön volt, akkor is mintegy 25 milliárd svájci frankkal kell számolni. A magyar bankok a svájci frank alapú kölcsönök nyújtásához nem rendelkeztek svájci frankkal.
HONNAN LEHETETT VOLNA SVÁJCI FRANKOT BESZEREZNI?
1.) SVÁJCI FRANK KÖLCSÖN FELVÉTELE
Nagyobb összegű svájci frank kölcsönt felvenni csak svájci bankoknál lehet, ahol a kölcsönnyújtó ellenőrzi, milyen beruházásra fordítják a kölcsönt. A magyar lakosság svájci frank alapon történő finanszírozása nem volt reális befektetés, amire a Svájci Nemzeti Bank szakemberei már 2006-ban levélben hívták fel a Magyar Nemzeti Bank figyelmét. A levél alapján elképzelhetetlen, hogy a magyarországi bankok a hazai devizaalapú kölcsönökhöz svájci frank kölcsönt kaptak volna.
Felvevő Összeg összesen Ebből Magyar Állam
Republic of Hungary 1 125 710 1 125 710
Republic of Hungary 1 326 151 1 326 151
Republic of Hungary 1 357 214 1 357 214
Deutsche Pfandbriefbank AG 1 380 331 0
Republic of Hungary 1 623 763 1 623 763
Republic of Hungary 1 791 629 1 791 629
Republic of Hungary 1 906 200 1 906 200
EIB 1 997 142 0
EIB 2 015 108 0
Republic of Hungary 2 136 670 2 136 670
Hungary Government Bond 2 298 674 2 298 674
Hungary Government Bond 2 408 465 2 408 465
EIB 2 452 381 0
Kred Wiederaufbau 2 493 261 0
Hungary Government Bond 2 728 831 2 728 831
Hungary Government Bond 2 862 603 2 862 603
Hungary Government Bond 3 230 492 3 230 492
Hungary Government Bond 3 321 595 3 321 595
EIB 3 666 493 0
Hungary Government Bond 3 676 782 3 676 782
Kred Wiederaufbau 3 692 346 0
Bank Nederlandse Gemeenten 3 708 023 3 708 023
Hungary Government Bond 3 769 912 3 769 912
General Electric Capital 3 813 598 3 813 598
Landw Rentenbank 3 979 409 3 979 409
EIB 10 662 815 10 662 815
Összesen Millió CHF 75 425 598 57 728 536
Összesen Milliárd HUF 11,39 8,7
A 2010. júliusi adat szerint egyetlen Magyarországon devizaalapú kölcsönt nyújtó bank sem vett fel Svájcban kölcsönt, de a magyar bankok anyabankjai sem. Ha az összes kölcsönt a devizaalapú magyar kölcsönökre fordították volna, a Svájcban felvett magyar kölcsönállomány csupán a hazai devizaalapú kölcsönök 2%-ára nyújtott volna fedezetet. Pedig ebből egy fillér sem került a devizaalapú kölcsönök fedezetére.
A magyar bankrendszer kölcsön révén nem szerzett svájci frankot a magyarországi deviza alapú kölcsönökhöz.
2.) SVÁJCI FRANK VÁSÁRLÁS, KÖLCSÖNZÉS (SWAP)
A Svájci Nemzeti Bank alapvető feladata, hogy a svájci frank árfolyamkockázatát csökkentse, ami a szabad devizaállomány szűkítésével érhető el. 2010-ben a svájci frank ellen mégis támadás indult, amelynek következtében a Svájci Nemzeti Bank mintegy 8-9 milliárd svájci frank vesztesége keletkezett. Egyértelműen nincs realitása annak, hogy a Svájci Nemzeti Bank lehetővé teszi Magyarországnak 25 milliárd svájci frank felvásárlását.
A bankok a kölcsönzést elsődlegesen a betétesek pénzéből valósítják meg. A bankok azt állítják, hogy a betétesek pénzéből megvásárolt 2% kamatszintű svájci frankot kölcsönözték ki. Az ügylet a költségek vonatkozásában azonban sántít. A banknak nem csak a svájci frank vételárát, hanem a betétesek 6-8%-os kamatát is ki kellett volna fizetni. Ha a bankok átadták volna a kedvező svájci kamatszintet a magyar kölcsönfelvevőknek, a saját veszteségük lett volna a betétesek kamatszintje. Senki sem hiheti el, hogy a bankok tudatosan vesztességet okoznak maguknak.
A swap ügylet egy cseremegállapodás, amelynél a felek a swap időtartamára elcserélik egymás pénzét, amit a swap lejáratakor visszacserélnek. A swap esetén is ki kell fizetni a svájci frank ellenértékét, amit a devizavásárláshoz hasonlóan 6% betétes kamat terhel. A swap esetén hasonló a helyzet, mintha a bankok a devizát megvásárolták volna.
Tehát sem deviza vásárlásával, sem swappal (kölcsönzéssel) a devizaalapú kölcsönök devizafedezete gazdaságosan nem oldható meg.
HOGYAN VALÓSÍTOTTÁK MEG A DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖNT?
A megoldás a banküzemtanban keresendő. Jelentős kölcsönfelfuttatásához alacsony kamatláb kell! A bankok forintból csak akkor tudták volna az alacsony kamatú kölcsönt biztosítani, ha egy idő után az elmaradt hasznukat érvényesíthetik. Ekkor jött a devizaalapú kölcsön gondolata. A bankok előre tudták, hogy a svájci frank forint árfolyama lényegesen emelkedni fog, tehát a kölcsönzés elején az alacsony kamatból keletkező nyereséghiány idővel busásan megtérül az árfolyam emelkedésből. Mivel nincs mögötte deviza, csak az elszámolását kell deviza jellegűnek tekinteni. Így alakult ki a devizaalapú kölcsön, amit később, 2010-ben törvénybe is foglaltak. (Ez a fából vaskarika törvény, hiszen nem a valós állapotot tükrözi.)
A megoldáshoz szükség volt a bankok pénzteremtő tevékenységére is. A bankoknak lehetőségük van, hogy a tartalékrátával számított forint letétbe helyezésével hitelkeretet hozhassanak létre. A tartalékráta nagyságát a törvény jelenleg 2-5% közötti értékben határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a letétbe helyezett tartalék után kamatot fizet. A bankoknak a letétbe helyezett tartalék összegére nincs költsége szemben a betéteseknek fizetendő 6%-kal. A tartalékráta alapján 100% nagyságrendben hozhat létre költségmentes kölcsönállományt.
A tartalékráta révén elért költségmegtakarítás lehetőséget teremtett a bankok számára, hogy átmenetileg alacsonyabb kamatszinten túl finanszírozza a háttérfedezetként megjelölt svájci frank árfolyammozgását is. Az így kiesett kamatbevételt és árfolyamveszteséget a későbbi árfolyam emelkedése pótolhatta. Tehát összességében a banknak csak átmeneti bevétel kiesése volt.
Ne gondoljuk, hogy itt van a Kánaán! A bankok ugyanis a tartalékrátával létrehozott kölcsönnel nagyobb kockázatot vállalnak. A kölcsön visszafizetésének elmaradásakor a betétesek pénzéből való kölcsönzésnél csak a betétesek nem kapják vissza a pénzüket, a tartalékráta alkalmazása esetében a bank pénze is bánja.
Csak a bankoknak van lehetőségük a tartalékráta alkalmazására, ezért csak a bankok tudtak „devizaalapú” kölcsönzést folytatni. Minden más pénzintézet csak közvetítette a banki ügyleteket.
Jól bizonyítják a fent leírtakat a Bloomberg gazdasági szakfolyóirat diagramja, amelyik a magyar és a lengyel devizakölcsönöket hasonlítja össze:
Az alsó ábrán a zloty és a forint 2008. évi árfolyam alakulása közel azonos. A felső ábrán látható, hogy a lengyel devizakölcsönök kamatszintje követte a svájci frank kamatszintjét, mert valóban svájci frank állt a kölcsönök mögött. A magyar bankok a forint finanszírozás miatt a Magyar Nemzeti Bank alapkamat emelkedését követve emelték a svájci frank alapú kölcsönök kamatát.
Ez a helyzet egy kettőséget eredményezett. Egyrészt a magyar devizakölcsön felvevők kénytelenek voltak a svájci frank árfolyam emelkedését elviselni. Másrészt viszont a magyar forint kamatemelkedésének terhét is megkapták. Ez egy szerződésellenes állapot. Ha ugyanis a szerződésben a svájci frank kikötésre került, akkor mind az árfolyam, mind a kamat vonatkozásában a svájci frank jellemzőit kellett volna alkalmazni. Ezek a hatások a törlesztő részletek megduplázódásához vezettek. Többek között ez a kettős hatás eredményezte, hogy a magyar devizahitelesek mind nagyobb számban fizetésképtelenné váltak, válnak, azaz a svájci frank alapú kölcsönök kifizethetetlenek.
Van azonban egy hasonlóan nagy gond a bankok oldalán. A tartalékrátával képzett kölcsön mögött nem a betétesek pénze van. Ha a fizetésképtelenné vált adósok aránya meghaladja a tartalékrátával képzett kölcsönök arányát, akkor a bank saját tőkéje veszélybe kerül. A bankszektor a közel 30%-os arányú fizetésképtelen kölcsönnel már labilis helyzetbe került. A jelenlegi helyzet tehát egy bankmentő akció is.
Végre egyszer szembe kellene nézni a tényekkel: és a bankszektornak le kellene mondani a kiemelkedő extraprofitról, és helyreállítani a törvényes kölcsönzést.
Budapest, 2013. október 4.
Makkos Albert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése